Return to Video

A Farm for the Future

  • 0:01 - 0:04
    A jövő farmja
  • 0:18 - 0:23
    A devoni tájat mindig a Föld legszebb helyének látom,
  • 0:23 - 0:30
    és számomra ez egy nagyon különleges farm,
    mert itt nőttem fel,
  • 0:30 - 0:33
    és ez az egyetlen hely, amit valaha is
    igazán az otthonomnak hívtam.
  • 0:36 - 0:42
    Rebecca Hosking vagyok,
    őseim nagyon sok generáción keresztül farmerek voltak.
  • 0:45 - 0:52
    Azonban az itteni vadvilág sokkal jobban
    megragadott gyermekkoromban, mint a gazdálkodás.
  • 0:52 - 0:56
    Ez indította el a természetfilmes karrieremet.
  • 0:58 - 1:01
    De most visszatértem, hogy farmer legyek...
  • 1:01 - 1:05
    egy nagyon érdekes korban.
  • 1:05 - 1:11
    Egy közelgő energiakrízis valószínűleg
    forradalmat fog okozni a gazdálkodásban,
  • 1:11 - 1:14
    és örökre megváltoztatja a brit vidéket.
  • 1:22 - 1:24
    Hatással lesz rá, hogy mit eszünk,
  • 1:24 - 1:26
    az étel honnan jön,
  • 1:26 - 1:32
    és az a nyugtalanító kérdés is felvetődik,
    lesz-e elegendő étel a táplálásunkhoz.
  • 1:38 - 1:43
    Ha farmunk ezt túl akarja élni,
    akkor meg kell változnia.
  • 1:43 - 1:49
    Ebben a filmben át fogom gondolni,
    hogyan alakítsuk át a családi farmomat Devonban,
  • 1:49 - 1:52
    olyan farmmá, ami megfelel a jövőnek.
  • 1:54 - 1:58
    A JÖVŐ FARMJA
  • 1:59 - 2:05
    Amikor az emberek megtudják, hogy
    egy kis dél-devoni farmon nőttem fel,
  • 2:05 - 2:10
    mindig azt gondolják, hogy biztos nekem volt
    a világ legcsodálatosabb gyerekkora.
  • 2:10 - 2:14
    Amikor én gondolok vissza arra,
    hogy itt nőttem fel.
  • 2:14 - 2:18
    akkor igazából csak a rengeteg
    kőkemény munka jut eszembe.
  • 2:18 - 2:23
    Csak kisgazdálkodók voltunk,
    ami nem sok pénzzel járt,
  • 2:23 - 2:28
    és olyan sok kemény munkával,
    ami már szinte robotolás.
  • 2:31 - 2:36
    Apu gyakran úgy jellemezte a farmerokat,
    mint felmagasztalt WC-felügyelőket.
  • 2:36 - 2:39
    És a családom, hasonlóan más családokhoz,
  • 2:39 - 2:44
    szerte az országban, valami
    jobbat akart a gyerekeinek.
  • 2:44 - 2:48
    és nyíltan bátorítottak, hogy hagyjam ott
    a gazdálkodást, menjek, és keressek állást,
    menjek, legyen egy rendes életem.
  • 2:52 - 2:56
    És így cselekedtem.
  • 2:57 - 3:01
    És amíg én a karrieremet hajtottam,
    addig apu és Phil bácsi
  • 3:01 - 3:07
    vitte tovább a gazdálkodást a hagyományok szerint.
  • 3:07 - 3:10
    De most itt az idő, hogy visszatérjek.
  • 3:12 - 3:15
    Az a helyzet, mi Philippel mindketten,...
  • 3:15 - 3:20
    Azt akarom mondani, hogy már
    több évvel túl vagyunk a nyugdíjkoron,
  • 3:20 - 3:24
    nyugdíjba kellene mennünk, és a legtöbb farmer
    már úgy is tett, de mi láttuk el a farmot,
  • 3:24 - 3:29
    és ellátjuk, amíg csak tudjuk,
  • 3:29 - 3:34
    próbáljuk megtartani, ahogy találtuk,
    úgy ahogy örököltük.
  • 3:34 - 3:40
    Boldogan gondolok rá, hogy valaki
    már átveszi, és ellátja remélhetően.
  • 3:40 - 3:45
    De ez nem lesz könnyű, mert
    a mindenféle dolgok nyomása,
  • 3:45 - 3:48
    élelmiszerhiányok, az olajár-emelkedés, ...
  • 3:48 - 3:51
    egyáltalán nem lesz könnyű.
  • 3:53 - 3:56
    Sokan azt mondanák: "Adjuk csak el !"
  • 3:56 - 4:02
    "Az egy szívdobbanás alatt több pénzt hozna.
    mint amit egy élet munkája a földeken"
  • 4:02 - 4:08
    De hogyan fordítsak annak hátat,
    ami olyan szép, és az a hely,
    ami azzá tett, ami vagyok ?
  • 4:08 - 4:11
    Azonban úgy megélni, hogy közben folyamatosan
  • 4:11 - 4:18
    megőrizni a teljes vadvilágot, ahogy
    Apu tette, egyre nagyobb kihívás lesz.
  • 4:22 - 4:26
    A kellemetlen igazság az, hogy ez a farm
  • 4:26 - 4:31
    bármennyire is egy mennyország a vadaknak,
    de nem jobban fenntartható, mint a többi.
  • 4:31 - 4:35
    Minden általam ismert farm,
    beleértve a biogazdaságokat is,
  • 4:35 - 4:40
    a teljesen az ásványi fűtőanyagoktól függ,
    főleg az olajtól.
  • 4:40 - 4:43
    Ez a függőség két okból is veszélyes ...
  • 4:43 - 4:46
    A klímaváltozásról mindnyájan tudunk,
  • 4:46 - 4:52
    de arra is egyre több bizonyíték van, hogy
    a szükséges olajból hiány fog fellépni.
  • 4:52 - 4:56
    A tavalyi olajárak csapásként értek minket,
  • 4:56 - 5:01
    és ez rám ébresztőlég hatott.
  • 5:01 - 5:06
    Mostanában hallottam, hogy azok
    a sokkoló olajárak csak ízelítői voltak annak
  • 5:06 - 5:10
    ami akkor jön, amikor a világ
    olajtermelése elkezd visszaesni.
  • 5:12 - 5:15
    Ha ebben van valami igazság,
    akkor az lesz a legnagyobb kihívás,
  • 5:15 - 5:21
    hogy a farmunkat fenn tudjuk tartani a közeljövőben.
  • 5:21 - 5:27
    Ezért elhatároztam, hogy kikérdezem
    a témának világ legelismertebb szakértőjét.
  • 5:27 - 5:33
    Miután az olajiparban 40 éves kiváló karriert futott be,
  • 5:33 - 5:37
    a kutatását a kis nyugat-írországi faluban folytatta.
  • 5:37 - 5:43
    Dr. Colin Campbell számára a tények
    az olajellátásukról egyszerűek.
  • 5:43 - 5:48
    Hiába kutat a világ a legmodernebb technikával,
  • 5:48 - 5:50
    tudással, támogatásokkal meg mindennel,
  • 5:50 - 5:53
    egyre kevesebbet találunk 40 éve.
  • 5:53 - 6:00
    1981 egy fajta fordulópont volt, amikor kezdtünk
    többet felhasználni, mint az új mezőkön találtunk,
  • 6:00 - 6:04
    és kezdtük felszívni, amit a múltban találtunk...
  • 6:04 - 6:06
    felenni az örökségünk, mondhatnánk.
  • 6:06 - 6:13
    ezért nem gondolnám komolyan kétségesnek,
    hogy közel vagyunk a fordulóponthoz.
  • 6:13 - 6:16
    Az emberiségnek egy fajta fordulópontja,
    amikor ez a kritikus energia,
  • 6:16 - 6:23
    különösen a mezőgazdaságnak, ami élelmet jelent,
    ami embereket jelent, ez elkezd csökkenni.
  • 6:23 - 6:30
    Hatalmas vita tombol a kitermelés csúcsának
    a pontos dátumáról és méretéről.
  • 6:30 - 6:33
    Azonban azt hiszem, hogy nem ez e lényeg.
  • 6:33 - 6:36
    Nem az számít, hogy idén, jövőre, vagy öt év múlva.
  • 6:36 - 6:44
    A lényeg az a kilátás, hogy a csúcs
    után, ha csak 2-3 %-kal is, de elindul a csökkenés,
  • 6:44 - 6:50
    azonban nagy a különbség 150 év felfutás
    és 150 év visszaesés közt.
  • 6:50 - 6:55
    Colin szerint ez a visszaesés
    üzemanyaghiányt fog jelenteni,
  • 6:55 - 6:58
    és tartós gazdasági zűrzavart.
  • 6:59 - 7:01
    Hajlok rá, hogy egyetértsek vele.
  • 7:01 - 7:05
    Nem számít, hogy két évre vagy tíz évre van,
  • 7:05 - 7:11
    az életünknek szinte minden részét érintő
    hatása óriási lesz.
  • 7:11 - 7:16
    De engem leginkább az aggaszt, hogy
    ez milyen hatással lesz a gazdálkodásra...
  • 7:16 - 7:19
    ami az élelmünket jelenti.
  • 7:19 - 7:26
    Nem hiszem, hogy sok embernek eszébe jut, hogy
    mennyi ásványi fűtőanyagba kerül a napi élelmünk.
  • 7:26 - 7:29
    Most vettem felszállás előtt ezt a szendvicset...
  • 7:29 - 7:34
    szét fogom szedni, és átnézem az összetevőit.
  • 7:34 - 7:36
    A kenyérrel fogom kezdeni.
  • 7:36 - 7:41
    Valahol a világban valamelyik farmernak
    el kellett vetni a gabonát.
  • 7:41 - 7:44
    Elsőször is, dízel meghajtású traktoron van,
  • 7:44 - 7:46
    Fel kell szántania a földet...
  • 7:46 - 7:50
    Utána el kell boronálni. Azután el kell
    a magokat vetni a földbe.
  • 7:50 - 7:56
    Utána ahhoz, hogy nőjön a gabona, valószínűleg
    rá kell szórni egy csomó vegyszert.
  • 7:56 - 8:01
    A terményt védő gombaölők, gyomirtók,
    rovarirtók, és ezek mind olajból készülnek.
  • 8:01 - 8:05
    És a tápanyagul szolgáló műtrágyák is.
  • 8:05 - 8:11
    Jelenleg a farmerek műtrágyájának
    a nagyrésze földgázból származik.
  • 8:11 - 8:15
    Amikor a gabona beérett, akkor le kell aratni.
  • 8:15 - 8:22
    Azután a gabonát nagy kazánokkal szárítják,
    utána elszállítják, még több dízel felhasználásával.
  • 8:22 - 8:27
    És ez nem valami kis sarki sütödében készült.
  • 8:27 - 8:31
    Az ilyen kenyeret iparilag állítják elő.
  • 8:31 - 8:35
    Akkor menjünk beljebb,
    a sonka nyilván disznóból készült,
  • 8:35 - 8:39
    ami még energiaigényesebb,
    mert a disznókat gabonával etetik.
  • 8:39 - 8:42
    Egy disznó közel fél tonnát megeszik belőle.
  • 8:44 - 8:50
    És azután van még benne egy kevés,
    jelzésértékű szomorú kis saláta.
  • 8:50 - 8:55
    ami vagy idefuvaroztak, vagy repülőn hoztak,
    vagy egy fűtött üvegházban termett.
  • 8:55 - 8:57
    Megint csak tetemes mennyiségű energia.
  • 8:57 - 9:03
    Mindegyik összetevőt főzték, hűtötték,
    és mérföldről mérföldre szállították
  • 9:03 - 9:08
    fagyasztó kocsikban, mielőtt
    szendvicset csináltak volna belőlük.
  • 9:10 - 9:17
    Ez a szendvics, akárcsak a legtöbb napjainkban
    fogyasztott étel, teljesen csöpög az olajtól.
  • 9:17 - 9:21
    És az élelmiszertermelés mai módja mellett,
  • 9:21 - 9:26
    ha nem lennének ilyen helyeink, mint ez,
    akkor az ország igencsak éhezne.
  • 9:30 - 9:35
    Az írországi utam nagyon elgondolkoztatott.
  • 9:35 - 9:41
    Még a mi kis farmunkon is, ásványi fűtőanyagok
    nélkül a gazdálkodás és az élelmiszertermelés
  • 9:41 - 9:46
    elég gyorsan felmorzsolódna,
    és csak a természetvédelmi terület maradna nekünk.
  • 9:46 - 9:52
    És a természetvédelmi területek nem táplálják az embereket.
  • 9:52 - 9:55
    Ez egy komoly probléma, és úgy sejtem,
  • 9:55 - 9:58
    hogy a farmer világ nagy része
    biztos ugyanúgy aggódik, mint én.
  • 9:58 - 10:02
    Talán egy részüknek van elképzelésük róla,
    hogyan lépjünk tovább.
  • 10:02 - 10:09
    A Soil Association, Talaj Szövetség,
    egy nagy konferenciája a brit gazdálkodás
    jövőjéről jó kiinduló pontnak látszik.
  • 10:09 - 10:13
    (Rosie Boycott, újságíró és farmer)
    Mindannyian azt hihetjük, hogy itt védettek vagyunk,
  • 10:13 - 10:17
    mert bármikor átugorhatunk a Tescóba, amikor csak
    tetszik az éjszaka közepén venni valamit.
  • 10:17 - 10:19
    Az egész rendszer veszélyben van.
  • 10:19 - 10:23
    (Tim Lang, a Food Policy professzora)
    Hogyan fogjátok Nagy-Britanniát etetni ?
    Hogyan fogjátok Londont etetni ?
  • 10:23 - 10:29
    (Jeremy Leggett, a Solarcentury ügyvezetője)
    A világ olajtermelésének 40 %-a
    úgy 500 óriás olajmezőből jön,
  • 10:29 - 10:32
    fél milliárd hordós olajmezőkből. A legtöbb ...
  • 10:32 - 10:35
    Egyértelműen aggódnak.
  • 10:35 - 10:40
    Abból, amit hallok, az energiaprobléma,
    nos, küszöbön állónak tűnik.
  • 10:40 - 10:47
    Legkésőbb 2013-ig nem csak az olajválság
  • 10:47 - 10:52
    fog minket sújtani, hanem az olaj,
    vagy inkább az energia miatti éhség.
  • 10:52 - 10:55
    (Peter Melchett, Soil Association, stratégiai ig., farmer)
    A farmereknek át kell majd állniuk
  • 10:55 - 10:57
    az ősi napfény felhasználásáról,
    az olaj és gáz felhasználásáról...
  • 10:57 - 10:59
    a mai napfény használatára.
  • 10:59 - 11:02
    (Patrick Holden: Soil Association igazgató, farmer)
    Úgy látom, ez a leghatalmasabb kihívás,
  • 11:02 - 11:07
    amivel a mezőgazdaságnak valaha is szembe kellett nézni az Ipari Forradalom óta, mert annyira kevés idő van rá.
  • 11:07 - 11:10
    Ha rá tudjuk venni a kormányzatot, hogy
    vegyen részt benne, akkor sokkal jobb lesz.
  • 11:10 - 11:14
    de, ha a kormányzat nem akar benne részt venni,
    akkor nélküle kell megcsinálnunk.
  • 11:14 - 11:17
    Ezekre az új alapokra kell
    az élelmiszerrendszert építeni,
  • 11:17 - 11:21
    különben kikészülünk.
  • 11:22 - 11:27
    A farmerek konferenciája világossá tette nekem,
    hogy nincsenek könnyű válaszok.
  • 11:28 - 11:34
    Ha ennyire energiaéhesek a farmok és a gépezetek,
    akkor milyen lehetőségek vannak az olaj nélkül ?
  • 11:34 - 11:39
    Az alternatív energiák rohamosan terjednek manapság.
  • 11:39 - 11:42
    Melyik lesz sikeres ?
  • 11:45 - 11:48
    Túl a tengeren Kaliforniában
    a Post Carbon Institute -nál van egy ember,
  • 11:48 - 11:54
    aki vállalkozásoknak, iparnak és kormányoknak
    ad tanácsokat, hogy küzdjenek az olaj kimerülésével.
  • 11:54 - 11:59
    Richard Heinberg szívesen beleegyezett,
    hogy az interneten keresztül beszéljünk.
  • 11:59 - 12:04
    Szóval, ha a szelet, a napot és az atomot mind felhasználnánk,
  • 12:04 - 12:08
    akkor az olaj kimerülése nem is lenne igazán gond ?
  • 12:08 - 12:13
    Túl sokáig vártunk az alternatív energiák fejlesztésével,
  • 12:13 - 12:15
    és az is valószínű, hogy
  • 12:15 - 12:19
    ezek az alternatív energiák még együtt
    sem lennének képesek
  • 12:19 - 12:26
    az ipari társadalmakat energiával úgy ellátni,
    ahogy ahhoz az ásványi fűtőanyagokkal hozzászoktunk.
  • 12:26 - 12:32
    Az embereknek meg kell érteni, hogy olyan életmódot
    teremtettünk, ami alapjaiban fenntarthatatlan.
  • 12:32 - 12:38
    Ez nem csak azt jelenti, hogy ez ökológiailag felelőtlen,
    hanem azt, hogy ezt így nem lehet folytatni.
  • 12:38 - 12:45
    Az előttünk álló kihívás nagyságára, amiről Richard beszél,
    rávilágít, ha vetünk egy pillantást a bioüzemanyagokra.
  • 12:45 - 12:50
    A repce a legproduktívabb
    bioüzemanyag-termény a mi klímánkon.
  • 12:53 - 12:59
    Nagy Britannia jelenlegi olaj-felhasználási
    sebessége mellett egy négyholdas repcetábla
  • 12:59 - 13:03
    éves termése egy harmad másodpercen belül elfogyna.
  • 13:04 - 13:08
    Ez keveset segítene a mezőgazdaságon a mai formájában.
  • 13:08 - 13:14
    A közlekedés, a gépkocsik,
    a kamionok és a repülőgépek mellett
  • 13:14 - 13:19
    a mezőgazdaság a legintenzívebb
    ásványi fűtőanyagot felhasználó ágazat.
  • 13:19 - 13:23
    Az ipari világban 10 kalória ásványi fűtőanyagot használunk
  • 13:23 - 13:25
    a megtermelt élelem minden kalóriához.
  • 13:25 - 13:28
    Ez hatalmas probléma, amit magunknak csináltunk.
  • 13:34 - 13:40
    Már oldottunk meg a mezőgazdaságban hatalmas problémákat.
  • 13:40 - 13:44
    Az elmúlt 50 évben a mezőgazdasági technika
  • 13:44 - 13:49
    megháromszorozta a termést, és leküzdött
    mindent, amit a természet ránk rótt.
  • 13:51 - 13:56
    De mind ezek az eredmények a bőséges
    ásványi fűtőanyagokon alapultak.
  • 14:00 - 14:07
    Bizonyos értelemben pontosan a rossz irányba visznek
    minket ennek az új problémának a szempontjából.
  • 14:07 - 14:13
    Még az olyan legújabb technikák, mint
    a génmanipuláció, eltekintve más aggályoktól,
  • 14:13 - 14:19
    éppúgy a végsőkig függenek az
    ásványi fűtőanyagoktól, mint a többiek.
  • 14:21 - 14:24
    Hova vezet ez minket ?
  • 14:24 - 14:29
    Valóban lehetséges, hogy az élelmiszerrendszer
    nem csak a szegény országokban omlik össze,
  • 14:29 - 14:36
    de a gazdag és jelenleg élelmiszer exportőr
    országokban is, mint az USA, Kanada és Ausztrália.
  • 14:36 - 14:42
    És majd nagyon gyorsan kell átalakítanunk
    az egész mezőgazdasági rendszerünket,
  • 14:42 - 14:46
    ha el akarjuk kerülni
    a globális élelmiszer katasztrófát.
  • 14:47 - 14:53
    Ez azt jelenti, hogy visszatérünk a lovakhoz,
    kocsikhoz és a kéziszerszámokhoz a farmunkon ?
  • 14:53 - 14:58
    Személy szerint én nem tudnám, hogyan csináljam,
    és ma a legtöbb farmer sem tudná.
  • 14:58 - 15:02
    Az ilyen gazdálkodásról szóló
    ismeretek már mind odavannak.
  • 15:02 - 15:09
    Azonban egy farmmal arrébb van egy asszony,
    aki tud egy-két dolgot erről.
  • 15:09 - 15:12
    Kedves öreg barátom, Pearl.
  • 15:12 - 15:15
    Szia, drágám, teára vársz ?
  • 15:15 - 15:18
    Te kis koldus.
  • 15:19 - 15:20
    Jól néznek ki.
  • 15:20 - 15:22
    Ó, jól. Édesek.
  • 15:26 - 15:28
    Tudod, hogy ez mire való ?
  • 15:28 - 15:32
    Fogalmam sincs. Hát, évekkel ezelőtt
    szénakazlakat csináltunk velük.
  • 15:32 - 15:35
    Igen, igaz, minden szénát kitettünk száradni.
  • 15:35 - 15:41
    Kint száradt. Hát, akkor kimentél
    a kocsiddal, és kellett egy kocsi széna.
  • 15:41 - 15:47
    És át kellett vágnod a szénát ahhoz, hogy egy
    szeletet leszedj, és kocsira megrakodd...
  • 15:47 - 15:51
    és így kell vele menned. Ez pontosan így vág ?
  • 15:51 - 15:53
    Igen, így.
  • 15:53 - 15:58
    Jó kis súly, ugye. Nem ijedtünk meg.
  • 15:58 - 16:01
    Nem voltam nagy, de erős.
  • 16:01 - 16:04
    Az Úr sok erőt adott nekem.
  • 16:04 - 16:06
    Bizonyára adott, mindegyikőtöknek sok erőt adott.
  • 16:06 - 16:10
    és nem vettük észre, hogy milyen könnyen kaptuk,
    ahogy ma látom, ugye.
  • 16:10 - 16:11
    Igen.
  • 16:13 - 16:18
    Az embernek túl nehéz munkákra ott voltak a lovak,
  • 16:18 - 16:21
    és Pearl hihetetlenül jó lovas volt.
  • 16:21 - 16:25
    Ó, Pearl, azt nézd.
  • 16:25 - 16:31
    Azt nézd. Igen, a kantárok.
  • 16:31 - 16:33
    Azok kantárok.
    Neked mennyi volt, Pearl ?
  • 16:33 - 16:36
    Hát, tudod, volt három nagy shire lovunk ...
  • 16:36 - 16:37
    Persze, hogy volt.
  • 16:37 - 16:44
    Ha egy lovad és kocsid volt, hát, akkor
    gyakran túl nagy volt a teher egynek,
  • 16:44 - 16:51
    ezért rátetted az előhámra, és a lovon
    volt egy gallért, az ott rajta, és két lánc jött
  • 16:51 - 16:53
    hátra, és beleakasztottuk a kocsi elejébe.
  • 16:53 - 16:58
    Ezért, ha egy kis extra lóerőre volt szükséged..
    Igaz, azzal kellett húzni.
  • 16:58 - 17:00
    Hogy feljussunk a dombra. Igen.
  • 17:00 - 17:06
    A legjobb esetben is, Pearlt egy két lóerős
    rendszer segítette a nehéz munkában.
  • 17:06 - 17:11
    Ma a farmerek traktorjai akár 400 lóerősek is lehetnek.
  • 17:11 - 17:13
    Leesett az állad, ugye ?
  • 17:13 - 17:17
    400 lóerő ... de képzeld csak el, hogy ez mit jelent...
  • 17:17 - 17:19
    400 ló...
  • 17:19 - 17:24
    ezt az erőt ma az olajból nyerjük.
  • 17:24 - 17:28
    Napjaink energiaellátása azzal az energiával egyenértékű,
  • 17:28 - 17:30
    mintha 22 milliárd rabszolga dolgozna napi 24 órában.
  • 17:30 - 17:38
    Ezért alapjában ezen a hatalmas, kőolajban
    megtestesülő rabszolgamunka készleten élünk.
  • 17:38 - 17:44
    De ennek az évszázadnak a végére semmi se
    lesz ebből. Ez a hatalmas változás van előttünk.
  • 17:44 - 17:48
    Ez a modern világunkra teljen
    minden szempontból hatással van.
  • 17:50 - 17:53
    Gyakran gondolok arra, mennyire megváltoztak az idők,
  • 17:53 - 17:59
    mert látod, mindnyájan dolgoztunk, csak
    hogy ellássuk a teheneinket, de most már
  • 17:59 - 18:05
    egy silózó fiú is elég, minden gépesített,
    mehetsz és ülhetsz le.
  • 18:05 - 18:10
    A fiaidnak, ha lenne ilyen farmjuk, mint neked,
    gondolod, hogy most ők is így élnének ?
  • 18:10 - 18:14
    Nem, azt nem hiszem, hogy ezt tennék.
    Azt hiszem, több eszük lenne.
  • 18:14 - 18:15
    De boldog voltam.
  • 18:17 - 18:22
    Az ilyen gazdálkodáshoz már nem térhetnénk vissza,
    még ha akarnánk sem.
  • 18:22 - 18:28
    Amikor Pearl fiatal volt
    akkor tízszer ennyi farmer volt az országban,
  • 18:28 - 18:31
    és csak fele ennyi szájat kellett etetni.
  • 18:31 - 18:39
    Emellett, a legtöbb brit farmernak ma már nincs
    meg a testi ereje a kemény kézi munkához.
  • 18:39 - 18:44
    A brit farmerek átlagos életkora most 60 év.
  • 18:44 - 18:50
    És ami még rosszabb, már csak 150,000 maradt belőlük.
  • 18:50 - 18:57
    A brit gazdálkodást, mint ágazatot,
    gyakorlatilag hagyták meghalni.
  • 18:57 - 19:02
    És a mostani években egyre több és több
    élelmiszer jön külföldről.
  • 19:04 - 19:12
    Nagy Britannia nettó élelmiszer importőr hosszútávon,
    és ez nagyon kockázatos helyzet.
  • 19:12 - 19:18
    Mert természetesen mind ezt az importot valamilyen
    ásványi fűtőanyag meghajtású járművön
  • 19:18 - 19:22
    kell behozni, legyen az hajó vagy repülőgép.
  • 19:22 - 19:27
    És az ásványi fűtőanyagok egyre csak fogynak,
    és drágábbak lesznek, ami azt jelenti, hogy
  • 19:27 - 19:34
    az élelmiszer drágább lesz, és az egész rendszer
    kezd csikorogni és nyögni a szélei mentén.
  • 19:35 - 19:41
    Reálisan nézve, csak egyedül itt
    tudok változtatni a dolgokon.
  • 19:41 - 19:44
    És ez nem olyan egyszerű, mint ahogy látszik.
  • 19:45 - 19:48
    A mienk egy hagyományos állattartó gazdaság.
  • 19:48 - 19:54
    Marhákat és bárányokat nevelünk a mezőn,
    ami nem tűnik olyan üzemanyag igényesnek,
  • 19:54 - 19:57
    de van egy nagy problémánk.
  • 20:00 - 20:06
    A hús- vagy a tejtermelő marhák téli tartása
    is a szerves része a munkánknak
  • 20:06 - 20:09
    ebben az országban tekintettel klímánkra.
  • 20:09 - 20:11
    Ha kint hagynánk őket a szabadban.
  • 20:11 - 20:16
    az igazából rosszat tenne a legelőknek,
    mert feltörnék a füvet,
  • 20:16 - 20:20
    és annak nem lenne elég ideje
    helyrejönni a következő tavaszig.
  • 20:20 - 20:25
    És nyilván, az istállókban a tehenek
    nem tudják a füvet megszerezni maguknak.
  • 20:25 - 20:29
    Ezért nekünk kell odavinni
    nekik a füvet, így széna formájában.
  • 20:31 - 20:38
    A szénabetakarítás önmagában a gépek és az
    üzemanyag legnagyobb felhasználója ezen a farmon.
  • 20:48 - 20:52
    Ezért ragadott meg, amit egy shropshire-i
  • 20:52 - 20:56
    Charlotte Hollins és fivére
    vezette farmról hallottam,
  • 20:56 - 21:02
    Ezen a miénknél alig nagyobb farmon
    hozzánk hasonlóan marhákat és birkákat tartanak.
  • 21:02 - 21:10
    De a Fordhallon a marhák egész télen
    kinn maradnak a legelőn, és csak egy
    kevéssel kell pótolni a takarmányukat.
  • 21:11 - 21:17
    Nehéz volt elhinnem, de ez azt eredményezte,
    hogy az egyetlen gépük egy quad motor volt.
  • 21:19 - 21:22
    Ennek a titka a talpunk alatt van.
  • 21:22 - 21:24
    A fű.
  • 21:24 - 21:31
    Bár ebben az országban több száz fajta füvünk van,
    a legtöbb farmer csak azt a négyet használja,
  • 21:31 - 21:34
    amit a magkereskedőtől zsákban vesznek meg.
  • 21:34 - 21:38
    De nem így a Fordhallban.
  • 21:38 - 21:41
    Valószínűleg több mint 20 különböző fajta füvünk van itt.
  • 21:41 - 21:46
    Valamelyik jobban tűri a fagyot,
    a másik gyorsabban nő,
  • 21:46 - 21:49
    egyik mélyebben gyökerezik a talajban,
    és ásványi anyagokat hoz fel,
  • 21:49 - 21:52
    másiknak a sokkal sekélyebb gyökerei
    a felszínt átszőve védik a talajt.
  • 21:52 - 21:55
    Ha leereszkedsz, és vetsz egy pillantást a füvekre itten,
  • 21:55 - 22:00
    akkor nyomban látod
    azt a nagyszerű zárt szerkezetet lent.
  • 22:00 - 22:02
    Ez olyan, mint a skót tweed-szövet.
  • 22:02 - 22:08
    Pontosan. És ha még le is érsz a talajig,
    azt úgy átszövik a gyökerek, hogy
  • 22:08 - 22:12
    csak iszonyú sok erőfeszítés árán lehet áttörni.
  • 22:12 - 22:15
    Ezért taposás nem töri fel rögtön sáros masszává.
  • 22:15 - 22:17
    Így a tehenek és a birkák jól járnak vele,
  • 22:17 - 22:21
    és ti is jól jártok, mert nem kell annyi takarmányt venni.
  • 22:21 - 22:25
    Tudjuk, hogy ez évről évre működik, lesz takarmány ...
  • 22:25 - 22:31
    Tudunk húst termelni, tudunk bárányt termelni,
    el tudjuk adni, és meg tudunk élni.
  • 22:31 - 22:37
    Akármi is lesz az olajárakkal vagy bármi mással,
    tudjuk, hogy működésben tudjuk tartani a rendszert.
  • 22:37 - 22:41
    De ez a csodálatos fű nem véletlen került ide.
  • 22:41 - 22:49
    Charlotte és Ben néhai édesapja,
    Arthur Hollins egy helyi legenda volt,
    és egy farmerpróféta.
  • 22:49 - 22:51
    Apu rögtön a háború után kezdett el így gazdálkodni,
  • 22:51 - 22:55
    és az egész életét a rendszer fejlesztésével töltötte.
  • 22:55 - 23:01
    És csak a halálát megelőzően, 2005-ben volt,
    amikor azt mondta: "Boldog vagyok ezzel."
  • 23:01 - 23:06
    "Azt hiszem, meg van a megfelelő füvem.
    Boldog vagyok, hogy ilyen a legelő."
  • 23:06 - 23:09
    A mi farmunkon teljesen más talajok vannak,
  • 23:09 - 23:17
    mint itt Fordhallban, és az Arthur által ajánlott
    füvek nem biztos, hogy megfelelőek Devonban.
  • 23:17 - 23:21
    De ezzel nem azt mondom, hogy nem próbálhatunk
    meg valami hasonlót más típusú füvekkel.
  • 23:21 - 23:28
    A bátorítandó füvek ismerete talán
    csak a gondos megfigyelés kérdése lehet.
  • 23:28 - 23:31
    És pontosan ezt kellett az öreg Arthurnak is tenni,
  • 23:31 - 23:35
    mert nem mindig voltak ezek a legelők ilyen gazdagok.
  • 23:35 - 23:38
    Apu mindig kiváló megfigyelő volt,
    és az erdőn keresztül jött át,
  • 23:38 - 23:42
    és látta, mennyi minden nő itt,
    különösen a nyári hónapokban,
  • 23:42 - 23:48
    és hozzá se nyúlt. De még fontosabb,
    hogy semmit se kell neki fizetni, hogy az nőjön,
    az csak nőtt.
  • 23:48 - 23:53
    És azt látta közvetlenül a talaj
    felső pár centis rétegében, hogy ott az élet,
  • 23:53 - 23:57
    legyenek azok pókok, fatetvek vagy százlábúak.
  • 23:57 - 24:00
    És ha egy kicsit lejjebb mész,
    akkor kezdesz gilisztákat is látni.
  • 24:00 - 24:05
    De ezek egyikét se látta abban a talajban,
    amit évről évre felszántott és megművelt.
  • 24:05 - 24:07
    Ott az életnek jele sem volt. Az halott volt.
  • 24:07 - 24:10
    Az halott volt. Akkor még tanulnia kellett
    a különféle baktériumok és gombák millióiról,
  • 24:10 - 24:15
    amelyek ott voltak a talajban, és termékenyen
    tartották, és a tápanyagok körforgását biztosították,
  • 24:15 - 24:21
    testükben tartották azokat a tápanyagokat,
    és kibocsátották azokat a növényeknek,
    és a földjében ezek nem voltak.
  • 24:21 - 24:26
    Szóval, csak nézz le, ez egy igazi erdei talaj,
    nézd meg, hogy milyen gazdag.
  • 24:26 - 24:30
    Igen. Pontosan. Ez egy remek, remek gazdag termőtalaj.
  • 24:30 - 24:33
    Szóval, ha még vannak is ágak és levelek darabkái
  • 24:33 - 24:37
    ebben a talajban, azok lassan lebomlanak,
    és talajt képeznének.
  • 24:37 - 24:39
    A giliszták és az összes többi
    elvégzi neked ezt a munkát.
  • 24:39 - 24:42
    Megeszik, átdolgozzák a testükön,
    és giliszta ürülék lesz belőle,
  • 24:42 - 24:45
    ami a talaj, ami táplálja a növényeket.
  • 24:45 - 24:50
    Ez ilyen élet nélkül nem lenne semmi, ami a növényeket
    táplálná, ami működésben tartaná a rendszert.
  • 24:52 - 24:58
    Az erdőtől tanult leckét alkalmazva Arthur
    rájött, hogyha meg akarja újítani a földjeit,
  • 24:58 - 25:06
    akkor szembe kell szállnia
    a mezőgazdaság egyik legalapvetőbb elvével.
  • 25:06 - 25:08
    Apu úgy gondolta, hogy a talajt
    legjobban az rongálja,
  • 25:08 - 25:11
    ha közvetlen napfény éri.
    A talajforgatás a szántással.
  • 25:11 - 25:16
    Apa mindig azt mondta, hogy ez olyan, mint ha
    az embereknek letépnék a bőrét..
  • 25:16 - 25:20
    Tudom, ez nem szép. Nem. És nem éled túl.
  • 25:20 - 25:24
    Miért teszed ezt a talajjal, miért ölöd
    meg az összes élőlényt a talajban,
  • 25:24 - 25:26
    akik a nap végén a legjobb barátaid ?
  • 25:26 - 25:28
    Azt mondod, hogy ne szántsunk ?
  • 25:28 - 25:31
    Igen.
  • 25:31 - 25:35
    10.000 éve szántunk. Ez a farmerok munkája.
  • 25:37 - 25:41
    A szántás elhagyása elég radikális
    elképzelés minden gazda számára.
  • 25:43 - 25:48
    De ha megnézünk néhány régi felvételt a farmunkról,
    akkor az okozott kár elég nyilvánvaló.
  • 25:48 - 25:52
    Ez az egyik régi földünk a 80-as évek végén.
  • 25:52 - 25:56
    A talajélet ünnepi lakoma a madaraknak.
  • 25:56 - 26:00
    20 év ugyanilyen kezelés után ...
  • 26:00 - 26:02
    Már nincsenek madarak, a talaj halott.
  • 26:04 - 26:10
    A talajforgatás évezredek óta része a mezőgazdaságnak.
  • 26:10 - 26:14
    de gyanítom, az csak izomerővel
    a kár lassan mutatkozott meg.
  • 26:14 - 26:19
    Dízelmeghajtással a rombolás sokkal gyorsabb.
  • 26:19 - 26:24
    A modern mezőgazdaság csak azért úszhatja
    meg a talajélet gyilkolását, mert
  • 26:24 - 26:28
    van az ásványi fűtőanyagnak
    egy másik felhasználása.
  • 26:29 - 26:33
    Ez most a műtrágya előállítása.
  • 26:33 - 26:37
    Ezek a granulátumok három alapvető
    növényi tápanyagot tartalmaznak.
  • 26:40 - 26:43
    Nitrátokat, foszfátot és káliumot.
  • 26:45 - 26:49
    Az ebben az országban termelt
    élelmiszernek több 95%-a
  • 26:49 - 26:52
    teljesen a műtrágyától függ.
  • 26:52 - 26:57
    Enélkül nagy bajban lennénk.
  • 26:58 - 26:59
    Arra használtuk az ásványi fűtőanyagokat,
  • 26:59 - 27:05
    lényegében, hogy növényeket termeljünk
  • 27:05 - 27:08
    Ez addig működik, amíg van
  • 27:08 - 27:12
    olcsó ásványi fűtőanyagunk
    a nitrogén műtrágya előállítására,
  • 27:12 - 27:14
    és az anyagok odaszállítására, stb.
  • 27:14 - 27:17
    De a végén, amikor már
    nincs olcsó ásványi fűtőanyagunk,
  • 27:17 - 27:20
    megint szükségünk lesz az élő talajra.
  • 27:20 - 27:25
    És az élő talaj kialakulása
    időt és gondoskodást igényel,
  • 27:25 - 27:27
    ami nem megy máról holnapra.
  • 27:29 - 27:35
    Ez a föld sokkal jobban hasonlít a mi farmunkhoz.
    Orchid Meadow -nak, Orchidea Rétnek hívják.
  • 27:35 - 27:39
    És soha nem szántották,
    se nem kezelték műtrágyával,
  • 27:39 - 27:42
    mégis szemmel láthatóan virul.
  • 27:42 - 27:46
    Csak ez érződik, hogy
    az egész dolog élettől duzzad,
  • 27:46 - 27:51
    olyan sok virág van,
    napfényes időben az egész hely feléled.
  • 27:51 - 27:54
    Nagyon sok madár van nálatok a fákon,
    de csak a zümmög, -
  • 27:54 - 27:58
    az egész mindenség zümmög, annyi sok rovarotok van.
  • 27:58 - 28:01
    Ha erre jársz, főleg esténként,
  • 28:01 - 28:06
    és keresztülsétálsz itt, akkor
    a rovarok nagy felhőkben szállnak fel.
  • 28:06 - 28:10
    Mindez az egészséges élő talaj alapzatára épül.
  • 28:11 - 28:15
    Miután láttam a Fordhall Farmot, akkor el tudom
    képzelni, hogy ilyen legelők fejlesztésével
  • 28:15 - 28:19
    csökkenthetnénk az olajfüggésünket.
  • 28:19 - 28:22
    De nem számít, hogy milyen jók ezek a füvek,
  • 28:22 - 28:25
    a marhatenyésztés sok földet elvesz.
  • 28:25 - 28:31
    A témában minden tanulmány arra a következtetésre
    jut, hogy Nagy-Britanniát önellátóbbá válásához
  • 28:31 - 28:33
    kevesebb húst kell ennünk.
  • 28:33 - 28:38
    Most kezdem felismerni, hogy nem csak
    azt kell változatosabbá tennünk,
  • 28:38 - 28:42
    ahogyan termelünk,
    de azt is, amit termelünk.
  • 28:42 - 28:44
    És itt elakadtam.
  • 28:44 - 28:48
    Mert azt látom, hogyan
    tenyészthetünk marhát szántás nélkül
  • 28:48 - 28:50
    a természetes termékenységet felhasználva,
  • 28:50 - 28:53
    de hogyan termeljünk meg
    mindent más, ami szükséges ?
  • 28:53 - 29:00
    Úgy tűnik, hogy van pár ember szerte a világban,
    akik már küzdöttek ezzel a problémával.
  • 29:00 - 29:03
    Egy permakultúra nevű rendszert fejlesztettek ki.
  • 29:05 - 29:09
    Patrick Whitefield Anglia vezető szakembere.
  • 29:09 - 29:13
    A permakultúra minden szempontból kihívást
    jelent a hagyományos gazdálkodásnak.
  • 29:13 - 29:16
    Az emberek gyakran azt hiszik,
  • 29:16 - 29:19
    hogy csak kétféleképpen lehet csinálni a dolgokat.
  • 29:19 - 29:23
    Vagy robotolva,
    vagy az ásványi fűtőanyagokat habzsolva.
  • 29:23 - 29:26
    A permakultúra a harmadik útról szól,
  • 29:26 - 29:29
    és annak a tervezéséről, a tudatos tervezéséről.
  • 29:29 - 29:32
    Tulajdonképpen kitervezitek a munkát ?
  • 29:32 - 29:36
    Vagy az energiaszükségletet helyettesítitek vele ?
    Mindkettőt. OK.
  • 29:36 - 29:43
    Miért igényel olyan emberi erőt
    és energiát egy farm-gazdaság fenntartása,
  • 29:43 - 29:45
    amikor, ha egy természetes ökoszisztémát megnézünk,
  • 29:45 - 29:48
    akkor az a fa, ott mögöttünk,
    csak úgy nő magától ?
  • 29:48 - 29:54
    Mert ez nem, amit a hely alapvetően csinálni akar.
  • 29:54 - 29:58
    Ha a földet teljesen békén hagynád,
    akkor valami ilyenné válna.
  • 29:58 - 30:02
    Ez az alacsony energiájú megoldás.
  • 30:02 - 30:06
    A természetes ökoszisztémában,
    ahol nincs munka,
  • 30:06 - 30:10
    vagyis semmi emberi, ott nincs hulladék,
    és mégis minden virul.
  • 30:10 - 30:13
    Nézd csak meg !
  • 30:16 - 30:19
    Könnyű elfelejteni, hogy a
    brit szigeteket valaha erdő borította.
  • 30:21 - 30:24
    A gazdálkodásra fordított energia nagy része
  • 30:24 - 30:27
    csak arra megy,
    hogy megakadályozzuk a visszatérését.
  • 30:27 - 30:31
    De az erdő évmilliárdokon keresztül fejlődött
  • 30:31 - 30:34
    a leghatékonyabban termő rendszerré a mi klímánkon.
  • 30:34 - 30:38
    Ebből a szempontból megértem annak a vonzerejét,
    hogy ez alapján próbáljátok megtervezni
  • 30:38 - 30:42
    a legjobb élelmiszertermelési módszer.
  • 30:42 - 30:45
    De számomra az tűnik nyilvánvaló problémának,
    hogy nem ehetünk fákat.
  • 30:45 - 30:50
    A legnagyobb tisztelettel is,
    pár vad bogyó, de nem tudsz ...
  • 30:50 - 30:53
    Ez nem egy búzaföld.
    Persze, hogy nem, nem.
  • 30:53 - 30:55
    De nem ez a lényeg.
  • 30:55 - 31:00
    Ennek az alapelve az, amiből ki kell indulnunk,
  • 31:00 - 31:05
    és figyeljük, hogy mennyire lehet
    több ehetőt termővé alakítani.
  • 31:07 - 31:11
    A természeti ökológiára alapozott
    élelmiszertermelő rendszer igazán
  • 31:11 - 31:17
    Tetszik a természetbarát énemnek,
    de a farmer lányának valami meggyőzőbb kell.
  • 31:17 - 31:21
    Felteszem, fontos kérdés, hogy a permakultúra
    el tudja-e élelemmel látni Nagy Britanniát ?
  • 31:21 - 31:26
    Igen, ez jó kérdés, azonban
    előbb azt kell megkérdeznünk,
  • 31:26 - 31:30
    hogy a jelenlegi módon lehet-e
    tovább élelmezni Nagy Britanniát ?
  • 31:30 - 31:35
    Igen, úgy gondolom, hát igen,
    mert ez kétséges.
  • 31:35 - 31:38
    Nos, hosszú távon teljesen bizonyos,
  • 31:38 - 31:42
    hogy a jelenlegi módon nem lehet,
    mert ez annyira az energiától függ,
  • 31:42 - 31:44
    az ásványi fűtőanyagok energiájától.
  • 31:44 - 31:49
    Ezért nincs igazából más választásunk,
    mint valami mást találni.
  • 31:50 - 31:55
    Tavaly talán még elutasítottam volna
    a permakultúrát, mint nem megfelelő gazdálkodást,
  • 31:55 - 31:59
    de az olajhelyzet tapasztalatai alapján
  • 31:59 - 32:01
    nagyon szeretném a gyakorlatban látni.
  • 32:01 - 32:04
    Egy permakultúrás kisgazdaságban tett látogatás
  • 32:04 - 32:07
    Snowdownia hegyeiben nyújtott erre lehetőséget.
  • 32:08 - 32:14
    A farmok, amiket eddig láttam,
    azok szántóföldekkel körbevett facsoportok.
  • 32:14 - 32:17
    Azonban ez teljesen ennek az ellentéte,
  • 32:17 - 32:20
    kis irtások gyűjteménye egy nagy erdőben.
  • 32:20 - 32:25
    Talán nem úgy néz ki, mint egy farm,
    de egyértelműen működik.
  • 32:25 - 32:29
    Pár napi munkával hetente Chris Dixon és felesége
  • 32:29 - 32:33
    minden nekik szükséges gyümölcsöt és zöldséget,
  • 32:33 - 32:36
    és tűzifát a főzéshez megtermelnek.
  • 32:36 - 32:39
    De 20 éve, amikor ideérkeztek,
  • 32:39 - 32:43
    ez egy lepusztult, elhagyatott legelő volt.
  • 32:43 - 32:48
    Az első dolguk az volt, hogy a föld nagy részét
    hagyták a természetes állapotához visszatérni.
  • 32:49 - 32:54
    Most már visszatért a föld termékenysége.
  • 32:55 - 32:58
    Az erdő megújulásának a megfigyelése
  • 32:58 - 33:03
    nyújtotta a kisgazdaságuk
    megtervezéséhez kellő összes ihletet.
  • 33:03 - 33:06
    Azonban ez mégis csak egy erdő, és ez káosz.
  • 33:06 - 33:10
    Ez káosz, de ebben a térben a káosz
    nagyon, nagyon magas fokon rendezett,
  • 33:10 - 33:15
    és nagyon magas fokon szervezett.
    Csak mi látjuk rendezetlennek és koszosnak.
  • 33:15 - 33:17
    A természet egyáltalán nem így látja.
  • 33:19 - 33:24
    Minden növény valami hasznosat, fontosat
    értékeset csinál a helyszínen.
  • 33:24 - 33:26
    Példa erre a nitrogént megkötő zanót,
  • 33:26 - 33:29
    a káliumot gyűjtő saspáfrány.
  • 33:29 - 33:34
    Úgy érzem velük kapcsolatban,
    hogy minden növény fontos valahogy.
  • 33:38 - 33:43
    Bármerre jársz Dixonéknál a kisgazdaság
    láthatón együttműködik a vadvilággal.
  • 33:47 - 33:50
    Mennyire fontos a biodiverzitás ?
  • 33:50 - 33:52
    Madarakat hallunk a fejünk felülről is.
  • 33:52 - 33:54
    Mennyire fontos mindez ennek a rendszernek ?
  • 33:54 - 33:58
    Nagyon fontos, mert azzal, hogy segítjük a madarakat,
    a madarak élőhelyét,
  • 33:58 - 34:01
    a foszfátok körforgását segítjük a rendszerben.
  • 34:01 - 34:06
    Ismétlem, a foszfátok az egyik
    kritikus növényi tápanyagok,
  • 34:06 - 34:08
    minden növénynek szüksége van rájuk.
  • 34:08 - 34:11
    És a foszfátokat olyanokban fogsz találni,
    mint a rovarok és a magvak.
  • 34:11 - 34:14
    És a rovarokat és magvakat evő madarak
  • 34:14 - 34:19
    felhalmozzák a foszfátokat,
    és a felesleg kijön az ürülékükkel.
  • 34:21 - 34:24
    Ezért itt a hegyekben
  • 34:24 - 34:28
    nem kellenek ásványi fűtőanyagokból
    származó műtrágyás zsákok,
  • 34:28 - 34:34
    mindent megad a természet, -
    nitrátot, káliumot, foszfátot.
  • 34:34 - 34:38
    És kőolajalapú rovarirtók sem kellenek.
  • 34:38 - 34:43
    Kacsákkal, Khaki Campbells fajtával,
    tartjuk féken a meztelen csigákat.
  • 34:43 - 34:45
    22 éve tartunk kacsákat,
  • 34:45 - 34:48
    és a Khaki Campbells félék
    eszik legjobban a csigát.
  • 34:48 - 34:51
    Ó ez igazán jó tipp. Nagyon nehéz lenne
  • 34:51 - 34:55
    itt nyáron meztelen csigát találni,
    Ez nagyon jó. Fantasztikus, igen.
  • 35:00 - 35:04
    Chris zöldséges kertje rendetlennek tűnhet
    egy szokásos kertésznek.
  • 35:04 - 35:08
    de ez is olyan, mint az erdő,
    minden növénynek meg van a maga célja.
  • 35:08 - 35:13
    Például, valamelyik a kártevőket riasztja,
    valamelyik a víz levezetését segíti.
  • 35:13 - 35:17
    Az egyik a beporzó méheket segíti,
  • 35:17 - 35:21
    a másiknak a hosszú gyökerei
    ásványokat szívnak fel a talaj mélyéből.
  • 35:23 - 35:27
    A legnagyobb tisztást az erdőben
    megtartották legelőnek az állatállományhoz.
  • 35:27 - 35:30
    De az itteni állatok nem csak füvet esznek,
  • 35:30 - 35:33
    hanem a fákat is hasznosítják.
  • 35:33 - 35:38
    A tápanyagokban gazdag fűz, hárs és kőris
    mindegyikét használják takarmánynak.
  • 35:38 - 35:42
    Állatok fával etetése,
  • 35:42 - 35:45
    ez még sosem jutott eszembe.
  • 35:49 - 35:54
    Nekünk nincs sok erdőnk a farmunkon,
  • 35:54 - 35:59
    de vannak jó nagy sövényeink,
    amit most más fényben látok.
  • 35:59 - 36:04
    Mindig úgy gondoltam a sövényekre,
    mint két tábla közötti földhatárolóra.
  • 36:04 - 36:05
    És én mindig..
  • 36:05 - 36:10
    Úgy gondolom, ezen a farmon
    vadfolyosónak is tekintetjük őket.
  • 36:10 - 36:14
    De soha sem tekintettem őket haszonnövénynek.
  • 36:14 - 36:20
    Nagy lehetőségek vannak
    a takarmánykénti hasznosításukban.
  • 36:20 - 36:24
    Sosem vettem azelőtt észre, hogy mennyit
    esznek a marhák olyanokból, mint a kőris.
  • 36:24 - 36:27
    Bőven adnak gyümölcsöket is,
  • 36:27 - 36:30
    és mindezért semmit se kell tenni.
  • 36:30 - 36:32
    Egy kevés gondos irányítással,
  • 36:32 - 36:36
    ki tudja, mennyit tudna a sövény teremni.
  • 36:36 - 36:41
    Ironikus módon, azt tapasztaltam, hogy
    a sövények sokkal termékenyebbek lehetnek,
  • 36:41 - 36:45
    mint a földek, amelyeket körbe vesznek,
    és sokkal kevesebb munkát igényelnek.
  • 36:45 - 36:50
    Nem kell semmit sem hozzátennünk,
    önkarbantartóak,
  • 36:50 - 36:53
    nem kell gondoznod,
  • 36:53 - 36:55
    csak ott van bőségben.
  • 36:55 - 36:58
    És mitől van ez a bősége ?
    Mert akar itt nőni.
  • 36:58 - 37:01
    Ez egy természetes táplálék,
    aminek itt kell lenni.
  • 37:01 - 37:05
    Egyedül abban más, hogy felfele nő és nem keresztbe.
  • 37:05 - 37:09
    Tulajdonképpen, ha a fák és a sövények
    teljes magasságát hasznosítjuk,
  • 37:09 - 37:14
    akkor több hasznot tudsz kisajtolni,
    ugyanannyi földről.
  • 37:14 - 37:18
    Kiderült, hogy csak egy úttal feljebb a
    farmunktól van a legjobb példa Európában arra,
  • 37:18 - 37:21
    hogy milyen messze lehet elmenni
    az ilyen élelmiszertermelésben.
  • 37:23 - 37:26
    Idáig nem is tudtam, hogy létezik.
  • 37:26 - 37:32
    A hátam mögött ennek az rendszernek
    az úttörője, Martin Crawford.
  • 37:32 - 37:39
    Ez egy erdőkert, ahol fák bokrok
    és más termények fajainak sokasága
  • 37:39 - 37:42
    mind együtt nő, nagyon gondosan úgy megtervezve,
  • 37:42 - 37:49
    minden együtt működjön abban, hogy ugyanabban
    a térben sok különböző hasznot hozzon.
  • 37:49 - 37:55
    A fákat nagyon gondosan úgy helyeztük el,
    hogy elég fény jusson
  • 37:55 - 38:00
    a talajszintre alattuk, és így ott is
    meg tudjon valami hasznos teremni.
  • 38:03 - 38:09
    Az erdőkertek részei a permakultúrának,
    ahol a természet ihleti a tervet.
  • 38:11 - 38:17
    A természetes erdőt többek közt az teszi
    olyan termelékennyé, hogy több szinten nő.
  • 38:17 - 38:22
    Ez olyasmi, mintha fél tucat mezőt
    halmoznánk egymásra.
  • 38:24 - 38:32
    Az erdőkert lemásol minden erdei szintet,
    de több ehető és kívánatos fajtát használ.
  • 38:32 - 38:37
    Ez itt lent a lábam alatt nagyon
    alacsony, nepáli málnának hívják.
  • 38:37 - 38:42
    Ez fantasztikus növény,
    és védi a talajt a téli esőktől.
  • 38:42 - 38:47
    És megkímél a gyomlálástól.
    Igen, nem gyomlálunk, látod. Nem.
  • 38:47 - 38:51
    A kert földjét gyümölcsök és zöldségek borítják,
  • 38:51 - 38:56
    és felettük a bokorszint ugyanolyan dús,
    ami nem is kicsit szokatlan.
  • 38:56 - 38:57
    Ez az egyik galagonya faj.
  • 38:57 - 39:01
    Masszív tüskék vannak rajta, de sokkal nagyobbak
    a gyümölcsei, és sokkal ízletesebbek.
  • 39:01 - 39:03
    A másik oldalon egy eperfa.
  • 39:03 - 39:05
    Nem látsz mostanában eperfa bokrokat.
  • 39:05 - 39:10
    Nem, de nagyon jó gyümölcsei vannak,
    és igazán könnyű növeszteni.
  • 39:10 - 39:14
    Egy másik fontos salátanövény az erdőkertben, a hársfa.
  • 39:14 - 39:17
    Alapnak használom őket,
    egyfajta alapösszetevőnek a salátába.
  • 39:17 - 39:19
    Igen. Mint a fejes saláta.
  • 39:19 - 39:23
    Ok, tehát velük helyettesíted
    a fejes salátát? Igen. Igen. Igen.
  • 39:23 - 39:25
    Jó nagy saláták, Martin !
  • 39:28 - 39:34
    Egy kicsit feljebb gyümölcsfák vannak,
    almafák, körték, naspolyák, szilvák és birsek.
  • 39:36 - 39:39
    Azután ott olyan fák koronája van,
  • 39:39 - 39:43
    amelyek nem élelmet termelnek,
    hanem más alapvető feladatuk van,
  • 39:43 - 39:45
    pl. a tápanyagok körforgásában.
  • 39:45 - 39:48
    Az olasz égerek nagyon jó példák erre.
  • 39:48 - 39:53
    Nagyon gyorsan nőnek, és sok nitrogént
    nyújtanak a környező növényeknek.
  • 39:53 - 39:55
    Ez a gyökérrendszeren keresztül történik ?
  • 39:55 - 39:59
    A lehullott leveleken keresztül, amiben
    még mindig elég sok nitrogén van.
  • 39:59 - 40:02
    És a gyökérrendszeren, valamint
    a hasznos gombákon keresztül is,
  • 40:02 - 40:06
    amelyek mindent összekötnek a föld alatt,
    és a tápanyagokat mozgatnak közöttük.
  • 40:06 - 40:09
    Ha az egyik helyen a talajban
    sok nitrogén van,
  • 40:09 - 40:13
    és a másik helyen hiány van a nitrogénből,
    akkor a gombák fogják elvinni hozzád.
  • 40:13 - 40:15
    Itt mindennek meg van az oka, ugye ?
  • 40:15 - 40:19
    Itt mindennek meg van a maga oka,
    gyakran több is.
  • 40:19 - 40:21
    Ez itt mögöttünk menta,
  • 40:21 - 40:24
    ez a ló menta, az egyik őshonos brit menta.
  • 40:24 - 40:28
    Ennek a mentának a fő feladata
    a hasznos rovarok vonzása.
  • 40:28 - 40:33
    Fantasztikusan vonzza a zengő legyeket,
    amelyek eszik a tetveket, többek közt.
  • 40:33 - 40:37
  • 40:37 - 40:39
    semmi bajunk nincs kártevőkkel.
  • 40:39 - 40:41
    Nem használtok rovarirtót ?
  • 40:41 - 40:43
    Igen, úgy van. Fantasztikus.
    Igen, úgy van.
  • 40:43 - 40:50
    Martinnak több mint 550 fajta
    növénye van az erdőkertjében.
  • 40:50 - 40:55
    Egy ilyen komplex termelési rendszer bizonyára
    végtelen sok figyelmet és munkát igényel ?
  • 40:55 - 41:00
    Éves viszonylatban hozzávetőlegesen
    hetente átlagosan egy napot,
  • 41:00 - 41:03
    aminek nagy része a betakarítás. Igaz.
  • 41:03 - 41:06
    A karbantartási munka
  • 41:06 - 41:09
    nos, mondjuk, tíz nap egy évben.
  • 41:09 - 41:10
    Ez nevetséges !
  • 41:10 - 41:14
    Egy farm üzemeltetésével összehasonlítva,
    ez látszólag semmi.
  • 41:14 - 41:17
    És ez mennyi élelmet termel meg ?
  • 41:17 - 41:19
    Ha a hozam maximalizálására tervezik,
    akkor ez nagyon sok lehet.
  • 41:19 - 41:22
    Ezt az erdő kertet nem a hozam
    maximalizálására terveztük,
  • 41:22 - 41:26
    mert sokat kísérleteztem, és sok szokatlan
    növényem van, amit kipróbálok, stb.
  • 41:26 - 41:30
    A hozam maximalizálására tervezve
  • 41:30 - 41:36
    egy hold földön hozzávetőleges tíz embert
    tudnál élelmezni egy maximális hozamú erdőkertben.
  • 41:36 - 41:40
    Ez nagyjából kétszer annyi ember, mint amit
  • 41:40 - 41:45
    jelenleg egy hagyományos szántóföld
    átlagos egy holdján lehet élelmezni .
  • 41:45 - 41:51
    Ez egy elképesztően alacsony energia-
    és karbantartás-igényű rendszer,
  • 41:51 - 41:54
    de ha valamit az erdőkertben nem lehet
    megtermelni, azok a gabonatermények.
  • 41:54 - 41:58
    És elég függők vagyunk a magas
    szénhidrát tartalmú étrendünktől.
  • 41:58 - 42:03
    Azonban, ahogy az olaj egyre drágább lesz,
    és a gazdálkodás kezd megváltozni,
  • 42:03 - 42:08
    ki kell kibővíteni az étrendünket,
    és új élelmiszereket kell elfogadnunk.
  • 42:08 - 42:14
    Lent az erdőkertjéhez vezető útnál Martin
    telepített egy 4 holdas diós-gesztenyés kertet.
  • 42:14 - 42:17
    Hatalmas segítséget jelentene,
  • 42:17 - 42:21
    ha el tudnánk mozdulni a több dió és gesztenye
    féle és kevesebb gabona fogyasztása irányába.
  • 42:21 - 42:25
    mert azok sokkal fenntarthatóbbak, mivel fatermések.
  • 42:25 - 42:29
    Európa más részein, Franciaországban és
    Olaszországban nagy hagyományai vannak a
  • 42:29 - 42:31
    a mogyoró, a szelídgesztenye és dió termesztésének.
  • 42:31 - 42:34
    Egy olyan gyümölcsösbeli termény, mint a gesztenye,
  • 42:34 - 42:38
    sokkal kevesebb energiát és karbantartást
    igényel, mint a búzamezők.
  • 42:40 - 42:42
    Talán kevesebb energiát és karbantartást,
  • 42:42 - 42:46
    de igazán összehasonlítható a diófélék
    hozama a gabona terményekével ?
    e
    571
    00:42:45,760 --> 00:42:49,600
    Ha a gesztenyét nézzük, nagyjából
    két tonnát terem holdanként,
  • 42:50 - 42:53
    ez majdnem annyi, amennyit biogazdáldással
    ki lehet hozni a búzatermesztésből.
  • 42:53 - 42:58
    És a gesztenye összetétele majdnem
    azonos a rizsével. OK.
  • 42:58 - 43:02
    Kalória szempontjából nagyon
    hasonló más gabonákhoz.
  • 43:04 - 43:08
    Még ebben a kísérleti szakaszban is
    Martin diós-gesztenyés kertjének
  • 43:08 - 43:12
    és az erdőkertjének hatalmas a
    hozama egy igen kis területről.
  • 43:15 - 43:19
    A wellsi Dixonék hasonlóan kis telkére visszatérve,
  • 43:19 - 43:22
    az is hasonlóan termelékeny.
  • 43:22 - 43:25
    Az egész hely 7 holdas,
  • 43:25 - 43:31
    ami most a 22 éves természeti megújulás
    után és az általunk létrehozott dolgokkal,
  • 43:31 - 43:34
    már túl sok ahhoz,
    hogy egy család be tudja takarítani.
  • 43:34 - 43:38
    Hát, ez tényleg igaz, a kisebb jobb.
  • 43:40 - 43:45
    Számomra, a kertészkedés és gazdálkodás
    nagyon különbözik.
  • 43:45 - 43:48
    Ezért én nem farmer vagyok,
    hanem kertésznek tartom magam.
  • 43:48 - 43:53
    Az próbálod mondani, hogy inkább a kertészeké
    a jövő, mint farmeroké ?
  • 43:53 - 43:56
    Nem mondanám, hogy a kertészkedés
    jobb, mint a farmgazdálkodás,
  • 43:56 - 43:58
    a kertészkedés más, mint a farmgazdálkodás.
  • 43:58 - 44:02
    De azt ajánlanám, amennyire meg tudom mondani
  • 44:02 - 44:06
    a saját gyakorlati kísérleteim és
    próbálkozásaim alapján,
  • 44:06 - 44:10
    hogy kézi szerszámokkal a kertészkedés termelékenyebb
  • 44:10 - 44:13
    és energiahatékonyabb, mint a farmgazdálkodás.
  • 44:15 - 44:18
    A részletekre való figyelés, amit
    a kertész egy kis parcellára tud fordítani,
  • 44:18 - 44:21
    teszi olyan termelékennyé.
  • 44:21 - 44:25
    Egy zöldséges egy tapasztalt kertésszel
  • 44:25 - 44:29
    akár ötször annyi élelmet termelhet
    négyzetméterenként, mint egy nagy farm.
  • 44:31 - 44:34
    A szupermarketek az őket ellátó szállításra
  • 44:34 - 44:38
    és ipari méretű gazdaságokra támaszkodnak,
  • 44:38 - 44:41
    amelyek nem valószínű, hogy túlélik
    az olajtermelés visszaesését.
  • 44:41 - 44:44
    Azonban egy zöldséges parcella,
    egy kisgazdaság vagy egy telek gazdája,
  • 44:44 - 44:46
    könnyen pótolja ezek elvesztését.
  • 44:46 - 44:49
    De csak, ha sokkal több termelőnk van.
  • 44:49 - 44:53
    A 21. század uralkodó demográfiai trendje,
  • 44:53 - 44:55
    azt hiszem, a "re-ruralizáció",
    a falvak újraéledése lesz.
  • 44:55 - 44:58
    Ezzel nem azt akarom mondani, hogy
    a nagyvárosok teljesen el fognak tűnni,
  • 44:58 - 45:03
    de az élelmiszertermelésben részvevő
    emberek arány nőni fog.
  • 45:03 - 45:06
    Gondoljunk vissza a Második Világháborúra, például,
  • 45:06 - 45:12
    A Győzelmi Kert mozgalomban mindenki művelt
    egy kert-parcellát, vagy valami hasonlót,
  • 45:12 - 45:19
    és a gyümölcsök és zöldségek kb. 40 %-át termelték
    meg a ház előtt, mögött, üres telkeken, stb.
  • 45:19 - 45:22
    Ez a modell segít elképzelni és visszanézni.
  • 45:22 - 45:29
    De sokkal több főállású gazdálkodóra is szükségünk
    lesz, különben mit fogunk enni ?
  • 45:31 - 45:36
    Önmagunk élelmezése, amikor az olajtermelés
    hanyatlani kezd, egyértelműen
  • 45:36 - 45:43
    egy nemzeti erőfeszítést fog megkívánni, és egy
    ideális világban, egy kis kormányzati vezetést.
  • 45:43 - 45:49
    De a részemről ennek a farmnak az elválasztása
    az ásványi fűtőanyagokról mind az, ami tenni tudok.
  • 45:49 - 45:53
    Azoktól az úttörő emberektől, akikkel az elmúlt
    napokban találkoztam, nagy ösztönzést kaptam.
  • 45:53 - 45:59
    Most már megtanultam a földet megfigyelni,
    és inkább együttdolgozni vele, mint ellene harcolni.
  • 45:59 - 46:06
    Elragadónak találtam, hogy milyen fajta füveink
    vannak, és hogyan tudom a legelőket feljavítani.
  • 46:06 - 46:11
    És hogy tudunk legtöbbet kihozni
    a fáinkból a marháink javára.
  • 46:11 - 46:15
    De azt is hiszem, hogy nem csak
    állatokat kell tenyésztenünk.
  • 46:15 - 46:21
    Ki tudja, talán pár év múlva akár
    egy erdőkertünk is lehet itt.
  • 46:21 - 46:25
    Bár nem vagyok benne biztos,
    hogy Apu ilyet csinálna.
  • 46:25 - 46:32
    De bármelyik ötlet működőképes is legyen ezek közül,
    létfontosságú a farm vadvilágának megőrzése,
  • 46:32 - 46:38
    és még keményebben kell dolgozni
    a biodiverzitás fejlesztésén.
  • 46:38 - 46:42
    A biodeverzitás sokkal fontosabb nekünk,
    mint amennyire korábban hittem.
  • 46:42 - 46:47
    Mindig csak arra gondoltam, hogy ez
    jó dolog, és,, ez a fajokat
    jelenti, amelyekkel együtt élünk.
  • 46:47 - 46:50
    Megtanultam azt a nagy leckét,
  • 46:50 - 46:57
    hogy ez tart minket mozgásban,
    ad nekünk élelmet, és védi az élelmünket,
  • 46:57 - 47:01
    és döntő fontosságú, hogy megtartsuk.
  • 47:01 - 47:08
    Nagyon hálás vagyok a nagybátyámnak és
    az apámnak azért, amit ezen a farmon véghez
    vittek, mert teljesen megőrizték.
  • 47:10 - 47:14
    De még nagyon sok elvégzendő munka van.
  • 47:14 - 47:19
    Ami engem arra sarkal, hogy a farmunkat
    a jövő farmjává tegyem,
  • 47:19 - 47:24
    az a tudat, hogy nincs más választásom,
    mint megpróbálni.
  • 47:24 - 47:27
    Mindazok közül, akikkel találkoztam,
  • 47:27 - 47:31
    azt hiszem, Dr. Colin Campbell fejezte ki legjobban.
  • 47:31 - 47:35
    Most a legkisebb kétely nélkül annyit mondhatunk,
  • 47:35 - 47:40
    hogy a kőolaj embere igencsak ki fog
    pusztulni ennek az évszázadnak a végére.
  • 47:40 - 47:47
    Ez azt a fogas, bonyolult kérdést veti fel, hogy
    Homo sapiens lesz-e olyan bölcs, mint a neve mutatja,
  • 47:47 - 47:54
    és kitalálja, hogyan éljen az olaj nélkül,
    ami látszólag minden vérkeringése.
  • 47:54 - 47:59
    Úgy tűnik, hogy minél elébb elkezdjük
  • 47:59 - 48:02
    az átalakulást egy új, alacsony energiájú jövőbe,
  • 48:02 - 48:08
    annál könnyebb lesz a feladat.
  • 48:17 - 48:25
    Tim Green és Rebecca Hosking filmje
  • 48:32 - 48:35
    A feliratot
    a www.AllSubs.org angol feliratának
    felhasználásával sistvan készítette.
Title:
A Farm for the Future
Video Language:
English
Duration:
48:39

Hungarian subtitles

Revisions