Return to Video

Fukushima Daiichi: Az igazság és a jövö

  • 0:07 - 0:11
    [Maggie Gundersen] Üdvözlöm önöket, Hirose úr és Kansai lakosai.
  • 0:11 - 0:16
    Maggie Gundersen vagyok, a Fairewinds Associates alapítója és elnöke,
  • 0:16 - 0:22
    és a non-profit Fairewinds Energia Oktatás alapító igazgatója.
  • 0:22 - 0:29
    Ma férjemmel, Arnie Gundersennel, a Fairewinds Associates vezető mérnökével együtt vagyunk itt,
  • 0:29 - 0:36
    és a Fukushima Daiichi erőműben történt három leolvadásról fogunk beszélni önöknek.
  • 0:36 - 0:39
    Reméljük, minden kérdésükre választ kapnak.
  • 0:39 - 0:44
    Szerettünk volna személyesen beszélni önökkel, így viszont kérjük fogadják szívesen ezt a felvételt,
  • 0:44 - 0:50
    és kapcsolódó kérdéseiket küldjék el nekünk, örömmel válaszolunk rájuk.
  • 0:50 - 0:55
    Most vonjuk be Arniet is a beszélgetésbe.
  • 0:55 - 1:01
    Arnie, mennyire veszélyes a helyzet jelenleg a Fukushima Daiichi 4-es blokkjánál,
  • 1:01 - 1:06
    különösen a földrengés állandó veszélyének kitett Japánban,
  • 1:06 - 1:12
    esetleg más szeizmikus aktivitás, vagy újabb cunami esetén?
  • 1:12 - 1:18
    [Arnie Gundersen] A legtöbb aggodalmat mindig is a 4-es blokk okozta nekem.
  • 1:18 - 1:24
    Ha figyelték a honlapunkat, már a baleset első hetében azt mondtam,
  • 1:24 - 1:29
    ha a 4-es blokk lángra kap, Tokiót ki kell üríteni.
  • 1:29 - 1:35
    Az eseményről írt könyvünkben is sokat beszélünk erről.
  • 1:35 - 1:44
    Ez tényleg nagyon fontos, és még mindig a legnagyobb általam ismert probléma az erőmű területén.
  • 1:44 - 1:52
    A 4-es blokkban több nukleáris fűtőanyag van, mint a komplexum bármely más egységében,
  • 1:52 - 1:58
    és ami még fontosabb, itt vannak a legfrissebben eltávolított fűtőelemek.
  • 1:58 - 2:05
    Az összes a fűtőelem a reaktorköpenyen kívül található.
  • 2:05 - 2:08
    Ez már épp elég veszélyessé tenné a helyzetet.
  • 2:08 - 2:17
    Mindezek tetejében a 4-es blokk épületének szerkezetét robbanások sora gyengítette meg.
  • 2:17 - 2:22
    Azelőtt egy 7.5-es földrengésnek is ellenállt volna.
  • 2:22 - 2:32
    Véleményem szerint a sérülések olyan komolyak, hogy ha a 4-es blokkot most 7.5-es erősségű földrengés érné, nem bírná ki.
  • 2:32 - 2:41
    Ha a 4-es blokk összeomlana, és a tároló medence vize elszivárogna, a következők történnének.
  • 2:41 - 2:52
    A fűtőelemekben most is annyi hő keletkezik, hogy vízhűtésre van szükségük. Ha csak a levegő hűtené őket, felizzanának.
  • 2:52 - 3:01
    A rudak a cirkónium burkolata felizzik, reakcióba lép az oxigénnel, égni kezd.
  • 3:01 - 3:09
    Ez olyan tűz, ami ha fellobban, vízzel nem oltható, az csak ront a helyzeten.
  • 3:09 - 3:16
    Így a fűtőrudaknak teljesen el kell égniük, mielőtt a tüzet oltani lehetne.
  • 3:16 - 3:27
    Eközben az összes sugárzó anyag a levegőbe kerülne, elterülne Japán, majd az egész világ fölött.
  • 3:27 - 3:32
    A 4-es blokkban annyi cézium van, mint amennyi
  • 3:32 - 3:42
    az összes kísérleti atombombából felszabadult 1940-től a hetvene évekig.
  • 3:42 - 3:53
    Az összes eddigi felszíni atomrobbantás kevesebb céziumot szabadított fel, mint amennyi most Fukushima 4-es blokkjának pihentető medencéjében megtalálható.
  • 3:53 - 4:02
    Ez igen súlyos helyzet, és nem hiszem, hogy a japán kormány elég gyorsan cselekszik.
  • 4:02 - 4:10
    HA nincs földrengés, a fűtőelemek lassú eltávolítása megfelelő terv.
  • 4:10 - 4:13
    De nem bízhatunk ennyire a Földanyában.
  • 4:13 - 4:20
    Nagyon gyorsan ki kell szednünk azokat a fűtőrudakat abból a medencéből, és a talajra helyezni.
  • 4:20 - 4:24
    Ez a kulcsszó: gyorsan!
  • 4:24 - 4:28
    A japán kormány végre, épp e hónapban állt elő egy tervvel,
  • 4:28 - 4:39
    egy épületet emelnek a tárolómedence épületénél, majd elkezdik a rudak eltávolítását 2013 vagy 2014 folyamán.
  • 4:39 - 4:48
    Épp egy éve mondtam ezt, a Fairewinds honlapon megtekinthető, Chris Martensonnal készült interjúban.
  • 4:48 - 4:54
    Ezek teljesen egyértelmű dolgok, de a TEPCO nem cselekszik elég gyorsan,
  • 4:54 - 5:00
    és a japán kormány sem kényszeríti arra, hogy elég gyorsan cselekedjék.
  • 5:00 - 5:06
    Szerintem a TEPCO és a japán kormány legfontosabb feladata kellene legyen,
  • 5:06 - 5:13
    hogy abból a medencéből a fűtőelemeket kiemeljék, amilyen gyorsan csak lehetséges.
  • 5:13 - 5:20
    De addig is, muszáj annyira megerősíteniük a medencét, hogy egy földrengésnek ellenálljon.
  • 5:20 - 5:27
    Ne feledjék, ezt a medencét nem szigeteli semmi. Egy műholdról lenézve közvetlenül láthatók a fűtőelemek.
  • 5:27 - 5:33
    A tető is felrobbant fölötte. Ez teszi a helyzetet veszélyessé.
  • 5:33 - 5:41
    Az amerikai Brookhaven Nemzeti Laboratórium készített egy pihentető medence tűz következményeit vizsgáló tanulmányt.
  • 5:41 - 5:48
    A Brookhaven Nemzeti Laboratórium megállapításai szerint 187000 ember lenne,
  • 5:48 - 5:54
    akinek egy ilyen esemény rákot okozna.
  • 5:54 - 5:58
    Ez egy igen komoly gond, és úgy vélem, sem a Tokyo Electric,
  • 5:58 - 6:03
    sem pedig a japán kormány nem veszi elég komolyan.
  • 6:03 - 6:09
    Az elmúlt év folyamán együtt dolgoztam Akio Matsumorával, és végre úgy tűnik,
  • 6:09 - 6:15
    hogy a világ egyre inkább felfigyel Akio Matsumora aggodalmára a pihentető medencével kapcsolatban.
  • 6:15 - 6:20
    Meg kell ragadnunk a világ közvéleményének figyelmét,
  • 6:20 - 6:27
    támogatnunk kell a japán kormányt és a TEPCO-t, hogy sürgősen találjon megoldást.
  • 6:27 - 6:33
    [Maggie Gundersen] Arnie, említetted a céziumot a korábbi beszélgetések során. Miért olyan fontos ez?
  • 6:33 - 6:38
    Mik a cézium élettani hatásai, és vannak-e más radioaktív izotópok,
  • 6:38 - 6:42
    amelyek felszabadultak a hármas reaktorolvadás során?
  • 6:42 - 6:49
    [Arnie Gundersen] A cézium csupán egy a nukleáris reaktorban keletkező radioaktív izotópok közül.
  • 6:49 - 6:59
    A felezési ideje 30 év, tehát úgy 300 évig kell számolnunk a jelenlétével, biológiai szempontból a káliumra hasonlít.
  • 6:59 - 7:03
    Amint önök is tudják, izomgörcs esetén érdemes megenni egy banánt,
  • 7:03 - 7:06
    a belőle származó kálium az izmokba kerül és feloldja a görcsöt.
  • 7:06 - 7:11
    A cézium ugyanígy az izmainkba kerül. "Izom-keresőnek" is nevezik.
  • 7:11 - 7:19
    Ha felhalmozódik az izmainkban, rákot, vagy számos más betegséget okozhat.
  • 7:19 - 7:27
    A Brookhaven tanulmány csak a rákkal foglalkozik. Nem tárgyalja a többi problémát, amit a radioaktív cézium okozhat.
  • 7:27 - 7:31
    A gyorsan fejlődő izomzatú gyermekeknél, különösen a szívizomban,
  • 7:31 - 7:37
    egy Csernobil-szív nevű szívizom károsodást okoz,
  • 7:37 - 7:42
    amely ha egyszer bekövetkezett, a gyermek egész életére szóló, nem gyógyuló kárt okoz.
  • 7:42 - 7:53
    Tehát a cézium csak egy az izotópok közül, de a mennyisége viszonylag egyszerűen megállapítható,
  • 7:53 - 7:59
    és élettani szempontból a reaktorban lévő izotópok közül a legtöbb baj forrása.
  • 7:59 - 8:06
    [Maggie Gundersen] Arnie, állításod szerint a 3-as blokk robbanása egy átmeneti kritikus állapot következménye volt.
  • 8:06 - 8:11
    Mi ez a kritikus állapot, és mivel indoklod az állításodat?
  • 8:11 - 8:21
    [Arnie Gundersen] A kritikus állapottal kapcsolatos félelmemet a 3-as blokk robbanásának lefolyása támasztja alá.
  • 8:21 - 8:30
    Az 1-es blokk robbanása oldalirányú, és viszonylag kis energiájú volt.
  • 8:30 - 8:36
    A mozgási sebessége lemérhető, és lassabb a hangsebességnél.
  • 8:36 - 8:43
    Ezt deflagrációnak nevezzük, és a romboló hatása közel sem olyan nagy.
  • 8:43 - 8:51
    Viszont a 3-as blokk robbanását egészen másmilyennek látom. Önök is megfigyelhetik, elég látványos a különbség.
  • 8:51 - 9:00
    Ezt detonációnak hívjuk. A 3-as blokk robbanásának sebessége nagyobb, mint a hangsebesség.
  • 9:00 - 9:04
    Talán nem is az a legfontosabb, hogyan robban fel a 3-as blokk.
  • 9:04 - 9:12
    A legfontosabb, hogy itt detonáció, és nem deflagráció történt.
  • 9:12 - 9:16
    Az atomipar jelenleg nem fordít figyelmet erre a tényre, pedig muszáj lenne,
  • 9:16 - 9:22
    mert egy reaktorköpeny elbír a lassabban terjedő deflagrációval,
  • 9:22 - 9:28
    de nem állhat ellen a gyors detonációnak.
  • 9:28 - 9:34
    A Nukleáris Ellenőrző Bizottság (NRC) és a nemzetközi közösség figyelmen kívül hagyja a tényt,
  • 9:34 - 9:39
    hogy a 3-as blokkban detonáció történt.
  • 9:39 - 9:44
    Nos, hogy keletkezhetett ez a detonáció? Ezt a kérdést tettem fel magamnak.
  • 9:44 - 9:53
    Kémikusokkal ellenőriztük, hogy normál légköri nyomáson hidrogén nem okozhat detonációt.
  • 9:53 - 10:04
    Csak deflagrációt, ahogy az 1-es blokkban is történt. Így ki kellett találnom, hogy keletkezhetett a detonáció.
  • 10:04 - 10:06
    Azért van néhány nyom, amin elindulhattam.
  • 10:06 - 10:11
    Az egyik nyom, hogy az NRC tavaly márciusban
  • 10:11 - 10:19
    a honlapjukon közzé tett jelentésben azt írta, hogy nukleáris fűtőanyag szóródott szét a telephelyen,
  • 10:19 - 10:25
    és ilyen fűtőanyagot találtak még két kilométeres távolságban is.
  • 10:25 - 10:31
    Hogy repülhet ki nukleáris fűtőanyag egy reaktorból?
  • 10:31 - 10:36
    Ezt az anyagot körülveszi a reaktor test és a reaktor köpeny,
  • 10:36 - 10:40
    és semmi jele olyan hatalmas köpeny sérülésnek,
  • 10:40 - 10:45
    illetve reaktor sérülésnek, amely nukleáris fűtőanyagot szórhatott volna szét.
  • 10:45 - 10:55
    Magyarázatot kellett találnom a fűtőanyag darabok környezetbe kerülésére - nem apró atomok,
  • 10:55 - 11:01
    hanem törmelék formájában, amit az NRC jelentése szerint találtak.
  • 11:01 - 11:10
    Ennek egyetlen módja az, ha a 3-as blokk robbanása a pihentető medencében történt.
  • 11:10 - 11:18
    Ha megnézik a 3-as blokk robbanásáról szóló felvételt, az első kockákon látszik, hogy a robbanás az épület oldalsó részén történik,
  • 11:18 - 11:22
    ez az épület azon része, ahol a pihentető medence található.
  • 11:22 - 11:30
    A medence felőli részen kezdődött, majd hatalmas füstoszloppá vált, amit önök is láthatnak.
  • 11:30 - 11:39
    Mi okozhatta ezt? Ez a kérdés. A hidrogén a fűtőelemek FÖLÖTT lett volna,
  • 11:39 - 11:46
    egy gázfelhő a fűtőrudak tetején, és ha felrobban, azokat LEFELÉ nyomja.
  • 11:46 - 11:51
    Nem ez történt. Emlékeznek, fűtőanyag törmeléket találtak a telephelyen kívül is.
  • 11:51 - 11:55
    Valaminek ezeket fel kellett emelnie.
  • 11:55 - 12:05
    Az egyetlen lehetséges magyarázatnak tűnik, hogy a medence átmeneti kritikus állapotba került, és ez lökte fölfelé a törmeléket.
  • 12:05 - 12:14
    Az általam vezetett részleg annak idején nukleáris fűtőrudakat gyártott olyan forralóvizes reaktorok számára, mint a fukushimai.
  • 12:14 - 12:24
    A feltöltött fűtőanyag rekeszek, amelyek ma minden reaktorban megtalálhatók, amúgy is igen közel vannak a kritikus állapothoz.
  • 12:24 - 12:30
    Egy baleset során, földmozgások és robbanások közepette,
  • 12:30 - 12:35
    valószínűleg rendkívül közel voltak ehhez az állapothoz.
  • 12:35 - 12:42
    Ez azt jelenti, hogy igen közel voltak egy önfenntartó nukleáris láncreakció beindulásához.
  • 12:42 - 12:49
    Több, mint negyven éve, az egyetemen találkoztunk a Borax Kísérletről készített felvétellel.
  • 12:49 - 12:52
    Önök is megtalálhatják az interneten.
  • 12:52 - 12:58
    A Borax-nál történt robbanás egy átmeneti, korlátozott kritikus állapot eredménye.
  • 12:58 - 13:04
    Majdnem pontosan úgy néz ki, mint a 3-as blokk robbanása Fukushimában.
  • 13:04 - 13:13
    Ez a negyven éves kép vezetett arra a következtetésre, hogy ugyanez történhetett a 3-as blokkban.
  • 13:13 - 13:20
    Vagyis, kritikus állapot alakult ki a pihentető medencében, a fűtőrudak egy részét szilánkokra morzsolta,
  • 13:20 - 13:24
    és ezek a szilánkok szóródtak szét a telephelyen.
  • 13:24 - 13:37
    Ez egy átmeneti, korlátozott kritikus állapot. Nem atombomba. A bombában átmeneti, gyors kritikus állapotról beszélünk.
  • 13:37 - 13:46
    A reakció lassabb, mint a bombában - de gyorsabb, mint ami a reaktor belsejében történik.
  • 13:46 - 13:53
    A Borax kísérlet célja az volt, hogy megállapítsák, milyen heves lehet ez a reakció.
  • 13:53 - 13:59
    Szerintem ha megnézik a Borax felvételt, és összevetik a fukushimai 3-as blokkal,
  • 13:59 - 14:02
    meglehetősen hasonlónak találhatják.
  • 14:02 - 14:06
    Ismétlem, ez csak elmélet, de jelenleg az egyetlen,
  • 14:06 - 14:11
    amely magyarázatot ad arra, hogy miért a medence felőli részen látható a robbanás,
  • 14:11 - 14:20
    az egyetlen, amely magyarázza a felfelé ható erőt, és a fűtőanyag törmelék kiszóródását a területen
  • 14:20 - 14:24
    és annak 2 kilométeres környezetében.
  • 14:24 - 14:34
    Van még egy bizonyíték, mégpedig az, hogy a tető medence fölötti része teljesen megsemmisült,
  • 14:34 - 14:41
    míg a reaktor és a reaktorköpeny fölötti rész csupán leomlott.
  • 14:41 - 14:47
    Erről is beszámoltunk egy itt látható korábbi videóban, és szerintem ez újabb fontos jele annak,
  • 14:47 - 14:54
    hogy bármi is emelte föl a fűtőelem darabokat, az az épület medence felőli részén történt,
  • 14:54 - 14:59
    nem pedig a közepén, ahol a reaktor maga található.
  • 14:59 - 15:08
    A baleset és a robbanások után készült felvételek tanúsága szerint a reaktorköpeny szintén megsérült, ereszt.
  • 15:08 - 15:14
    A rákövetkező hetekben gőz kiáramlása látható az épület közepén.
  • 15:14 - 15:19
    Úgy hiszem, a reaktortér fedele felemelkedett a 3-as blokknál,
  • 15:19 - 15:25
    és már nem záródott egyenesen vissza, hanem a felemelkedés közben oldalra csúszott,
  • 15:25 - 15:30
    és radioaktív gázok szabadulnak ki a fedél alól.
  • 15:30 - 15:38
    Arra viszont nincs bizonyíték, hogy ez okozhatta volna azt a robbanást, amelyet a baleset során láttunk.
  • 15:38 - 15:46
    A kérdés nyitott, és még vagy tíz év telik el, mire bejuthatunk a reaktorhoz, és megláthatjuk a károkat.
  • 15:46 - 15:53
    Jelenleg viszont szerintem a feltételezésem magyarázza a károkat, a lökéshullám sebességét,
  • 15:53 - 16:02
    és azt a tényt is, hogy sugárzó törmeléket találtak még 2 kilométeres távolságban is.
  • 16:02 - 16:05
    [Maggie Gundersen] Arnie, beszéljünk a 4-es blokk pihentető medencéjéről.
  • 16:05 - 16:10
    Sok kérdés érkezett már ezzel kapcsolatban, és sok aggodalom övezi most is.
  • 16:10 - 16:16
    Történt hidrogén robbanás a 4-es blokk pihentető medencéjénél? És ha igen,
  • 16:16 - 16:20
    mi valójában a hidrogén robbanás, és hogyan történhetett meg ott?
  • 16:20 - 16:28
    [Arnie Gundersen] Fukushima egyik legnagyobb rejtélye a 4-es blokk robbanása.
  • 16:28 - 16:34
    Van néhány nagyon-nagyon szemcsés felvétel, amelyek világosan mutatják a robbanás tényét.
  • 16:34 - 16:43
    Ez egész másmilyen robbanás, talán egy tűz és utána következő robbanás, amely napokig folyamatosan zajlott.
  • 16:43 - 16:52
    A fukushimai baleset egyik legnagyobb kérdése az, hogyan is zajlott ez pontosan.
  • 16:52 - 16:55
    Három lehetséges elmélet van versenyben.
  • 16:55 - 17:03
    A TEPCO állítása szerint a 3-as blokkban keletkező radioaktív gázok egy csőbe jutottak,
  • 17:03 - 17:11
    amely a 4-es blokkba vezettek, átjutottak rajta és a 4-es blokk robbanását okozták.
  • 17:11 - 17:19
    Tehát a TEPCO álláspontja az, hogy a 3-as blokkban radioaktív hidrogén keletkezett,
  • 17:19 - 17:25
    egy csövön átjutott a 4-es blokkba, majd ott felrobbant.
  • 17:25 - 17:29
    Van erre utaló bizonyíték is.
  • 17:29 - 17:37
    A 4-es blokk bizonyos légszűrőinek szennyeződése arra utal, hogy gáz érkezett a 3-as blokk felől.
  • 17:37 - 17:43
    Ez egy lehetőség, de véleményem szerint pontatlan, mert úgy hiszem,
  • 17:43 - 17:54
    a 3-as blokk reaktorköpenye annyira megsérült, hogy nem keletkezhetett megfelelő túlnyomás, ami elég gázt juttathatott volna a 4-es blokkba.
  • 17:54 - 18:02
    Nem látom, milyen erőhatás nyomta volna azokat a gázokat a 4-es blokkba.
  • 18:02 - 18:08
    Szerintem a hidrogén robbanás oka a 4-es blokk belsejében keletkezett.
  • 18:08 - 18:11
    Két lehetőség van erre.
  • 18:11 - 18:18
    Az egyik Dr. Gen Sajitól származik, ez egy kitűnő elemzés.
  • 18:18 - 18:22
    Véleménye szerint a medence vizében volt az a hidrogén,
  • 18:22 - 18:28
    a sok-sok hónap folyamatos radioaktív sugárzásának hatására keletkezett és oldódott a vízben,
  • 18:28 - 18:33
    és mennyisége elég volt az épület felrobbantásához.
  • 18:33 - 18:39
    Ahogy a pihentető medence vize felforrósodott, felszabadult a vízben oldott hidrogén,
  • 18:39 - 18:45
    és ez elég volt a robbanáshoz.
  • 18:45 - 18:51
    A másik lehetőség, az én elméletem szerint a baleset első időszakában,
  • 18:51 - 19:00
    a honlapon is elérhető felvételeken is látható, hogy a fűtőrudak felső része szabad levegőre került.
  • 19:00 - 19:06
    Nem állítom, hogy a teljes medence kiszáradt volna.
  • 19:06 - 19:12
    De a fűtőrudak felső része szerintem levegőre került, és szerintem ezt a fényképek is igazolják.
  • 19:12 - 19:21
    Ha a rudak teteje víz nélkül maradt, ott megindulhatott egy kémiai reakció,
  • 19:21 - 19:26
    amely elég hidrogént hozhatott létre az épület felrobbantásához.
  • 19:26 - 19:34
    Dr. Saji és én egyetértünk abban, hogy a hidrogén a 4-es blokk pihentető medencéjéből származik. Szerinte ez a vízben volt feloldva korábban.
  • 19:34 - 19:42
    Szerintem a fűtőrudak hozták létre. Ez csak azután fog kiderülni, miután bejuthatunk és elemezhetjük a reakciókat.
  • 19:42 - 19:49
    Ám itt is van egy fontos tanulság, amit az atomipar nem vesz figyelembe.
  • 19:49 - 19:53
    Ez a medence hőmérséklete.
  • 19:53 - 19:59
    A pihentető medence hatalmas, és egy-egy helyen forráspontig hevülhet.
  • 19:59 - 20:05
    Ez olyasmi, amire az NRC és a nemzetközi közösség nincs tekintettel.
  • 20:05 - 20:13
    A víz forrásba kerülhet egy-egy ponton, miközben a medence hőmérséklete mondjuk 80 Celsius fokos.
  • 20:13 - 20:17
    Ám egyes helyeken akár fel is forrhat.
  • 20:17 - 20:24
    Ez igen fontossá teszi Dr. Saji állítását, mely szerint a forrással hidrogén szabadul fel,
  • 20:24 - 20:28
    akkor is, ha az átlaghőmérséklet egy pillanatra sem lépi túl a forráspontot.
  • 20:28 - 20:35
    Az én elméletem szerint itt a teljes medence annyi vizet veszített, hogy forrásba jött,
  • 20:35 - 20:44
    de az igazán fontos az, hogy az atomipar nem foglalkozik a helyi forrás lehetőségével,
  • 20:44 - 20:49
    akkor is, ha a mért hőfok 100 Celsius alatt marad.
  • 20:49 - 20:52
    Ez egy nagyon fontos különbség a továbbiakra nézve.
  • 20:52 - 20:59
    Úgy 23 Mark I reaktor működik az USA területén, és talán tíz még a világ különböző helyein.
  • 20:59 - 21:08
    Szerintem úgy kell megterveznünk ezeket a medencéket, hogy kezeljük a sugárzás által keletkező hidrogént,
  • 21:08 - 21:14
    hogy ne robbanthassa fel az épületet.
  • 21:14 - 21:18
    Senki nem készült fel erre, mert senki nem számított arra, hogy ez megtörténik.
  • 21:18 - 21:23
    De ez megtörtént a 4-es blokknál, és meg kell akadályoznunk a jövőben.
  • 21:23 - 21:28
    Nem csak ezeknél a Mark I-es típusoknál, hanem a többi 400 reaktornál is, hiszen mindnek van pihentető medencéje
  • 21:28 - 21:33
    ahol hasonló esemény bekövetkezése elképzelhető.
  • 21:33 - 21:37
    [Maggie Gundersen] Arnie, lenne még néhány további kérdés ezzel kapcsolatban.
  • 21:37 - 21:43
    A 4-es blokkal kapcsolatos elemzésben hidrogén robbanásról beszéltél.
  • 21:43 - 21:49
    Bekövetkezhet újabb átmeneti kritikus állapot, vagy hidrogén robbanás a 4-es blokknál?
  • 21:49 - 21:56
    Bármi, ami további fűtőanyag vagy egyéb sugárszennyezés kijutását okozhatja?
  • 21:56 - 22:03
    [Arnie Gundersen] A 4-es blokk pihentető medencéjében a fűtőanyagot a baleset óta, már egy éve folyamatosan hűtik
  • 22:03 - 22:11
    és az esemény előtt néhány hónappal emelték ki a reaktorból. Tehát a rudak most már kevesebb hőt termelnek.
  • 22:11 - 22:20
    Igaz, még legalább két évig szükség van a vízhűtésre, de sokkal kevésbé forrók, mint a baleset kezdetén.
  • 22:20 - 22:30
    A hidrogén keletkezésének az esélye is sokkal-sokkal kisebb most, mint a baleset idején.
  • 22:30 - 22:40
    Nem hinném, hogy újabb robbanás következne be a medencében, bármi történjék is.
  • 22:40 - 22:48
    A félelmemet a tárolóban lévő víz elvesztésének lehetősége okozza, ami egy egészen más történet.
  • 22:48 - 22:56
    Ha egy nagyobb földmozgás miatt az épület összeroskad, vagy a medence megreped, és a víz elszivárog,
  • 22:56 - 23:03
    a levegő nem képes ezeket a rudakat eléggé lehűteni, és lángra kapnak.
  • 23:03 - 23:07
    A következmények attól függenek, hogy merre fúj a szél,
  • 23:07 - 23:15
    legrosszabb esetben Tokió teljes evakuálása is szóba kerülhet. Jelentheti azt, hogy Japánt ketté osztja,
  • 23:15 - 23:21
    az északi és a déli területet egy súlyosan szennyezett sáv választaná el.
  • 23:21 - 23:29
    Tehát egy rendkívül súlyos baleset vár bekövetkezésre, és csak imádkozhatunk,
  • 23:29 - 23:33
    hogy ne legyen földrengés addig, amíg azt a fűtőanyagot el nem távolítják.
  • 23:33 - 23:39
    [MAggie Gundersen] Arnie, Three Mile Island és Csernobil baleseteivel összevetve,
  • 23:39 - 23:48
    mennyire veszélyes a Fukushima Daiichi négy reaktorából kiszabadult sugárzás?
  • 23:48 - 23:57
    [Arnie Gundersen] Three Mile Island 5-ös, Csernobil és Fukushima 7-es súlyosságú baleset volt.
  • 23:57 - 24:02
    Ez durván azt jelenti, hogy Three Mile Island századrészét jelenti annak,
  • 24:02 - 24:08
    amit Csernobil és Fuhushima balesete okozott.
  • 24:08 - 24:14
    A Three Mile Island-en bekövetkezett balesetnek is voltak halálos áldozatai.
  • 24:14 - 24:18
    Az NRC a honlapján azt állítja, nem volt ilyen.
  • 24:18 - 24:22
    A bizonyíték viszont egyértelmű, a rákos megbetegedések száma emelkedett.
  • 24:22 - 24:28
    Dr. Steve Wing honlapunkon is elérhető jelentésére hivatkozom, amely erről szól.
  • 24:28 - 24:32
    Ezen túl a Pittsburghi Egyetem friss jelentései szerint
  • 24:32 - 24:37
    a leukémia megjelenésével is számolnunk kell.
  • 24:37 - 24:42
    Tehát bár Three Mile Island sokkal kisebb volt, mint Csernobil vagy Fukushima,
  • 24:42 - 24:47
    mégis meghaltak emberek a kiszabadult sugárzás miatt.
  • 24:47 - 24:55
    Fukushima Daiichi balesetében a mérések szerint legalább háromszor annyi radioaktivitás szabadult el
  • 24:55 - 25:03
    nemesgázok formájában az 1, 2 és 3-as reaktorokból, mint Csernobil esetén.
  • 25:03 - 25:09
    Láttuk a radioaktív nemesgáz felhőket északnyugat felé haladni,
  • 25:09 - 25:15
    ami sokkal rosszabb volt, mint amire számítottunk a kibocsátás becslése során.
  • 25:15 - 25:21
    Tehát azt tudjuk, hogy nemesgázból több volt, mint Csernobilnál.
  • 25:21 - 25:25
    A jód tekintetében, ami szintén gáz formájában távozott,
  • 25:25 - 25:33
    a cézium, és egyéb gázok körülbelül azonos kibocsátási szinttel számolunk, mint Csernobil esetében.
  • 25:33 - 25:41
    Két fontos tényezőről kell beszélnünk. Bármilyen szörnyű is, még sokkal rosszabb is lehetett volna ezek miatt.
  • 25:41 - 25:45
    Először is, az idő nagy részében a szél az óceán irányába fújt.
  • 25:45 - 25:48
    Mivel Csernobilt természetesen szárazföld veszi körül,
  • 25:48 - 25:54
    bármerre is kanyarodott a gázgomolyag Csernobil felől, a talajt szennyezte.
  • 25:54 - 26:00
    Így amikor Fukushimát Csernobilhoz hasonlítjuk, a teljes szennyezés Fukushima esetén
  • 26:00 - 26:04
    valószínűleg magasabb, mint Csernobilé,
  • 26:04 - 26:10
    de mivel a szél az óceán felé terelte, ez a japán lakosság számára elviselhetőbbé tette.
  • 26:10 - 26:13
    A másik szerencsés tényező,
  • 26:13 - 26:21
    ha beszélhetünk szerencséről egyáltalán egy ilyen súlyos balesetnél, az, hogy pénteken történt, és nem a hétvégén.
  • 26:21 - 26:26
    Ezer ember volt munkában a Daini és Daiichi telepen,
  • 26:26 - 26:31
    hiszen munkanap volt, és ők azonnal tudtak reagálni az eseményekre.
  • 26:31 - 26:37
    Ha mindez hétvégén következik be, amikor csak egy kis csoport munkás van ott,
  • 26:37 - 26:42
    mindkét telepen sokkal-sokkal rosszabb lett volna a baleset.
  • 26:42 - 26:48
    Ennek az egész világ számára jelentősége van, hiszen hétvégén és éjszaka
  • 26:48 - 26:52
    csak kis személyzet van a reaktoraink körül.
  • 26:52 - 26:57
    Bármilyen súlyosabb esemény során ilyenkor nincs mód elég gyorsan reagálni,
  • 26:57 - 27:01
    a kis létszámú éjszakai műszakok során,
  • 27:01 - 27:05
    szemben a nappali fő műszakkal.
  • 27:05 - 27:08
    A nemzetközi közvéleménynek tudomásul kell vennie ezt,
  • 27:08 - 27:13
    és ez nem olyan kérdés, hogy "nos, fél nap alatt elég embert tudunk oda vinni."
  • 27:13 - 27:20
    Ez túl késő. A baleset kezdetén létszükséglet az elég nagy létszámú munkaerő,
  • 27:20 - 27:27
    hogy mérsékeljék a súlyosabb következmények esélyét. Ez pedig ismét pénzügyi kérdéssé válik.
  • 27:27 - 27:34
    Az erőműveket üzemeltető társaságok egyáltalán nem akarnak nagy létszámú személyzetet, mert azt meg kell fizetniük.
  • 27:34 - 27:44
    Valójában viszont a nagy személyzet a Daiichi és Daini telephelyen valószínűleg szó szerint megmentette a világot.
  • 27:44 - 27:55
    Összefoglalva a lényeget: a Fukushima által okozott szennyezés mértéke legalább akkora, ha nem több, mint Csernobilé.
  • 27:55 - 28:00
    És sokkal rosszabb lehetett volna, ha a baleset hétvégén történik.
  • 28:00 - 28:07
    [Maggie Gundersen] Arnie, köszönjük. Mennyire jelentős a sugárzó részecskék által okozott veszély, és miért?
  • 28:07 - 28:14
    [Arnie Gundersen] Én kifejezetten aggódom a Fukushima baleseténél elszabadult sugárzó por miatt.
  • 28:14 - 28:18
    Egy sugárzó porszem sokkal több, mint egy atom.
  • 28:18 - 28:25
    Egy cézium atom egyszer bomlik el és vége, többé nem radioaktív.
  • 28:25 - 28:34
    Egy sugárzó porszem viszont ezer vagy százezer cézium, vagy más radioaktív atomot tartalmaz,
  • 28:34 - 28:40
    ezek természetesen sok-sok év, évtized alatt bomlanak el.
  • 28:40 - 28:51
    Ha egy ilyen porszem a testünkbe kerül, a tüdőnkbe, májunkba, emésztőrendszerünkbe,
  • 28:51 - 28:57
    folyamatos sugárzásnak tesz ki igen hosszú időszakon át
  • 28:57 - 29:02
    testszövetünk egy igen kis méretű területét.
  • 29:02 - 29:07
    Ez pontosan az a körülmény, amely rák kialakulásához vezethet.
  • 29:07 - 29:15
    Önök látták Kaltofen úrnak az Amerikai Közegészségügyi Egyesület számára tartott előadását
  • 29:15 - 29:22
    bemutatta, milyen egy autó légszűrője Fukushimában, és milyen Tokióban.
  • 29:22 - 29:29
    Ezek a légszűrők nem mások, mint a tüdőnk, az emberi tüdő valójában egy légszűrő,
  • 29:29 - 29:37
    ez okozza azt, hogy a sugárzás csapdába esik a tüdőnkben, májunkban, vagy bárhol a testünkben,
  • 29:37 - 29:44
    és folyamatosan, évtizedeken át károsítják sejtjeinket.
  • 29:44 - 29:47
    Ez különösen aggasztó a fiatal gyermekek esetében, akik tovább fognak élni,
  • 29:47 - 29:51
    és mert az ő sejtjeik gyorsabban szaporodnak.
  • 29:51 - 30:03
    Igen fontos, hogy Fukushima és egész Japán gyermekeit a következő 3-4 évtizedben folyamatosan ellenőrizzük,
  • 30:03 - 30:12
    ne alakulhasson ki náluk rákos megbetegedés a Fukushima Daiichinél elszabadult sugárzó por miatt.
  • 30:12 - 30:17
    [Maggie Gundersen] Arnie, zárszóként: mire szeretted volna felhívni az emberek figyelmét
  • 30:17 - 30:23
    a Fukushima Daiichi baleset összefoglalójával?
  • 30:23 - 30:27
    [Armie Gundersen] Körülbelül egy hónappal a baleset előtt sétáltunk és egy baleset lehetőségéről beszélgettünk,
  • 30:27 - 30:31
    arról, hol történhet ilyen. Akkor azt mondtam, nem tudom hol fog bekövetkezni,
  • 30:31 - 30:37
    de úgy véltem, egy forralóvizes, Fukushima-típusú reaktornál lesz,
  • 30:37 - 30:42
    a Mark I típust mondtam. Sajnos igazam lett.
  • 30:42 - 30:52
    Mégis úgy vélem, Fukushima legnagyobb tanulsága, hogy ez olyan technológia, ami egy egész országot képes tönkretenni.
  • 30:52 - 30:57
    Fukushima után olvastam Mikolai Gorbacsov visszaemlékezéseit,
  • 30:57 - 31:06
    állítása szerint nem a Peresztrojka, hanem Csernobil okozta a Szovjetunió összeomlását.
  • 31:06 - 31:16
    30 éve van a birtokunkban ez a tudás, mégsem hittük el, hogy máshol is bekövetkezhet.
  • 31:16 - 31:23
    Tehát tudjuk, hogy Csernobil balesete a Szovjetunió összeomlásának okai közé tartozott.
  • 31:23 - 31:28
    Azt is tudjuk, hogy kizárólag a Fukushima Daiichi baleset ára
  • 31:28 - 31:36
    könnyen ötszáz milliárd dollárra rúghat az elkövetkező 20 év folyamán.
  • 31:36 - 31:39
    Ez elég ahhoz, hogy térdre kényszerítse Japánt.
  • 31:39 - 31:42
    Japán fordulópontnál áll.
  • 31:42 - 31:48
    Önöknek lehetősége van arra, hogy megváltoztassák az energiafelhasználásunk módját.
  • 31:48 - 31:54
    Persze Japán visszafordulhat, és újra bekapcsolhatja minden atomreaktorát,
  • 31:54 - 31:59
    folytathatja a szokott módon, és ezzel vállalhatja egy újabb baleset kockázatát.
  • 31:59 - 32:05
    Önök előtt egy lehetőség áll, megváltoztathatják az energia használatának módját,
  • 32:05 - 32:08
    az energia elosztásának módját.
  • 32:08 - 32:14
    Létrehozhatnak okos hálózatokat, amelyek elosztják az energiát észak és dél között,
  • 32:14 - 32:18
    kelet és nyugat között, az eltérő felhasználási hullámok között.
  • 32:18 - 32:24
    Eloszthatjuk az energiatermelést: a hatalmas erőművek építése helyett,
  • 32:24 - 32:30
    olyan telepeken, mint Fukushima Daiichi vagy Fukushima Daini.
  • 32:30 - 32:37
    Eloszthatjuk ezeket a kis erőműveket Japán vagy a világ egész területén, szélerőművek, naperőművek,
  • 32:37 - 32:44
    helyi tárolás és elosztás révén, kis termelő telepekkel.
  • 32:44 - 32:52
    Ez is egy módja az energia előállításának, szemben a mai gyakorlattal, a nagy, központi erőművek létesítésével.
  • 32:52 - 32:55
    A 20. században szükségünk volt a központi erőművekre.
  • 32:55 - 33:00
    Ma, az informatika eszközei mellett többé nem szorulunk rájuk.
  • 33:00 - 33:06
    Tudjuk máshogyan csinálni, és Japán járhat az átalakulás élén, ha ezt választja.
  • 33:06 - 33:12
    Ha az élre áll, olyan exportcikkre tesz szert, amire az egész világ alig vár.
  • 33:12 - 33:16
    Önöknek esélyük van megváltoztatni az országukat.
  • 33:16 - 33:24
    Ez üzleti lehetőséget is jelent, olyan termék létrehozására, amelyre az egész világnak szüksége van.
  • 33:24 - 33:35
    Tehát a Fukushima Daiichi baleset a történelem legszörnyűbb ipari katasztrófája: az ára ötszáz milliárd dollár.
  • 33:35 - 33:41
    Ugyanakkor esélyt jelent Japán számára, hogy megváltoztassa a megszokott folyamatokat,
  • 33:41 - 33:50
    és megalapozza a gazdaságát a 21. és későbbi századokra, elosztott erőművek és intelligens energetikai hálózatok révén.
  • 33:50 - 33:53
    Remélem, élnek ezzel a lehetőséggel
  • 33:53 - 33:58
    Japán fordulóponthoz ért, a döntés az önök kezében van.
  • 33:58 - 34:03
    Köszönöm.
Title:
Fukushima Daiichi: Az igazság és a jövö
Description:

Japánban 2012 május 12-én, Kansaiban konferencia zajlott. Előadásuk keretében a Fairewinds Associates részéről Maggie és Arnie Gundersen választ adtak a szervezők kérdéseire a Fukushima Daiichi erőmű 4-es blokkjának pihentető medencéjével kapcsolatban, illetve elemezték a 3-as blokk robbanását. Arnie kitért arra is, milyen jövő várhat Japánra, ha az atomenergia használatának elutasítását választja.
more » « less
Video Language:
English

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.