1
00:00:00,000 --> 00:00:03,000
Kemény feladat vár rám.

2
00:00:03,000 --> 00:00:09,000
Tudják, amikor a jelenlévők foglalkozását áttekintettem

3
00:00:09,000 --> 00:00:16,000
láttam az érdeklődési területeiket, kapcsolataikat

4
00:00:16,000 --> 00:00:18,000
és láttam mindazokat akik együttműködésben,

5
00:00:18,000 --> 00:00:23,000
hálózatokat alkotva dolgoznak, akkor elhatároztam, hogy beszélek Önöknek

6
00:00:23,000 --> 00:00:28,000
az alapoktatás fontosságáról

7
00:00:28,000 --> 00:00:30,000
mégpedig egy nagyon sajátságos összefüggésben.

8
00:00:30,000 --> 00:00:34,000
Azért, hogy beleférjünk 20 percbe, négy témát veszek sorra.

9
00:00:34,000 --> 00:00:37,000
Olyanok ezek, mint egy puzzle négy darabja.

10
00:00:37,000 --> 00:00:40,000
Ha sikerül ezt megtennem

11
00:00:40,000 --> 00:00:43,000
akkor olyan gondolattal fognak távozni innen

12
00:00:43,000 --> 00:00:46,000
amire majd építeni tudnak és ami majd engem is segíthet a munkámban.

13
00:00:50,000 --> 00:00:53,000
Az első puzzle-darab: a távolság és az

14
00:00:53,000 --> 00:00:55,000
oktatás színvonala közötti összefüggés.

15
00:00:55,000 --> 00:01:00,000
A távolság alatt két- háromféle dolgot értek.

16
00:01:00,000 --> 00:01:03,000
A távoliságot elsősorban a hétköznapi értelemben értem

17
00:01:03,000 --> 00:01:06,000
azaz, amint egyre távolodunk egy ponttól

18
00:01:06,000 --> 00:01:11,000
például egy városközponttól, távoli településekre jutunk el.

19
00:01:11,000 --> 00:01:14,000
Mi történik ilyenkor az oktatással?

20
00:01:14,000 --> 00:01:16,000
A második, és ettől eltérő távolság, bárhol a világon

21
00:01:16,000 --> 00:01:21,000
a világvárosok körzetében megjelenő távolság a városrészek között:

22
00:01:21,000 --> 00:01:26,000
a nyomornegyedek, viskóvárosok vagy szegényebb városrészek között,

23
00:01:26,000 --> 00:01:30,000
melyek társadalmi és gazdasági szempontból is távoliak,

24
00:01:30,000 --> 00:01:33,000
elválasztva a város többi részétől. Azt mondjuk: "Mi" és " ők ".

25
00:01:33,000 --> 00:01:35,000
Mi történik az oktatással ilyen helyzetben?

26
00:01:35,000 --> 00:01:43,000
Vegyük hát ezt a kétféle távolság-értelmezést.

27
00:01:43,000 --> 00:01:46,000
Feltételeztünk valamit. Mégpedig azt, hogy a távoli helyeken

28
00:01:46,000 --> 00:01:49,000
nincsenek elég jó tanárok.

29
00:01:49,000 --> 00:01:51,000
Ha mégis lennének, akkor nem képesek megtartani őket

30
00:01:51,000 --> 00:01:54,000
a rossz infrastruktúra miatt.

31
00:01:54,000 --> 00:01:56,000
És, még ha lenne is némi infrastruktúra,

32
00:01:56,000 --> 00:01:58,000
nehézségeik vannak azok fenntartásával.

33
00:01:58,000 --> 00:02:03,000
De le akartam ellenőrizni, vajon igaz-e ez? A múlt évben azt csináltam, hogy

34
00:02:03,000 --> 00:02:08,000
béreltünk egy autót, kinéztünk egy utat a Google-on

35
00:02:08,000 --> 00:02:13,000
Új Delhiből Észak-Indiába, amelyet úgy választottunk,

36
00:02:13,000 --> 00:02:18,000
hogy ne keresztezzen egyetlen nagyvárost vagy

37
00:02:18,000 --> 00:02:24,000
városközpontot sem. Körülbelül 300 kilométert autóztunk.

38
00:02:24,000 --> 00:02:29,000
Amikor találtunk egy iskolát, elvégeztünk egy tesztet, majd

39
00:02:29,000 --> 00:02:35,000
majd a teszt eredményeit egy grafikonon ábrázoltuk.

40
00:02:35,000 --> 00:02:39,000
A grafikon nagyon érdekes volt, bár gondosan kell értelmezni.

41
00:02:39,000 --> 00:02:43,000
A minta nagyon kicsi, nem lehet általános következtetést levonni.

42
00:02:43,000 --> 00:02:45,000
Mégis, meglehetősen nyilvánvaló és világos volt, hogy

43
00:02:45,000 --> 00:02:49,000
az adott úton minél távolabb volt egy iskola

44
00:02:49,000 --> 00:02:54,000
annál rosszabbnak tűntek az eredmények.

45
00:02:54,000 --> 00:02:56,000
Úgy tűnt számomra, mint valami sorcsapás.

46
00:02:56,000 --> 00:03:01,000
Megpróbáltam az adatokat összevetni az infrastruktúrával

47
00:03:01,000 --> 00:03:04,000
az áramellátással és hasonló dolgokkal.

48
00:03:04,000 --> 00:03:07,000
Legnagyobb meglepetésemre nem ez volt az összefüggés.

49
00:03:07,000 --> 00:03:10,000
A rossz eredmények nem függtek össze sem az osztályterem méretével,

50
00:03:10,000 --> 00:03:15,000
sem az infrastruktúra minőségével,

51
00:03:15,000 --> 00:03:19,000
sem a szegénységi szinttel. Ezek közül eggyel sem.

52
00:03:19,000 --> 00:03:23,000
Az történt, hogy amikor a kérdőívet töltöttem ki mindegyik

53
00:03:23,000 --> 00:03:27,000
iskolában, ugyanazt a kérdést tettem föl:

54
00:03:27,000 --> 00:03:32,000
"Szeretne Ön városba vagy nagyvárosi környezetbe költözni? "

55
00:03:32,000 --> 00:03:37,000
A tanárok 69 százaléka igennel felelt. Igennel válaszoltak

56
00:03:37,000 --> 00:03:43,000
még azok is, akik csak igen kis távolságra voltak Delhitől.

57
00:03:43,000 --> 00:03:46,000
Nemmel válaszoltak akkor, ha Delhi gazdag negyedeiben

58
00:03:46,000 --> 00:03:49,000
tettük föl a kérdést ahol jobb az életminőség.

59
00:03:49,000 --> 00:03:53,000
Ugyanakkor 200 kilométerre Delhitől a válasz egyöntetűen igen volt.

60
00:03:53,000 --> 00:03:56,000
Elképzelem, amint egy tanár bemegy az osztályterembe és azt gondolja

61
00:03:56,000 --> 00:04:00,000
bárcsak egy másik iskolában lennék ...

62
00:04:00,000 --> 00:04:04,000
valószínűleg ez nagy hatással lesz az elért eredményekre.

63
00:04:04,000 --> 00:04:09,000
Egyszóval úgy tűnt, hogy a tanárok motivációja és elvándorlása

64
00:04:09,000 --> 00:04:14,000
nagyon erősen összefügg azzal, ami az iskolában történik, és

65
00:04:14,000 --> 00:04:17,000
nem azzal függ össze, hogy van-e a gyerekeknek elég élelmük,

66
00:04:17,000 --> 00:04:19,000
vagy, hogy milyen sokan vannak összezsúfolva a tanteremben

67
00:04:19,000 --> 00:04:23,000
vagy más egyéb dolgokkal. Ez látszik a méréseinkből.

68
00:04:23,000 --> 00:04:28,000
Ha az oktatás és a technika összefüggését vizsgáljuk

69
00:04:28,000 --> 00:04:31,000
akár az internetre, akár együttműködést lehetővé tevő technológiákra gondolunk

70
00:04:31,000 --> 00:04:33,000
és erről már sokat hallhattak a ma délelőtti előadásokban

71
00:04:33,000 --> 00:04:39,000
ezeket mindig a legjobb városi iskolákban próbálják ki a legelőször

72
00:04:39,000 --> 00:04:42,000
és ennek eredményeképpen torzított mérési eredményeket kapunk.

73
00:04:42,000 --> 00:04:46,000
A szakirodalom úgy tartja, hogy az oktatási technológia

74
00:04:46,000 --> 00:04:51,000
túlságosan nagy figyelmet kap, ugyanakkor nem hozza az elvárt eredményeket

75
00:04:51,000 --> 00:04:57,000
A tanárok azt mondják: jó, jó ... de túl drága ahhoz képest, amit nyújt.

76
00:04:57,000 --> 00:05:00,000
Ez azért van, mert olyan iskolákban próbálják ki ezeket

77
00:05:00,000 --> 00:05:03,000
ahol már úgyis legalább 80 %-os eredményesség mérhető.

78
00:05:03,000 --> 00:05:07,000
Ha ide visszük a csilivili technológiákat akkor 3 % javulást érünk el csupán.

79
00:05:07,000 --> 00:05:09,000
És akkor az iskolavezetés azt mondja:

80
00:05:09,000 --> 00:05:12,000
3 % javulást 300 ezer dollárért?! Felejtsük el !

81
00:05:12,000 --> 00:05:17,000
Ha ugyanezt a technológiát a távoli, leszakadó iskolákba vinnénk, ahol

82
00:05:17,000 --> 00:05:22,000
alacsonyabb, mondjuk 30 %-os a teljesítmény, és ez felmegy 40 %-ra

83
00:05:22,000 --> 00:05:24,000
akkor az egy teljesen más helyzet lesz.

84
00:05:24,000 --> 00:05:28,000
Így tehát, a viszonylagos változás, amit az oktatási technológia adni tud

85
00:05:28,000 --> 00:05:31,000
sokkal jelentősebb a szegényebb iskolák esetében, mint a gazdagok

86
00:05:31,000 --> 00:05:34,000
esetében. De, úgy tűnik, nem eszerint cselekszünk.

87
00:05:34,000 --> 00:05:37,000
Az első következtetés: az oktatási technológiát

88
00:05:37,000 --> 00:05:40,000
a kevésbé támogatott iskolákba kell vinni, és nem fordítva.

89
00:05:40,000 --> 00:05:43,000
Végül: mit kezdjünk a tanárok hozzáállásával?

90
00:05:43,000 --> 00:05:45,000
Ha egy tanárnak mutatsz egy új technológiát

91
00:05:45,000 --> 00:05:47,000
az első reakciója az, hogy

92
00:05:47,000 --> 00:05:53,000
nem lehet a tanárt leváltani egy géppel, ez lehetetlen.

93
00:05:53,000 --> 00:05:55,000
Nem tudom miért lehetetlen, de tegyük fel.

94
00:05:55,000 --> 00:06:00,000
A sci-fi író Sir Arthur C. Clarke, akivel régebben találkoztam

95
00:06:00,000 --> 00:06:04,000
világította meg a kérdést.

96
00:06:04,000 --> 00:06:08,000
Azt mondta: ha egy tanárt le lehet váltani egy géppel

97
00:06:08,000 --> 00:06:14,000
akkor azt a tanárt le is kell váltani.

98
00:06:14,000 --> 00:06:20,000
Tudják, ez nehéz helyzetbe hozza a tanárokat.

99
00:06:20,000 --> 00:06:23,000
Azt javasolom tehát, hogy az alternatív alapfokú oktatásra

100
00:06:23,000 --> 00:06:28,000
bármilyen legyen is az, olyan helyen van szükség, ahol

101
00:06:28,000 --> 00:06:31,000
az iskolák nem elég eredményesek, ahol alig van tanár, vagy ahol

102
00:06:31,000 --> 00:06:34,000
a tanárok nem elég jók, bármi legyen is az oka.

103
00:06:34,000 --> 00:06:38,000
Ha olyan helyen élnek, ahol ilyen helyzet nem áll fenn,

104
00:06:38,000 --> 00:06:40,000
akkor Önöknél nincs szükség alternatív oktatásra.

105
00:06:40,000 --> 00:06:46,000
Eddig nem találkoztam ilyen hellyel, egyet kivéve. Nem mondom meg hol,

106
00:06:46,000 --> 00:06:49,000
de valahol azt mondták, hogy nincs ilyen problémánk,

107
00:06:49,000 --> 00:06:53,000
mivel tökéletes tanáraink és tökéletes iskolánk van.

108
00:06:53,000 --> 00:06:59,000
Léteznek ilyen helyek, de ilyennel másutt még nem találkoztam.

109
00:06:59,000 --> 00:07:02,000
A következőkben a gyerekek ön-tanulásáról fogok beszélni,

110
00:07:02,000 --> 00:07:06,000
továbbá olyan kísérletekről, amelyek ahhoz a gondolathoz vezettek

111
00:07:06,000 --> 00:07:10,000
hogy milyennek is kéne lennie az alternatív oktatásnak.

112
00:07:10,000 --> 00:07:12,000
Ezeket a kísérleteket úgy hívtuk, hogy "Nyílás a falon"

113
00:07:12,000 --> 00:07:17,000
Gyorsan elmondom a lényeget. Ez egy kísérlet-sorozat volt.

114
00:07:17,000 --> 00:07:23,000
Az elsőt Új Delhiben csináltuk 1999-ben.

115
00:07:23,000 --> 00:07:27,000
A kísérlet meglehetősen egyszerű volt.

116
00:07:27,000 --> 00:07:31,000
Abban az időben volt egy irodám, ami határos volt egy városi nyomornegyeddel

117
00:07:31,000 --> 00:07:35,000
amit egy fal választott el csupán egymástól.

118
00:07:35,000 --> 00:07:37,000
Vágtunk egy nyílást a falon.

119
00:07:37,000 --> 00:07:39,000
Innen van a projekt neve: " Nyílás a falon "

120
00:07:39,000 --> 00:07:44,000
Ebbe belehelyeztünk egy számítógépet úgy, hogy a képernyő

121
00:07:44,000 --> 00:07:47,000
kifelé nézett a nyomornegyed felé,

122
00:07:47,000 --> 00:07:50,000
továbbá beépítettünk egy touchpad-et is, hogy könnyen lehessen a gépet kezelni.

123
00:07:50,000 --> 00:07:56,000
Nagysebességű internetet kötöttünk be, Internet Explorer-el,

124
00:07:56,000 --> 00:07:59,000
Altavista keresővel, és az egészet otthagytuk bekapcsolva.

125
00:07:59,000 --> 00:08:04,000
És ez az amit láttunk.

126
00:08:04,000 --> 00:08:13,000
Itt van az irodám az IT-ban. Itt van a nyílás a falon.

127
00:08:13,000 --> 00:08:19,000
Körülbelül nyolc óra múlva ott találtuk ezt a srácot.

128
00:08:19,000 --> 00:08:24,000
Jobb oldalon látható a nyolcéves gyerek,

129
00:08:24,000 --> 00:08:29,000
a baloldalon pedig egy hatéves kicsi lány áll.

130
00:08:29,000 --> 00:08:33,000
A kis srác elkezdte tanítani a kislányt a böngésző használatára.

131
00:08:33,000 --> 00:08:38,000
Több kérdés nyitva maradt.

132
00:08:38,000 --> 00:08:40,000
Így van ez? Számít a nyelv egyáltalán,

133
00:08:40,000 --> 00:08:42,000
hiszen a kis srác nem tudhatott angolul.

134
00:08:42,000 --> 00:08:45,000
Ki fog-e tartani a számítógép, vagy eltörik, esetleg ellopják?

135
00:08:45,000 --> 00:08:47,000
Tanította-e nekik bárki is a használat módját?

136
00:08:47,000 --> 00:08:49,000
Az utolsó kérdés amit mindenki föltesz

137
00:08:49,000 --> 00:08:51,000
hogy biztosan átkukucskáltak a fal fölött

138
00:08:51,000 --> 00:08:53,000
és megkérdeztek valakit az irodában ...

139
00:08:53,000 --> 00:08:56,000
hogy "Meg tudnád mutatni ? " És valaki megmutatta.

140
00:08:56,000 --> 00:08:59,000
Ezért aztán kivittem a kísérletet Delhiből, megismételtem

141
00:08:59,000 --> 00:09:05,000
egy Chifpuri nevű városban, India közepén, ahol biztos

142
00:09:05,000 --> 00:09:10,000
voltam benne, hogy soha senki nem tanított senkit ...

143
00:09:10,000 --> 00:09:14,000
(nevetés)

144
00:09:14,000 --> 00:09:19,000
Ez egy meleg nyári napon történt, és a "Nyílás a falon"

145
00:09:19,000 --> 00:09:24,000
egy öreg lerobbant épületben volt. Ő itt az első srác,

146
00:09:24,000 --> 00:09:26,000
akiről később kiderült, hogy 13 éves és kimaradt az iskolából.

147
00:09:26,000 --> 00:09:32,000
Odajött és elkezdett szöszmötölni a touchpad körül.

148
00:09:32,000 --> 00:09:35,000
Gyorsan rájött, hogy ha mozgatja az ujját a felületen,

149
00:09:35,000 --> 00:09:36,000
akkor a képernyőn is mozog valami.

150
00:09:36,000 --> 00:09:39,000
Később elmesélte nekem, hogy soha nem látott még televíziót

151
00:09:39,000 --> 00:09:40,000
amivel bármit is lehetett volna csinálni.

152
00:09:40,000 --> 00:09:43,000
Szóval magától rájött. Két percbe telt, ameddig rájött, hogy

153
00:09:43,000 --> 00:09:46,000
képes befolyásolni azt ami a képernyőn történik.

154
00:09:46,000 --> 00:09:49,000
Eközben véletlenül ráklikkelt az érintőfelületre

155
00:09:49,000 --> 00:09:56,000
láthatják amint csinálja

156
00:09:56,000 --> 00:10:02,000
Amint ezt tette az Internet Explorer oldalt váltott.

157
00:10:02,000 --> 00:10:06,000
Nyolc perc múlva, felnézett a kezéről a képernyőre

158
00:10:06,000 --> 00:10:10,000
és már kezelte is a gépet, előre és hátra mozgott az oldalak között.

159
00:10:10,000 --> 00:10:15,000
Amikor mindez történt, odahívta a szomszédos gyerekeket

160
00:10:15,000 --> 00:10:22,000
hogy lássák mi történik.

161
00:10:22,000 --> 00:10:26,000
Aznap estig 70 gyerek mind hasonlóképpen tudott mozogni a képernyőn.

162
00:10:26,000 --> 00:10:30,000
Tehát nyolc perc és egy beépített képernyő

163
00:10:30,000 --> 00:10:34,000
elég volt ahhoz, amit el akartunk érni azon a helyszínen.

164
00:10:34,000 --> 00:10:37,000
Úgy gondoltuk, hogy a következő történik:

165
00:10:37,000 --> 00:10:40,000
a csoportban lévő gyerekek képesek önmagukat megtanítani, arra

166
00:10:40,000 --> 00:10:48,000
hogyan használják a számítógépet és az internetet. De milyen körülmények között?

167
00:10:48,000 --> 00:10:54,000
Abban az időben a fő kérdés az angol nyelv ismerete körül forgott.

168
00:10:54,000 --> 00:10:58,000
Az emberek azt mondták, jó lenne, ha mindez indiai nyelven zajlana.

169
00:10:58,000 --> 00:11:01,000
Azt mondtam, tudjátok mit, lefordítsam az internetet indiaira?

170
00:11:01,000 --> 00:11:04,000
Az nem lehetséges.

171
00:11:04,000 --> 00:11:06,000
Másként kell csinálnunk.

172
00:11:06,000 --> 00:11:10,000
Lássuk, hogyan boldogulnak a gyerekek az angol nyelvvel?

173
00:11:10,000 --> 00:11:13,000
Az egész kísérletet átköltöztettem Észak-Kelet Indiába,

174
00:11:13,000 --> 00:11:15,000
egy Madantusi nevű faluba, ahol

175
00:11:15,000 --> 00:11:19,000
valamilyen oknál fogva nem volt angoltanár,

176
00:11:19,000 --> 00:11:22,000
ezért a gyerekek nem tanultak soha angolul.

177
00:11:22,000 --> 00:11:26,000
Építettem egy hasonló kísérleti helyszínt.

178
00:11:26,000 --> 00:11:28,000
Nagy a különbség a falvak és a városi nyomornegyedek között:

179
00:11:28,000 --> 00:11:32,000
a falvakban több lány jött mint fiú.

180
00:11:32,000 --> 00:11:36,000
A városokban a lányok inkább hátrébb húzódtak.

181
00:11:36,000 --> 00:11:41,000
Otthagytam a számítógépet egy csomó CD-vel, mert nem volt ott internet.

182
00:11:41,000 --> 00:11:45,000
Három hónap múlva jöttem vissza.

183
00:11:45,000 --> 00:11:49,000
Amikor visszatértem, ott találtam ezt a két gyereket,

184
00:11:49,000 --> 00:11:53,000
nyolc és tizenkét évesek voltak, amint éppen egy számítógépes játékot játszottak.

185
00:11:53,000 --> 00:11:57,000
Amint megláttak azt mondták:

186
00:11:57,000 --> 00:12:00,000
"Szükségünk lenne egy gyorsabb processzorra és egy jobb egérre"

187
00:12:00,000 --> 00:12:04,000
(nevetés)

188
00:12:04,000 --> 00:12:06,000
Hát, igencsak meglepődtem.

189
00:12:06,000 --> 00:12:09,000
Tudják, nem értettem, honnan tudják mindezeket?

190
00:12:09,000 --> 00:12:11,000
Azt mondták, hogy a tudásukat a CD-ékről szerezték.

191
00:12:11,000 --> 00:12:14,000
Azt kérdeztem tőlük: hogyan értettétek meg, hogy mi történik?

192
00:12:14,000 --> 00:12:16,000
Erre azt felelték: itt hagytad ezt a gépet

193
00:12:16,000 --> 00:12:19,000
amelyik csak angolul beszél, ezért meg kellett tanulnunk angolul.

194
00:12:19,000 --> 00:12:23,000
Ezután megmértem: 200 angol szót tudtak használni egymás között beszélgetve

195
00:12:23,000 --> 00:12:26,000
- rossz kiejtéssel, de helyes módon használva -

196
00:12:26,000 --> 00:12:32,000
olyan szavakat mint a "Kilépés", "Állj!" "Keress!" "Ments" és egyebek.

197
00:12:32,000 --> 00:12:35,000
És nemcsak a számítógép körül szükséges szavakat, hanem minennapiakat is.

198
00:12:35,000 --> 00:12:39,000
Tehát Madantusi bebizonyította, hogy a nyelv nem jelent akadályt.

199
00:12:39,000 --> 00:12:41,000
Valójában képesek lehetnek magunktól nyelvet tanulni,

200
00:12:41,000 --> 00:12:44,000
ha tényleg akarták.

201
00:12:44,000 --> 00:12:49,000
Volt némi forrásom, hogy ugyanezt kipróbáljam

202
00:12:49,000 --> 00:12:53,000
vajon megismételhető-e mindez máshol is.

203
00:12:53,000 --> 00:12:56,000
India alkalmas hely erre, mivel sokféle

204
00:12:56,000 --> 00:12:59,000
etnikum lakik nálunk, sokféle nép

205
00:12:59,000 --> 00:13:02,000
sokféle népcsoport, sokféle genetikai háttér

206
00:13:02,000 --> 00:13:04,000
és változatos szociológiai és gazdasági környezet.

207
00:13:04,000 --> 00:13:09,000
Ily módon lehetőségem volt olyan mintákat választani

208
00:13:09,000 --> 00:13:13,000
melyek alkalmasak akár a Föld lakosságának modellezésére is.

209
00:13:13,000 --> 00:13:17,000
Csaknem öt éven keresztül folytattam a vizsgálataimat

210
00:13:17,000 --> 00:13:20,000
melyek keresztül kasul vezettek Indián át.

211
00:13:20,000 --> 00:13:23,000
Ez a kép a Himalájában készült, északon, nagyon hidegben.

212
00:13:23,000 --> 00:13:26,000
El kellet készítenem egy olyan eszközrendszert, ami

213
00:13:26,000 --> 00:13:30,000
képes volt a szabadban is működni. Egyszerű PC-ket használtam,

214
00:13:30,000 --> 00:13:33,000
ezért különböző klímákon dolgoztam, ami Indiában megtalálható

215
00:13:33,000 --> 00:13:36,000
mivel nálunk a nagyon hideg és nagyon forró klíma is előfordul.

216
00:13:36,000 --> 00:13:48,000
Ezek a képek egy nyugati sivatagban készültek, közel a pakisztáni határhoz.

217
00:13:48,000 --> 00:13:52,000
Ez egy rövid bejátszás az egyik kis faluból, ahol a gyerekek

218
00:13:52,000 --> 00:13:55,000
első dolga volt egy weboldal felkeresése, ahol

219
00:13:55,000 --> 00:13:59,000
az angol ábécét tanulhatták meg.

220
00:13:59,000 --> 00:14:03,000
Ez itt, Közép-India, egy halászfalu. Nagyon meleg, nedves vidék.

221
00:14:03,000 --> 00:14:07,000
Ez nagyon veszélyes az elektromos berendezésekre nézve.

222
00:14:07,000 --> 00:14:10,000
Szóval, mindezeket a problémákat megoldottuk

223
00:14:10,000 --> 00:14:12,000
légkondicionálás nélkül, kevés áram segítségével,

224
00:14:12,000 --> 00:14:17,000
csupán a légáramlatok hatását kihasználva, a megfelelő

225
00:14:17,000 --> 00:14:20,000
helyre helyezve a készülékeket, így azok működni tudtak.

226
00:14:20,000 --> 00:14:25,000
Röviden folytatom. Sokszor megismételtük mindezt.

227
00:14:25,000 --> 00:14:29,000
Ez egy kedves jelenet. Ez egy 6 éves srác

228
00:14:29,000 --> 00:14:31,000
amint éppen tanítgatja a nővérét.

229
00:14:31,000 --> 00:14:33,000
Ez az, ami gyakran előfordul a számítógépek kezelésénél:

230
00:14:33,000 --> 00:14:39,000
az látjuk, hogy a fiatalabbak tanítják az idősebbeket

231
00:14:39,000 --> 00:14:44,000
Mi az amit találtunk? Azt, hogy a 6 - 13 éves gyerekek maguktól tanulnak

232
00:14:44,000 --> 00:14:46,000
olyan környezetben, ami erre alkalmas volt,

233
00:14:46,000 --> 00:14:51,000
függetlenül bármilyen mérhető körülménytől.

234
00:14:51,000 --> 00:14:56,000
Ha tehát hozzáférnek a számítógéphez, maguktól kezdenek tanulni, és fejlődik az intelligenciájuk.

235
00:14:56,000 --> 00:15:01,000
Nem tudtam egyetlen összefüggést sem találni, kivéve, hogy csoportban a folyamat hatékonyabb.

236
00:15:01,000 --> 00:15:05,000
És ennek nagy jelentősége lehet az Önök számára,

237
00:15:05,000 --> 00:15:07,000
mivel itt mindannyian közösen gondolkodunk.

238
00:15:07,000 --> 00:15:11,000
Ez az erő, ami a gyerekek csoportjában megnyilvánul

239
00:15:11,000 --> 00:15:14,000
ha megfelelően állunk a feladathoz.

240
00:15:14,000 --> 00:15:18,000
Egy rövid gondolat a mérésekről.

241
00:15:18,000 --> 00:15:22,000
Bevett statisztikai módszereket alkalmaztunk, erről nem mondok többet.

242
00:15:22,000 --> 00:15:25,000
Ami jól látható volt: egyértelmű tanulási görbét kaptunk

243
00:15:25,000 --> 00:15:28,000
csaknem pontosan ugyanolyat, mint egy iskolában.

244
00:15:28,000 --> 00:15:30,000
Ennyi azt hiszem elég lesz.

245
00:15:30,000 --> 00:15:33,000
Ezek a dolgok magukért beszélnek, igaz ?

246
00:15:33,000 --> 00:15:35,000
Mit tudnak a gyerekek maguktól megtanulni?

247
00:15:35,000 --> 00:15:40,000
A Windows alapjait, interneten keresést, rajzolást, chatelni, emaileket küldeni

248
00:15:40,000 --> 00:15:43,000
oktatási anyagokat, zenéket letölteni, videojátékokkal játszani.

249
00:15:43,000 --> 00:15:45,000
Röviden: mindazt amit mi is csinálunk.

250
00:15:45,000 --> 00:15:49,000
Közel 300 gyerek válik így a számítógép ismerőjévé

251
00:15:49,000 --> 00:15:54,000
és a felsorolt képességeket elsajátítják hat hónap alatt.

252
00:15:54,000 --> 00:15:55,000
Hogyan képesek minderre?

253
00:15:55,000 --> 00:15:57,000
Ha kiszámoljuk a hozzáférési időt

254
00:15:57,000 --> 00:15:59,000
akkor napi 2 perc jön ki gyerekenként,

255
00:15:59,000 --> 00:16:01,000
valahol máshol van hát a megoldás.

256
00:16:01,000 --> 00:16:06,000
Ami valójában történik: egy gyerek matat a számítógépen és általában

257
00:16:06,000 --> 00:16:08,000
három másik körülveszi őt és ötleteket adnak

258
00:16:08,000 --> 00:16:12,000
hogy mit is kéne csinálniuk.

259
00:16:12,000 --> 00:16:16,000
Ha ellenőrizzük a tudásukat mind a négynél ugyanazt az eredményt kapjuk, bármit kérdezünk.

260
00:16:16,000 --> 00:16:20,000
E körül a négy gyerek körül kialakul egy másik, 16 gyerekből álló csoport

261
00:16:20,000 --> 00:16:23,000
akik szintén ötletelnek, általában rosszul

262
00:16:23,000 --> 00:16:26,000
mialatt a számítógépen zajló eseményeket figyelik.

263
00:16:26,000 --> 00:16:31,000
És mindegyikük ugyanúgy teljesít a teszteken.

264
00:16:31,000 --> 00:16:35,000
Szóval, a tanulás akkor is lezajlik, ha csak nézik és nem maguk cselekszenek.

265
00:16:35,000 --> 00:16:38,000
Ezt ellentétesnek érezhetjük azzal, amit a felnőttek tanulásáról tudunk,

266
00:16:38,000 --> 00:16:40,000
de, emlékezzenek, a nyolcévesek közösségekben élnek

267
00:16:40,000 --> 00:16:44,000
ahol szinte mindig az hallják: ne csináld ez vagy azt ...

268
00:16:44,000 --> 00:16:46,000
tudják .. például hagyd a whiskys üveget ...

269
00:16:46,000 --> 00:16:48,000
Mit tesz ilyenkor egy nyolcéves?

270
00:16:48,000 --> 00:16:52,000
Megfigyeli, hogyan kell egy whiskysüveget megfogni.

271
00:16:52,000 --> 00:16:53,000
Ha megkérdezed mit kell tenni

272
00:16:53,000 --> 00:16:55,000
pontosan fog válaszolni a témával kapcsolatban.

273
00:16:55,000 --> 00:17:01,000
Úgy tűnik tehát, hogy nagyon gyorsan szereznek tudást.

274
00:17:01,000 --> 00:17:04,000
Mi tehát a hatéves munka végkövetkeztetése?

275
00:17:04,000 --> 00:17:08,000
Arra jutottunk, hogy az elsődleges tanulás magától is megtörténik

276
00:17:08,000 --> 00:17:10,000
vagy legalább is egy része megtörténhet magától.

277
00:17:10,000 --> 00:17:14,000
Nem kell a folyamatot felülről lefelé vezérelni.

278
00:17:14,000 --> 00:17:20,000
Egy öntanuló rendszer van tehát a háttérben, amint láttuk is.

279
00:17:20,000 --> 00:17:22,000
A másik dolog amit el szeretnék mondani,

280
00:17:22,000 --> 00:17:26,000
hogy a gyerekek csoportja megszervezi magát, és tanulási célt tűznek ki.

281
00:17:26,000 --> 00:17:32,000
A harmadik darab a puzzle-ben az érték. Nagyon röviden:

282
00:17:32,000 --> 00:17:36,000
Több mint 500 gyereket vizsgáltam szerte Indiából.

283
00:17:36,000 --> 00:17:39,000
és feltettem nekik 68 különféle kérdést

284
00:17:39,000 --> 00:17:43,000
ami az értékekről szólt. Szabadon elmondhatták gondolataikat.

285
00:17:43,000 --> 00:17:47,000
Mindenféle véleménnyel találkoztunk. Igen, nem, vagy nem tudom.

286
00:17:47,000 --> 00:17:53,000
Azokat a kérdéseket választottam ki, ahol fele-fele arányban volt igen és nem

287
00:17:53,000 --> 00:17:57,000
és így választottam ki 16 állítást.

288
00:17:57,000 --> 00:18:01,000
Ezek voltak azok a területek, ahol a gyerekek zavarodottak voltak

289
00:18:01,000 --> 00:18:03,000
mivel csak a felük válaszolt igennel vagy nemmel.

290
00:18:03,000 --> 00:18:07,000
Egy jellemző példa: "Néha szükséges hazudni."

291
00:18:07,000 --> 00:18:12,000
Nincs világos példa előttük, hogyan is válaszoljanak erre a kérdésre;

292
00:18:12,000 --> 00:18:15,000
lehet, hogy egyikünknek sincs.

293
00:18:15,000 --> 00:18:17,000
Felteszek egy harmadik kérdést is.

294
00:18:17,000 --> 00:18:21,000
Képes-e a technológia megváltoztatni az értékteremtést?

295
00:18:21,000 --> 00:18:23,000
Végezetül az önszervező rendszerekről:

296
00:18:23,000 --> 00:18:25,000
melyekről nem fogok sokat mondani

297
00:18:25,000 --> 00:18:29,000
mivel sokat hallottak erről nemrég.

298
00:18:29,000 --> 00:18:31,000
A természeti rendszerek önszervezők:

299
00:18:31,000 --> 00:18:34,000
a galaxisok, a molekulák, a sejtek, a társadalmak ...

300
00:18:34,000 --> 00:18:36,000
Tekintsünk el most az "értelmes tervezettség" kérdésétől.

301
00:18:36,000 --> 00:18:39,000
Ennél a pontnál, ami a tudományt illeti,

302
00:18:39,000 --> 00:18:41,000
ezek a rendszerek önszervezőknek tekinthetők.

303
00:18:41,000 --> 00:18:44,000
A másik példa a közlekedési dugók, a tőzsde, a társadalom

304
00:18:44,000 --> 00:18:50,000
a katasztrófák utáni helyreállítás, a terrorizmus.

305
00:18:50,000 --> 00:18:54,000
És tudunk arról is, hogyan szerveződnek az internet-alapú rendszerek.

306
00:18:54,000 --> 00:18:56,000
Íme tehát a négy mondat, amit átadok.

307
00:18:56,000 --> 00:19:00,000
A távolság hatással van az oktatás minőségére.

308
00:19:00,000 --> 00:19:06,000
Az új technológiákat először a távoli helyeken célszerű elsőként bevezetni.

309
00:19:06,000 --> 00:19:09,000
míg más, fejlettebb helyeken később.

310
00:19:09,000 --> 00:19:15,000
Az értékeket megszerezzük. Az elveket és a dogmákat ránk erőltetik.

311
00:19:15,000 --> 00:19:17,000
Ezek egymásnak ellentmondó mechanizmusok.

312
00:19:17,000 --> 00:19:22,000
És végül, a tanulás igen valószínűen önszervező folyamat.

313
00:19:22,000 --> 00:19:27,000
Ha összeillesztjük a puzzle négy elemét, akkor ez, szerintem

314
00:19:27,000 --> 00:19:31,000
célt, és víziót ad az oktatási technológiák helyes használatára.

315
00:19:31,000 --> 00:19:37,000
És rálátást ad a digitális alapú, megengedő, nem erőszakos, kapcsolatokra építő

316
00:19:37,000 --> 00:19:43,000
és önszervező módon használható oktatási technológiákra.

317
00:19:43,000 --> 00:19:47,000
Mi, oktatásban dolgozók, soha nem kértünk új technológiát, mi kölcsönkapjuk azokat.

318
00:19:47,000 --> 00:19:51,000
A PowerPoint lehetséges, hogy jó oktatási eszköz, de nem az oktatás

319
00:19:51,000 --> 00:19:55,000
céljára készült, hanem a céges előadások eladhatóságának növelésére.

320
00:19:55,000 --> 00:19:59,000
Mi ezt kölcsönbe kaptuk, akárcsak a video-konferenciát vagy a PC-ket.

321
00:19:59,000 --> 00:20:02,000
Itt lenne az idő, hogy az oktatásban dolgozók megalkossák a saját eszközeiket

322
00:20:02,000 --> 00:20:06,000
és rendelkezünk ezekkel az eszközökkel. Ezt akartam bemutatni Önöknek.

323
00:20:06,000 --> 00:20:10,000
Ezek az eszközök fogják létrehozni az új technológiákat

324
00:20:10,000 --> 00:20:13,000
hogy választ tudjunk adni a távolság nehézségeire, az értékekre és az erőszakra.

325
00:20:13,000 --> 00:20:19,000
Ideje, hogy nevet adjak ennek: nevezhetnék " tanokon túli" módszereknek.

326
00:20:19,000 --> 00:20:24,000
Lehetne ez az oktatási technológiák jövőbeni célja.

327
00:20:24,000 --> 00:20:27,000
Ezt a gondolatot kínálom fel Önöknek búcsúzóul.

328
00:20:27,000 --> 00:20:28,000
Köszönöm.

329
00:20:28,000 --> 00:20:34,000
/ taps /