WEBVTT 00:00:01.000 --> 00:00:12.119 [zene] 00:00:12.119 --> 00:00:14.900 Ha egy kicsit is érdekli a fizika, akkor nyilván hallott már 00:00:14.900 --> 00:00:16.990 a Higgs-bozonról. 00:00:16.990 --> 00:00:19.859 De mért is olyan érdekes ez a részecske? 00:00:19.859 --> 00:00:24.060 1964-ben egy Peter Higgs nevű fizikus 00:00:24.060 --> 00:00:26.969 elővett néhány elképzelést, mely egy ideje létezett már, 00:00:26.969 --> 00:00:30.899 hozzátette a magáét, és arra jutott, hogy kell lennie egy energiamezőnek, 00:00:30.899 --> 00:00:33.400 mely áthatja az egész univerzumot. 00:00:33.400 --> 00:00:36.570 Ezt az energiamezőt hívják ma "Higgs-térnek" ["Higgs-mezőnek"]. 00:00:36.570 --> 00:00:40.160 Azért feltételezte a mező létezését, mert senki sem értette, 00:00:40.160 --> 00:00:43.220 mért van némelyik szubatomi részecskének nagy tömege, 00:00:43.220 --> 00:00:46.270 holott másoknak csak kicsi, vagy kifejezetten nulla! 00:00:46.270 --> 00:00:49.270 Higgs elgondolása szerint ez az energiamező kölcsönhat 00:00:49.270 --> 00:00:52.500 a részecskékkel, és tömeget ad nekik. Azok a részecskék lesznek nagy tömegűek, 00:00:52.500 --> 00:00:57.560 amelyek erősen kölcsönhatnak a mezővel, míg a tömeg nélkülieknél nincs kölcsönhatás. 00:00:57.560 --> 00:01:02.050 Hogy jobban megértsük a dolog lényegét, vegyünk egy analógiát -- úszók a vízben. 00:01:02.050 --> 00:01:05.089 Ebben a párhuzamban a víz felel meg 00:01:05.089 --> 00:01:06.390 a Higgs-térnek. 00:01:06.390 --> 00:01:10.260 Egy barrakuda, mely rendkívül áramvonalas, alig hat kölcsön 00:01:10.260 --> 00:01:13.140 a mezővel, ezért nagyon könnyen mozog benne. 00:01:13.140 --> 00:01:16.800 A barrakuda megfelel tehát egy kis tömegű részecskének. 00:01:16.800 --> 00:01:20.710 Ezzel szemben Eddie barátom, aki nem veti meg a donut fánkot, 00:01:20.710 --> 00:01:23.510 csak lassan tud a vízben mozogni. 00:01:23.510 --> 00:01:28.120 A hasonlatban Eddie a nagy tömegű részecske: attól olyan masszív, mert erősen kölcsönhat 00:01:28.120 --> 00:01:29.430 a vízzel. 00:01:29.430 --> 00:01:33.759 A szubatomi részecskék világában az elektron a legkönnyebbek közé tartozik. 00:01:33.759 --> 00:01:36.810 A szubatomi világ szumóbajnokát pedig "top kvark"-nak hívják. 00:01:36.810 --> 00:01:39.740 A top kvark "annyit nyom", mint egy egész aranyatom, 00:01:39.740 --> 00:01:43.320 vagyis 350 ezerszer nehezebb az elektronnál! 00:01:43.320 --> 00:01:46.520 Hangsúlyozom: a top kvark nem azért nagyobb tömegű, mert 00:01:46.520 --> 00:01:48.130 ő a nagyobb, dehogy! 00:01:48.130 --> 00:01:52.490 Úgy gondoljuk, hogy a top kvark mérete azonos az elektronéval! 00:01:52.490 --> 00:01:55.700 Hogy pontos legyek: mindkettő mérete nulla! 00:01:55.700 --> 00:01:59.250 A top kvark tömege egyszerűen azért nagyobb az elektronénál, mert 00:01:59.250 --> 00:02:01.380 erősebben hat kölcsön a Higgs-térrel. Az a helyzet, hogy 00:02:01.380 --> 00:02:03.050 ha a Higgs-tér nem létezne, 00:02:03.050 --> 00:02:07.880 akkor egyiküknek sem lenne tömege! 00:02:07.880 --> 00:02:09.229 Nos, a sajtóban 00:02:09.229 --> 00:02:12.839 nem hall az ember Higgs-térről, hanem csak Higgs-bozonról. 00:02:12.839 --> 00:02:14.829 Mi köze van a kettőnek egymáshoz? 00:02:14.829 --> 00:02:19.189 A Higgs-bozon a legkisebb "darabkája" a Higgs-térnek. 00:02:19.189 --> 00:02:23.029 Hogy ezt jobban megértsük, térjünk vissza a vízhez. 00:02:23.029 --> 00:02:25.139 Mindenki tudja, mi a víz. 00:02:25.139 --> 00:02:29.790 Ha belemerülsz, érzed, hogy ott van mindenütt. A víz folytonos közeg. 00:02:29.790 --> 00:02:31.949 Nincsenek benne "lyukak". 00:02:31.949 --> 00:02:37.849 Tudjuk azt is, hogy a víz molekulákból áll, H2O-ból. 00:02:37.849 --> 00:02:41.469 Ezt észben tartva, hozzátéve azt, hogy a víz 00:02:41.469 --> 00:02:44.819 számtalan ilyen molekulából áll, kapiskálni lehet már, hogy mi is 00:02:44.819 --> 00:02:46.789 a Higgs-bozon [Higgs-részecske] 00:02:46.789 --> 00:02:51.139 A Higgs-tér, mely tömeget ad a szubatomi részecskéknek, 00:02:51.139 --> 00:02:55.709 számtalan Higgs-bozonból áll, ahogy a víz a vízmolekulákból. 00:02:55.709 --> 00:02:59.069 Ne feledjük, a Higgs-bozont még nem fedezték fel [2011-es a videó], 00:02:59.069 --> 00:03:03.789 amiről én beszélek, az csupán a legnépszerűbb elképzelés arról, hogy 00:03:03.789 --> 00:03:07.159 a szubatomi részecskék tömege mért akkora, amekkora. 00:03:07.159 --> 00:03:08.439 Miközben ezt a videót nézi, 00:03:08.439 --> 00:03:12.669 a kollégáimmal együtt épp hatalmas részecskegyorsítók adatait elemezzük, 00:03:12.669 --> 00:03:15.000 hogy lássuk, helyes-e a feltevés. 00:03:15.000 --> 00:03:19.000 Figyeljék hát a híreket! 00:03:19.000 --> 99:59:59.999 [zene] [magyarítás: NagySandor.EU]