1
00:00:00,800 --> 00:00:02,133
Amivel ebben a videóban szeretnék foglalkozni, az

2
00:00:02,133 --> 00:00:04,800
az algebra eredete lesz,

3
00:00:04,800 --> 00:00:07,019
az algebra eredete.

4
00:00:07,019 --> 00:00:08,533
És a szó,

5
00:00:08,533 --> 00:00:10,667
különösen az asszociációval,

6
00:00:10,667 --> 00:00:12,733
amit az algebra jelképez.

7
00:00:12,733 --> 00:00:15,689
Innen, innen, ebben a könyvben,

8
00:00:15,689 --> 00:00:18,667
vagyis igazából ezen az oldalon van itt.

9
00:00:18,667 --> 00:00:20,800
A könyv magyar fordítása

10
00:00:20,800 --> 00:00:25,662
"Tömör könyv a számításról, kiegészítés és kiegyensúlyozás használatával."

11
00:00:25,667 --> 00:00:28,800
Egy perzsa matematikus írta,

12
00:00:28,800 --> 00:00:30,969
aki Bagdadban élt,

13
00:00:30,969 --> 00:00:33,615
úgy gondolom, a 8. vagy a 9. században.

14
00:00:33,615 --> 00:00:35,800
Úgy hiszem, Kr.u. 820-ban.

15
00:00:35,800 --> 00:00:37,773
Akkor írta ez a könyvet.

16
00:00:37,773 --> 00:00:38,695
Krisztus után.

17
00:00:38,695 --> 00:00:41,350
És az algebra az arab szó,

18
00:00:41,350 --> 00:00:43,509
ami itt a könyv címe, amit a szerző adott,

19
00:00:43,509 --> 00:00:45,400
a könyv arab címe.

20
00:00:45,400 --> 00:00:48,467
"Az algebra helyreállítást vagy kiegészítést jelent".

21
00:00:48,467 --> 00:00:55,084
Helyreállítás... helyreállítás vagy kiegészítés... kiegészítés.

22
00:00:55,084 --> 00:00:58,369
És ő ezt egy igazán specifikus művelettel kapcsolta össze a könyvében,

23
00:00:58,369 --> 00:01:01,667
elvenni valamit az egyenlet egyik oldaláról

24
00:01:01,667 --> 00:01:03,501
és áthelyezni az egyenlet másik oldalára.

25
00:01:03,501 --> 00:01:06,586
Itt láthatjuk is ezt. Nem tudok arabul,

26
00:01:06,586 --> 00:01:10,400
de igazából ismerek néhány nyelvet, amik néhány dolgot az arabból kölcsönözhettek,

27
00:01:10,400 --> 00:01:12,230
vagy pont fordítva.

28
00:01:12,230 --> 00:01:14,941
Ez azt írja, Al Kitab és

29
00:01:14,941 --> 00:01:18,243
És én beszélek urduul és hindiül annyira, hogy megértsek egy jó indiai filmet.

30
00:01:18,243 --> 00:01:20,130
De Al Kitab, a Kitab azt jelenti, hogy könyv.

31
00:01:20,130 --> 00:01:23,302
Tehát, ez a rész itt könyv.

32
00:01:23,302 --> 00:01:27,163
Az Al-Muhktasar azt jelenti, hogy tömör,

33
00:01:27,163 --> 00:01:29,904
nem ismerem a szót, ami tömört jelent, de ez annak tűnik.

34
00:01:29,904 --> 00:01:36,585
Fi Hisab, a Hisab számítást jelent hindiül és urduul is, tehát ez számítás.

35
00:01:36,585 --> 00:01:38,738
Az Al-Gabr a gyökér.

36
00:01:38,738 --> 00:01:41,021
Ez a híres algebra. ez az, ahol ez feltűnik.

37
00:01:41,021 --> 00:01:43,533
Szóval ez kiegészítés.

38
00:01:43,533 --> 00:01:46,478
Tekinthetjük ezt úgy, mint a kiegészítés... kiegészítés

39
00:01:46,478 --> 00:01:49,715
és aztán Wa... Al-Muqabala

40
00:01:49,715 --> 00:01:52,467
ami lényegében kiegyenlítést jelent,

41
00:01:52,467 --> 00:01:55,631
kiegészítés és kiegyenlítés.

42
00:01:55,631 --> 00:01:57,133
Szóval, ha le akarjuk ezt fordítani,

43
00:01:57,133 --> 00:01:58,733
és tudom, hogy ez nem az arab fordításról szóló videó,

44
00:01:58,733 --> 00:02:01,947
de a könyv... a könyv

45
00:02:01,947 --> 00:02:10,624
Szerintem ez azt írja, hogy egy tömör könyv a számításról, kiegészítés és kiegyenlítés használatával.

46
00:02:10,624 --> 00:02:12,564
Ez a durva fordítása ennek.

47
00:02:12,564 --> 00:02:15,412
De ez az algebra szó forrása.

48
00:02:15,412 --> 00:02:18,146
És ez egy nagyon nagyon fontos könyv.

49
00:02:18,146 --> 00:02:21,467
Nemcsak azért, mert ekkor használták először az algebra szót.

50
00:02:21,467 --> 00:02:25,000
Sok ember úgy tekinti ezt a könyvet, hogy ez volt az első alkalom,

51
00:02:25,000 --> 00:02:32,000
hogy az algebra előállt modern ötletekkel,

52
00:02:32,050 --> 00:02:34,533
egy egyenlet kiegyensúlyozását,

53
00:02:34,533 --> 00:02:36,533
magát az absztrakt problémát,

54
00:02:36,533 --> 00:02:38,995
nem pedig egyszeri problémákat old meg itt és ott.

55
00:02:39,000 --> 00:02:42,800
De Al-Khwarizmi nem az első ebben.

56
00:02:42,800 --> 00:02:44,800
És hogy legyen fogalmunk, hol is történik,

57
00:02:44,800 --> 00:02:46,800
Bagdadban volt mindez.

58
00:02:46,800 --> 00:02:49,200
Tehát ez, a világ ezen része mutatja

59
00:02:49,200 --> 00:02:50,667
az algebra történetét.

60
00:02:50,667 --> 00:02:53,133
Ez a személy Bagdadban lógott a 8. vagy a 9. században.

61
00:02:53,133 --> 00:02:56,160
Hadd rajzoljak ide egy idővonalat,

62
00:02:56,160 --> 00:02:58,000
hogy értsük az egészet.

63
00:02:58,000 --> 00:03:01,431
Szóval ez ... az idővonal.

64
00:03:01,431 --> 00:03:05,133
És ha vallásosak vagyunk, ha nem,

65
00:03:05,133 --> 00:03:09,159
a modern dátumaink Jézus születésétől függőek.

66
00:03:09,159 --> 00:03:11,796
Tehát ideteszem, ez pontosan itt van.

67
00:03:11,796 --> 00:03:13,704
Talán rakunk oda egy keresztet,

68
00:03:13,704 --> 00:03:15,462
hogy jelezzük, ha nem akarunk vallásosak lenni,

69
00:03:15,462 --> 00:03:18,473
azt mondjuk időszámításunk, időszámításunk előtt;

70
00:03:18,473 --> 00:03:19,766
ha vallásosak szeretnénk lenni,

71
00:03:19,766 --> 00:03:20,566
akkor azt mondjuk, Krisztus után.

72
00:03:20,566 --> 00:03:22,164
Ami azt jelenti, hogy az urunk éve.

73
00:03:22,164 --> 00:03:25,333
Anno... nem tudom a latint, Anno Domini, azt gondolom,

74
00:03:25,333 --> 00:03:26,434
hogy az urunk éve.

75
00:03:26,434 --> 00:03:28,950
Aztán ha szeretnénk ezt ... vallásos contextusban,

76
00:03:28,950 --> 00:03:30,482
az időszámításunk előtt helyett azt mondjuk,

77
00:03:30,482 --> 00:03:32,433
hogy Krisztus előtt, Kr.e.

78
00:03:32,433 --> 00:03:36,133
De mindkettő jó, mindkettő, szóval ez 1000

79
00:03:36,133 --> 00:03:37,533
az időszámításunkban.

80
00:03:37,533 --> 00:03:39,667
Ez a 2000 az időszámításunkban.

81
00:03:39,667 --> 00:03:41,652
És egyértelműen mi ülünk,

82
00:03:41,652 --> 00:03:44,831
amikor én ezt a videót készítem, én pontosan itt ülök.

83
00:03:44,831 --> 00:03:48,733
És aztán... ez az időszámításunk előtt 1000.

84
00:03:48,733 --> 00:03:52,296
És ez az időszámításunk előtt 2000.

85
00:03:52,296 --> 00:03:55,000
Szóval az első nyomok, és ezeket én most átugrom,

86
00:03:55,000 --> 00:03:56,234
és igazából ez az, amit találni tudunk.

87
00:03:56,234 --> 00:03:57,369
Biztos vagyok benne, hogyha mélyebbre tudnánk ásni,

88
00:03:57,369 --> 00:03:58,835
akkor lehet, hogy több bizonyítékot is találhatnánk

89
00:03:58,835 --> 00:04:01,121
különböző civilizációkról és különböző emberekről,

90
00:04:01,121 --> 00:04:04,569
és belebotlanánk sokféle algebrával kapcsolatos dologba.

91
00:04:04,569 --> 00:04:06,311
De az első írásos emlékünk az emberekről,

92
00:04:06,311 --> 00:04:09,533
akik rátaláltak azokra az ötletekre, gondolatokra az algebrában,

93
00:04:09,533 --> 00:04:12,200
az ősi Babilonban,

94
00:04:12,200 --> 00:04:14,906
időszámításunk előtt 2000 évvel,

95
00:04:14,906 --> 00:04:21,565
Krisztus előtt. Szóval pont itt, errefelé,

96
00:04:21,565 --> 00:04:23,023
ahol kőtáblák voltak,

97
00:04:23,023 --> 00:04:24,867
itt úgy tűnik, hogy az emberek felfedezték

98
00:04:24,867 --> 00:04:26,253
az algebra alap elképzeléseit.

99
00:04:26,253 --> 00:04:27,669
Különböző szimbólumokat használtak.

100
00:04:27,669 --> 00:04:31,133
Nem ugyanúgy írták a számokat.

101
00:04:31,133 --> 00:04:33,200
De algebrán dolgoztak,

102
00:04:33,200 --> 00:04:35,800
és még egyszer, a világ ennek a részén.

103
00:04:35,800 --> 00:04:38,733
Babilon valahol... valahol itt volt.

104
00:04:38,733 --> 00:04:42,400
És Babilon megtartotta a sumér szokásokat.

105
00:04:42,400 --> 00:04:45,400
Ez az egész régió Mezopotámia volt

106
00:04:45,400 --> 00:04:47,186
- görögül a két folyó között -

107
00:04:47,186 --> 00:04:49,733
De ezek az emberek első nyomai, amit ismerünk,

108
00:04:49,733 --> 00:04:51,744
voltak emberek akik elkezdték csinálni azt,

109
00:04:51,744 --> 00:04:54,720
amit mi igazi algebrának hívnánk.

110
00:04:54,720 --> 00:04:56,200
Aztán előreszaladunk

111
00:04:56,200 --> 00:04:58,992
és én biztos vagyok benne, hogy még a történészeink sem tudják

112
00:04:58,992 --> 00:05:03,800
az összes példát azokra az emberekre, akik az algebrát használták.

113
00:05:03,800 --> 00:05:08,267
De az algebra fejlődéséhez legfőképpen

114
00:05:08,267 --> 00:05:11,533
Babilonban járultak hozzá, 2000 évvel ezelőtt.

115
00:05:11,533 --> 00:05:14,171
És ha előremegyünk időszámításunkban 200-300-ig,

116
00:05:14,171 --> 00:05:15,582
szóval pontosan ide,

117
00:05:15,582 --> 00:05:18,169
volt egy görög úriember, aki Alexandriában élt.

118
00:05:18,169 --> 00:05:22,000
Szóval ez itt Görögország, de ő Alexandriában élt,

119
00:05:22,000 --> 00:05:25,041
ami abban az időben a Római Birodalom része volt.

120
00:05:25,041 --> 00:05:28,000
Szóval Alexandria itt van.

121
00:05:28,000 --> 00:05:29,432
És az úriember neve

122
00:05:29,432 --> 00:05:32,041
Diophantus vagy Diaphantus,

123
00:05:32,041 --> 00:05:33,467
nem tudom, hogyan kell kiejteni.

124
00:05:33,467 --> 00:05:36,867
Dio... Diophantus.

125
00:05:36,867 --> 00:05:40,244
És őt sokszor az algebra atyjaként is említik.

126
00:05:40,244 --> 00:05:44,508
És ez vitatható, hogy ez Diophantus vagy pedig Al-Khwarizmi,

127
00:05:44,508 --> 00:05:48,531
Al-Khwarizmi, aki elkezdte használni ezeket a kifejezéseket az egyenletek kiegyenlítéséhez

128
00:05:48,533 --> 00:05:50,667
és a matematikáról tiszta módon beszélt,

129
00:05:50,667 --> 00:05:53,548
míg Diophantus inkább az egyedi problémákra összpontosított.

130
00:05:53,548 --> 00:05:57,032
Mindketten megelőzték a babilóniaiakat,

131
00:05:57,032 --> 00:05:59,061
habár mindenki a saját módján járult hozzá az algebrához.

132
00:05:59,061 --> 00:06:01,361
Ez nem olyan, mintha ők csak utánozták volna azt, amit a babilóniaiak csináltak.

133
00:06:01,361 --> 00:06:03,733
Nekik megvolt az egyedi hozzájárulásuk ahhoz,

134
00:06:03,733 --> 00:06:06,328
amit ma algebrának tekintünk.

135
00:06:06,328 --> 00:06:08,733
De sok, különösképpen nyugati történész

136
00:06:08,733 --> 00:06:11,282
tekinti Diophantust az elgebra atyjának.

137
00:06:11,282 --> 00:06:13,816
És mostanában Al-Khwarizmi

138
00:06:13,816 --> 00:06:16,212
más emberek szerint az algebra atyja.

139
00:06:16,212 --> 00:06:18,352
Tehát ő jelentősen hozzájárult ehhez.

140
00:06:18,352 --> 00:06:20,347
Tehát ha időszámításunk után 600-ra térünk,

141
00:06:20,347 --> 00:06:22,221
Tehát ha időszámításunk után 600-ra térünk,

142
00:06:22,221 --> 00:06:26,067
akkor egy másik híres matemmatikus is feltűnik az algebra történetében,

143
00:06:26,067 --> 00:06:29,800
Brahma Gupta Indiában.

144
00:06:29,800 --> 00:06:32,667
Brahma Gupta... Indiában.

145
00:06:32,667 --> 00:06:34,692
Szóval... igazából nem tudom,

146
00:06:34,692 --> 00:06:36,431
hol lakott Indián belül. Meg kellene ezt néznem.

147
00:06:36,431 --> 00:06:39,161
De durván... durván a világ ezen részén.

148
00:06:39,161 --> 00:06:42,733
És ő is jelentősen hozzájárult az algebrához.

149
00:06:42,733 --> 00:06:45,768
Aztén persze itt van nekünk Al-Khwarizmi,

150
00:06:45,768 --> 00:06:48,667
aki itt tűnik fel.

151
00:06:48,667 --> 00:06:52,513
Al-Khwarizmi, és ő egy úriember,

152
00:06:52,513 --> 00:06:56,329
mindenképpen úgy gondoljuk, hogy ő találta ki az algebra nevet,

153
00:06:56,329 --> 00:06:57,862
ami az arab helyreállításból ered,

154
00:06:57,862 --> 00:07:01,841
és sok ember úgy tartja, hogy ha nem is az algebra atyja,

155
00:07:01,841 --> 00:07:04,118
habár sokan azt mondják, ő az atyja,

156
00:07:04,118 --> 00:07:05,892
de ő az algebra atyjainak egyike,

157
00:07:05,892 --> 00:07:09,278
mert ő kezdett el absztrakt módon gondolkozni az algebráról,

158
00:07:09,278 --> 00:07:11,025
a specifikus problémáktól eltekintve,

159
00:07:11,025 --> 00:07:12,492
és sokszor azon a nyomon elindulva,

160
00:07:12,492 --> 00:07:16,800
amit a mai modern matematikusok gondolnak erről a területről.