Művészet …
… kérdésekben
Egy férfi
egy nő
egy buja növényzuhatag.
Egy Manet festmény.
Első megközelítésben egy Ádám és Éva jelenet városi változatáról van szó,
vagy egy erdei flörtről.
De mindez hamisan cseng!
Ahelyett, hogy vonzalmat fejezne ki, a pár merevnek tűnik.
Földi paradicsom vagy valódi természet helyett cserepes növényeket látunk egy párizsi lakásban.
Maga a festmény is helyenként vázlatosnak tűnik.
Manet mintha örömét lelné abban, hogy csalódást okoz :
ahelyett, hogy egy finoman érzéki képpel kábítana bennünket, …
... egy házaspárt állít elénk
a kiborulás határán.
Mit talált tehát Manet annyira érdekfeszítőnek, ennek a párizsi házaspárnak a lelkiállapotában?
Manet: Az üvegházban.A nő tekintetétől a modern festészetig
Első rész: Képzelgések hímnemben
Ez a festmény mindenekelőtt egy kibékíthetetlen ellentét története.
Az előtérben találjuk a nőt: szép, kívánatos, a legújabb divat szerint öltözött.
Szürke fűzőben és pliszírozott szoknyában
egy szirénre, vagy egy páncélos tengeri rákra emlékeztet.
A pad rácsozata védi a lakás „dzsugelétől”
és a városi „vadembertől”, aki benne bujkál.
Manet mindent elkövetett, hogy ez az ember alávetettnek, mellékesnek és védtelennek látsszon.
Ketrecbe zárt oroszlán,
aki előre görnyed a keret alatt,
és a női szfinx figyelméért esdekel.
Alig izzó szivarja vékonyka és esetlen
a napernyővel szemben.
Ez maga a pánik!
Az egyetlen vigasz, egyedüli remény a festmény középpontjában,
a két világ között félúton
egy kesztyű nélküli bal kéz, melyhez óvatosan közelíteni próbál.
Ehhez járul egy lendület, mely balról jobbra tart.
A női oldalon: virágok, különleges levelek, fanyar színek.
A férfi oldalán: sötétebb árnyalatok, nagy és szétrobbanó levélformák.
A porcelán váza a nőt másolja: kék, fehér és rózsaszín!
Mellette virágcserép, Manet szignójával a férfire utal.
Ez a koszorú a vágy vonzerejéről beszél:
virágai a bőrszínt és az ajkakat idézik,
az íriszek meghosszabbítják a tekintetet,
a két piros rózsa pedig a szenvedélyt fejezi ki.
A növényi háttér előtt maga a kéz is virággá válik.
A nő számára ez az eszköztár nem véletlenszerű:
a ruhával és a sminkkel a természetet utánozza, hogy ezzel is kiemelje báját.
De leginkább a férfi visszafojtott vágya
kölcsönzi a virágoknak, az íveknek és a kéznek
az erotikus erőt, ami a nőt jellemzi …
Második rész: A nő új megvilágításban
Egy évszázaddal Manet előtt
Frangonard idealizálta az arisztokrata szeretők találkozását a természetben.
Akárcsak Az üvegházban, a nő oldala a rózsáké,
a férfié az erdő.
De az alacsony fal, mely elválasztja őket, arra szolgál, hogy átlépjenek rajta:
szenvedélyes ölelések vannak kilátásban …
A városlakó Manet számára ennek egyszer s mindenkorra vége,
Párizs és külvárosa, „ahol az történik”!
A divatkereskedő Guillemet úr és felesége portréján keresztül
Manet-t a városi, új férfi-női kapcsolatok érdeklik.
A házasság gyakran csupán egy külsőség, amire épp a Manet-család jó példa.
Íme az apa szigora, melyet szifilisz,
a nemi úton terjedő betegség tett nevetségessé. Ugyanez okozta a festő halálát is.
A természet nem idealizált.
Ezzel a Monet által festett paddal ellentétben
Manet eltörli a perspektívát, eltorlaszolja a távlatot.
A nőkről festett kép megváltozik.
Courbet-nál tökéletlen lények, akik állatokkal játszadoznak
miközben egy férfira, egy igazira várnak!
Manet-nál önálló életet élnek,
az állatok pedig nekik engedelmeskednek.
Amikor a férfi megjelenik, gyakorta csupán mellékszereplő, elfeledett figura.
Ha a női alakot kell kettévágni,
akkor lábakkal és karokkal kell a távolban tartott „hímnek” megelégednie.
Guillemet asszony egy ilyen nő, aki felkelti Manet érdeklődését:
függetlenségéért és belső határozottságáért
megilleti a divat-diktátor rangja.
Harmadik rész: Nők a modern festészetben
Női alakjain keresztül Manet egy új művészetet teremt,
amely a néző várakozásaival és vágyaival játszik.
A Csónakban és a Nana című képeken a jeleneten kívül maradunk,
a férfi tekintete elárulja, hogy betolakodók vagyunk ...
… miközben a színésznő pillantása hívogat.
Az üvegházban és a Folies Bergère bárján
a néző - mint egy tükrön át - belép a képbe:
Guillemet asszonyt azonban mi éppannyira nem érdekeljük, mint amennyire a férje.
Ő és mi, tehát közös érdeklődésünk által eggyé válunk.
A Folies Bergère bárján egy férfi, afféle tükröződésként tűnik fel a nő mögött,
… ő mi vagyunk ! …tetten érve, csábítás közben!
Mindeközben ez a ránk szegeződő fásult tekintet az,
melyet Manet festménye a nézőinek szán.
Hagyományosan egy festmény a testek megformálásával
és a térmélységgel el akarja feledtetni a vászon felületét.
Ezzel ellentétben Manet a kép sík oldalával játszik:
a mélység csökkentésével,
függőlegesekkel és vízszintesekkel, amelyek a vászon szövetszerűségére emlékeztetnek,
erőteljes és kontrasztos hangsúlyokkal,
befejezetlennek tűnő részletekkel.
Festészete ezáltal még határozottabban irányítja a nézőt afelé, amit meg kell látnia:
lehetetlen álszentül gyönyörködni a testben, és azt tettetni, hogy az ecsetvonásokat szemléljük.
A festmény önállóbbá válik, azt adja, ami felé irányítani akar:
ebből a nézőpontból Guillemet asszony nem csupán divatdiktátor, hanem a modern festészet allegóriája.
Olyannyira vonz bennünket, hogy legszívesebben kinyújtanánk a kezünket, hogy megérintsük.
De jobban tesszük, ha visszakanyarodunk a vászon felszínéhez.
A magabiztos mesterkéltéggel és ügyesen irányított felületességgel
Manet és Guillemet asszony csapdát állít a sóvárgó nézőnek:
odavonzzák, majd eltaszítják őt.
A sorozat következő darabja:Botticelli: Vénusz születése
Valóban ismeri ön ezt a nőt?
További információk: www.canal-educatif.fr
Írta és rendezte:
Gyártó:
Tudományos tanácsadó:
Ez a film támogatóinak (miért ne legyen az Ön is?) és a Kulturális Minisztériumnak köszönheti létrejöttét.
Kísérőszöveg:
Vágás és videotechnika:
Utógyártás és hangrögzítés:
Zenei válogatás:
Zene:
Köszönetnyilvánítás:
CED produkció