A TED 30 éves.

A világháló ebben a hónapban ünnepli

25. születésnapját.

Így van önök számára egy kérdésem.

Beszéljünk az utazásról,
legfőképp a jövőről.

Beszéljünk az állapotról.

Beszéljünk arról,
hogy milyen világhálót szeretnénk.

25 évvel ezelőtt a CERN-nél dolgoztam.

Végül, egy év után kaptam rá engedélyt,

hogy mellékprojektként csinálhassam.

Megírtam a kódot.

Azt hiszem én voltam az első felhasználó.

Aggódtak amiatt,

hogy az emberek nem fognak ráharapni,

mert túl bonyolult.

Sok győzködés, sok csodálatos

együttműködés másokkal,

és lépésről lépésre működött.

Elindult. Nagyon király volt.

S valóban, pár évvel később, 2000-ben

a világ népességének öt százaléka

használta a világhálót.

2007-ben, hét évvel később 17 százalék.

2008-ban megalapítottuk
a World Wide Web Foundation-t,

részben azért, hogy vizsgáljuk

és aggódjunk amiatt a szám miatt.

Most itt tartunk, 2014-ben,

és a világ 40 százaléka

használja a világhálót, s ez csak nő.

Nyilvánvalóan emelkedik.

Szeretném ha mindkét oldalról
elgondolkodnának ezen.

Nyilvánvalóan mindenki számára
itt a TED-nél,

az első kérdés ami felmerül, 
hogy mit tehetünk azért,

hogy a másik 60 százalékot
a fedélzeten tudjunk,

amilyen gyorsan csak lehet.

Sok fontos dolgot.
Nyilván a mobillal összefüggésben.

De érdemes elgondolkodni
azon a 40 százalékon is,

mert ha itt ülnek,

egyfajta web-alapú élettel

nem emlékeznek már dolgokra,

csak rákeresnek,

s úgy érezhetik, ez már a siker,

és mind hátradőlhetünk.

Valójában, hát igen, ez siker volt,

itt a sok dolog, a Khan Academy

és az isten szerelméért, a Wikipedia,

sok ingyenes e-könyv,

amit online olvashatunk,

sok csodás dolog az oktatás eszközeként,

sok dolog, sok területen.

Az online kereskedelem néhány esetben

teljesen a feje tetejére állította azt,
ahogy a kereskedelem működik,

s olyan kereskedelmet tett lehetővé,

ami azelőtt nem volt elérhető.

A kereskedelem majdnem teljesen 
univerzálisan is érintett lett.

A kormányzat, ha nem is világszinten,

de eléggé érintett, és egy jó napon,

sok nyílt adat, sok e-kormányzás,

szóval, sok látható dolog

a weben történik.

És sok olyan dolog is, 
amelyek kevésbé láthatóak.

Az egészségügy, késő este,
amikor azon aggódnak,

milyen fajta rákban szenvedhet

valaki, aki fontos számukra.

Amikor egy számukra fontos személlyel 
csevegnek a neten keresztül,

aki egy másik országban él.

Ezek a fajta dolgok nincsenek
közszemlére teve,

sőt, valójában ezekhez szükség van
bizonyos mennyiségű adatvédelemre.

Így nem feltételezhetjük,
hogy a web része,

a web alku része,

az amikor a webet használom,

ez csak egy jól átlátható,
semleges médium.

Beszélhetek veled rajta keresztül,
anélkül, hogy aggódnom kéne

amiatt, amit igazából tudunk,
hogy megtörténik ,

anélkül, hogy aggódnánk, 
amiatt a tény miatt,

hogy nem csak megfigyelés történik,

hanem, hogy olyan emberek által,
akik visszaélhetnek az adatokkal.

Valójában, amire rájöttünk az az,

hogy nem használhatjuk
csak úgy a webet,

hanem gondolnunk kell

az egész mögöttes infrastruktúrájára,

hogy valóban oyan minőségű-e,
amire nekünk szükségünk van

Örvendünk a ténynek, hogy
miénk ez a csodálatos szólásszabadság.

Tweetelhetünk és sok-sok ember

láthatja a mi tweetünket,
kivéve, ha nem,

kivéve, ha valójában a Twittert
blokkolják az országukban,

vagy amikor oly módon
fejezzük ki magunkat,

hogy olyan információt osztunk meg
magunkról,

vagy az országról, ahol élünk,

ami más számára nem hozzáférhető.

így tiltakoznunk kell,
és biztosítanunk kell,

hogy a cenzúra vissza legyen fogva,

hogy a webet ott is felszabadítjuk,

ahol cenzúra van.

Szeretjük, hogy a web nyitott.

Ez lehetővé teszi, hogy beszéljünk.
Bárki beszélhet bárkivel.

Nem számít kik vagyunk.

Csatlakozunk

a nagy közösségi hálózatokhoz,

amelyek valójában hatalmas silók,

így sokkal könnyebb beszélni valakivel

ugyanazon közösségi hálózaton belül,

mint annál hogy valakivel 
egy másikból beszéljünk,

s így valójában néha
lekorlátozzuk magunkat.

Itt van még, ha elolvasták a
könyvet a filter buborékról,

a filter buborék jelenség, ami nem más,

mint hogy szeretjük használni a gépeket

amik segítenek nekünk
megtalálni, amit keresünk.

Ezért szertejük ha körbevesznek minket

azok a dolgok, amire
rá szeretünk kattintani,

és így a gép automatikusan adagolja nekünk

azt ami tetszik, míg végül

egy olyan rózsaszín szemüvegen 
keresztül látjuk a világot,

amit úgy hívnak filter buborék.

Szóval itt van néhány dolog, ami talán

veszélyezteti a mi szociális web-ünket.

Milyen webet akarsz?

Én olyat akarok, amit nem törnek szét
apró darabokra,

mint, amit néhány ország javasol meglépni

válaszként a legutóbbi megfigyelésekre.

Egy olyan webet szeretnék például,

ami jó alapja a demokráciának.

Egy olyan webet szeretnék,
ahol az egészségügyet

az adatvédelem tiszteletben tartásával
tudom használni, és ahol sok

egészségügyi adathoz, klinikai adathoz

hozzá tudnak férni a tudósok
kutatási célzattal.

Olyan web-et szeretnék, amibe 
a maradék 60 százalék is

a lehető leggyorsabban bekapcsolódhat.

Olyan web-et szeretnék, 
mely az innovációnak olyan erős alapja,

hogy ha valami csúnya történik,

lesújt egy katasztrófa,
akkor tudjunk válaszolni

azáltal, hogy olyan dolgokat építünk,
amelyek azonnal reagálnak rá.

Ezek csak néhány azok közül,
amit szeretnék

egy nagy listáról, ami 
nyilvánvalóan hosszabb.

Önöknek is megvan a maguk listája.

Arra szeretném használni 
ezt a 25. évfordulót,

hogy végiggondoljuk,
milyen web-et is szeretnénk.

Menjenek fel a webat25.org-ra

ott találnak pár linket.

Sok olyan oldal van, ahol az emberek

egyfajta Magna Charta-t
kezdtek összetenni,

a web alkotmányát.

Mi lenne ha mi csinálnánk?

Mi van akkor, ha úgy döntünk
hogy ezek, bizonyos módon,

alapvető jogokká válnak, jogom van
azzal kommunikálni, akivel akarok.

Mi lenne rajta az önök
Magna Charta listáján?

Tegyük össze közösen a Magna Carta-t

a web számára.

Csináljuk meg még idén!

Használjuk a 25. évfordulóból 
származó energiát

hogy közösen létrehozzuk a web

Magna Carta-ját. (Taps)

Köszönöm. Megtennének nekem
még egy szívességet?

Harcoljanak ezért, a kedvemért!
Rendben? Köszönöm.

(Taps)