1
00:00:00,137 --> 00:00:03,002
Évezredek óta tudjuk,

2
00:00:03,002 --> 00:00:05,867
csak körül kell néznünk a környezetünkben,

3
00:00:05,867 --> 00:00:07,207
hogy különféle anyagok vannak.

4
00:00:07,207 --> 00:00:10,333
Ezeknek a különféle anyagoknak gyakran eltérő tulajdonságaik vannak.

5
00:00:10,333 --> 00:00:11,954
Nem csak hogy tulajdonságaikban különböznek,

6
00:00:11,954 --> 00:00:14,745
például másféleképp verik vissza a fényt, vagy egyáltalán nem verik vissza.

7
00:00:14,745 --> 00:00:17,601
Vagy különböznek színükben, hőmérsékletükben,

8
00:00:17,601 --> 00:00:20,457
lehetnek folyadékok, gázok vagy szilárd anyagok.

9
00:00:20,457 --> 00:00:22,108
Ezeken felül megfigyelhetjük,

10
00:00:22,108 --> 00:00:24,867
hogy adott körülmények között miképp reagálnak egymással.

11
00:00:24,867 --> 00:00:27,663
Íme néhány ilyen anyag képe.

12
00:00:27,663 --> 00:00:31,477
Ez itt szén, grafit formájában,

13
00:00:31,477 --> 00:00:36,069
ez itt ólom; ez pedig az arany.

14
00:00:36,069 --> 00:00:38,719
Mindhárom anyag, amelyek képeit itt látod,

15
00:00:38,719 --> 00:00:41,369
erről a weboldalról származnak.

16
00:00:41,369 --> 00:00:45,343
Mindhármat szilárd állapotukban láthatod, de azt is tudjuk, hogy...

17
00:00:45,343 --> 00:00:47,395
Úgy néz ki, hogy valamilyen levegő van benne,

18
00:00:47,395 --> 00:00:49,338
bizonyos fajta levegő részecskék,

19
00:00:49,338 --> 00:00:52,210
és attól függően, hogy miféle levegő részecskét nézünk,

20
00:00:52,210 --> 00:00:55,309
legyen az szén, oxigén, vagy nitrogén,

21
00:00:55,309 --> 00:00:57,948
úgy tűnik, hogy különböző tulajdonságaik vannak.

22
00:00:57,948 --> 00:00:59,425
Vannak más anyagok, amik lehetnének folyadékok,

23
00:00:59,425 --> 00:01:02,082
vagy akár ezek is lehetnek, ha eléggé megemeljük a hőmérsékletüket.

24
00:01:02,082 --> 00:01:05,018
Ha elég magas hőmérsékletnek tesszük ki az aranyat vagy az ólmot,

25
00:01:05,018 --> 00:01:06,503
cseppfolyósíthatjuk őket.

26
00:01:06,503 --> 00:01:10,171
Vagy ha úgymond elégetjük ezt a szenet,

27
00:01:10,171 --> 00:01:12,076
gáz halmazállapotú anyag keletkezik,

28
00:01:12,076 --> 00:01:13,551
kiengedheted a légkörbe.

29
00:01:13,551 --> 00:01:14,702
Megbonthatod a szerkezetét.

30
00:01:14,702 --> 00:01:17,271
Ezek olyan dolgok,

31
00:01:17,271 --> 00:01:20,585
amelyeket az emberiség évezredek alatt megfigyelt.

32
00:01:20,585 --> 00:01:22,452
Ez elvezet egy magától értetődő kérdéshez,

33
00:01:22,452 --> 00:01:24,226
amely korábban filozófiai kérdés volt,

34
00:01:24,226 --> 00:01:26,405
de ma már kicsit jobban meg tudjuk magyarázni.

35
00:01:26,405 --> 00:01:30,898
A kérdés pedig: ha még tovább bontjuk ezt a szenet,

36
00:01:30,898 --> 00:01:33,518
apróbb és apróbb részekre,

37
00:01:33,518 --> 00:01:35,554
van-e legkisebb darab?

38
00:01:35,554 --> 00:01:39,867
Van-e olyan legkisebb egysége ennek az anyagnak,

39
00:01:39,867 --> 00:01:43,166
ami még mindig rendelkezik a szén tulajdonságaival?

40
00:01:43,166 --> 00:01:45,256
És ha azt még tovább tudnád bontani,

41
00:01:45,256 --> 00:01:48,390
akkor elveszítené-e a szén jellegét?

42
00:01:48,390 --> 00:01:50,354
A válasz az, hogy van.

43
00:01:50,354 --> 00:01:52,200
És hogy megismerjük az erre használt szakszót,

44
00:01:52,200 --> 00:01:56,156
a különböző anyagokat, ezeket a tiszta anyagokat,

45
00:01:56,156 --> 00:01:59,205
amik ezeket a különleges tulajdonságokat mutatják adott hőmérsékleten,

46
00:01:59,205 --> 00:02:01,185
és adott módon reagálnak,

47
00:02:01,185 --> 00:02:05,291
elemeknek hívjuk.

48
00:02:05,291 --> 00:02:08,729
A szén elem. Az ólom elem. Az arany elem.

49
00:02:08,729 --> 00:02:10,700
Mondhatnád, hogy a víz is elem.

50
00:02:10,700 --> 00:02:14,221
A történelem során az emberek elemként hivatkoztak a vízre,

51
00:02:14,221 --> 00:02:18,202
de ma már tudjuk, hogy a víz több alapelemből épül fel.

52
00:02:18,202 --> 00:02:20,785
Oxigénből és hidrogénből.

53
00:02:20,785 --> 00:02:25,014
Ezek a elemek mind szerepelnek

54
00:02:25,014 --> 00:02:27,758
az elemek periódusos rendszerében.

55
00:02:27,758 --> 00:02:29,374
C a szén.

56
00:02:29,374 --> 00:02:30,400
Csak azokat említem, amik

57
00:02:30,400 --> 00:02:32,479
fontosak az emberiség szempontjából,

58
00:02:32,479 --> 00:02:35,502
de idővel talán majd minddel megismerkedsz.

59
00:02:35,502 --> 00:02:39,318
Ez az oxigén. Ez a nitrogén. Ez a szilícium.

60
00:02:39,318 --> 00:02:43,187
Ez az Au, az arany. Ez az ólom.

61
00:02:43,187 --> 00:02:51,995
A legalapvetőbb építőeleme ezeknek az elemeknek az atom.

62
00:02:51,995 --> 00:02:54,559
Tehát ha egyre mélyebbre megyünk,

63
00:02:54,559 --> 00:02:57,079
és egyre kisebb darabokat nézünk,

64
00:02:57,079 --> 00:02:59,415
akkor eljutunk például a szénatomig.

65
00:02:59,415 --> 00:03:00,755
Megtehetjük ugyanezt ezzel is,

66
00:03:00,755 --> 00:03:02,536
és eljutunk az aranyatomig.

67
00:03:02,536 --> 00:03:03,991
Ha ezt teszed ez esetben is,

68
00:03:03,991 --> 00:03:05,856
akkor eljutsz olyan apró

69
00:03:05,856 --> 00:03:07,758
– jobb szó híján – részecskéig,

70
00:03:07,758 --> 00:03:09,185
amit ólomatomnak hívunk.

71
00:03:09,185 --> 00:03:11,409
Ezt nem tudnád már tovább bontani úgy,

72
00:03:11,409 --> 00:03:13,597
hogy továbbra is ólomnak hívhasd,

73
00:03:13,597 --> 00:03:17,043
hogy továbbra is ólomra jellemző tulajdonságai legyenek.

74
00:03:17,043 --> 00:03:18,330
Csak hogy el tudd képzelni,

75
00:03:18,330 --> 00:03:21,193
- én elég nehezen tudom elképzelni -

76
00:03:21,193 --> 00:03:24,040
az atomok hihetetlenül aprók.

77
00:03:24,040 --> 00:03:25,901
Tényleg hihetetlenül kicsik.

78
00:03:25,901 --> 00:03:27,555
Például ott van a szén.

79
00:03:27,555 --> 00:03:29,379
A hajam is szénből épül fel,

80
00:03:29,379 --> 00:03:31,882
sőt a legnagyobb részem szén.

81
00:03:31,882 --> 00:03:36,282
Valójában minden élőlény legnagyobb része szén.

82
00:03:36,282 --> 00:03:40,533
Ha a hajamat nézzük, az is szén.

83
00:03:40,533 --> 00:03:42,231
A hajam jórészt szén.

84
00:03:42,231 --> 00:03:43,989
Tehát ha a hajamat nézzük,

85
00:03:43,989 --> 00:03:45,565
ami egyébként nem sárga,

86
00:03:45,565 --> 00:03:46,766
de jól elüt a feketétől.

87
00:03:46,766 --> 00:03:47,950
A hajam fekete, de ha úgy mutatnám,

88
00:03:47,950 --> 00:03:49,713
nem látnád a képernyőn.

89
00:03:49,713 --> 00:03:51,970
Ha a hajamat vesszük, megkérdezhetnélek,

90
00:03:51,970 --> 00:03:55,200
hány szénatomnyi a szélessége.

91
00:03:55,200 --> 00:03:58,597
Nézzük a hajam metszetét, ne a hosszát,

92
00:03:58,597 --> 00:04:00,361
hanem a szélességét:

93
00:04:00,361 --> 00:04:03,255
hány szénatom a szélessége?

94
00:04:03,255 --> 00:04:07,049
Tippelhetnél: Sal már említette, hogy nagyon kicsi,

95
00:04:07,049 --> 00:04:09,150
tehát lehet akár ezer szénatom is itt,

96
00:04:09,150 --> 00:04:10,574
vagy tízezer, vagy százezer.

97
00:04:10,574 --> 00:04:11,788
És erre én azt mondanám: nem!

98
00:04:11,788 --> 00:04:14,389
Egymillió szénatom van itt.

99
00:04:14,389 --> 00:04:17,439
Felfűzhetnél egymillió szénatomot

100
00:04:17,439 --> 00:04:21,133
az emberi haj átlagos szélességén.

101
00:04:21,133 --> 00:04:22,715
Ez persze csak egy becslés,

102
00:04:22,715 --> 00:04:24,026
nem pontosan egymillió,

103
00:04:24,026 --> 00:04:26,725
de ez érzékelteti, hogy milyen kicsi egy atom.

104
00:04:26,725 --> 00:04:28,441
Csak húzz ki egy szálat a hajadból,

105
00:04:28,441 --> 00:04:30,991
és képzeld el, hogy milliónyi dolgot

106
00:04:30,991 --> 00:04:34,251
egymás mellé tehetsz a hajon keresztbe,

107
00:04:34,251 --> 00:04:37,037
nem hosszába, hanem a keresztbe.

108
00:04:37,037 --> 00:04:39,305
Még a haj szélességét is alig látjuk,

109
00:04:39,305 --> 00:04:40,908
és egy milliónyi szénatom volna tehát

110
00:04:40,908 --> 00:04:43,139
keresztbe a hajon.

111
00:04:43,139 --> 00:04:48,092
Már önmagában is nagyon érdekes,

112
00:04:48,092 --> 00:04:49,246
amit már tudunk,

113
00:04:49,246 --> 00:04:51,675
hogy létezik ez az alapvető építőelem, a szén,

114
00:04:51,675 --> 00:04:53,933
ami az elemek közül ez a legalapvetőbb építőelem.

115
00:04:53,933 --> 00:04:55,952
Ami még ennél is szebb,

116
00:04:55,952 --> 00:04:59,066
az az, hogy ezek az építőelemek egymáshoz kapcsolódhatnak.

117
00:04:59,066 --> 00:05:02,556
A szénatom még kisebb részecskékből áll.

118
00:05:02,556 --> 00:05:07,469
Az aranyatom még kisebb részecskékből áll.

119
00:05:07,469 --> 00:05:10,445
És ezeknek az alapvető, elemi részecskéknek

120
00:05:10,445 --> 00:05:12,759
az elrendeződése szabja meg az elemet.

121
00:05:12,759 --> 00:05:14,087
Ha megváltoztatnád

122
00:05:14,087 --> 00:05:15,901
az elemi részecskék számát,

123
00:05:15,901 --> 00:05:17,844
megváltoztatnád az adott elem tulajdonságait,

124
00:05:17,844 --> 00:05:19,151
azt, hogy hogyan reagál,

125
00:05:19,151 --> 00:05:22,769
vagy magát az elemet is meg tudnád változtatni.

126
00:05:22,769 --> 00:05:25,144
Csak hogy egy kicsit jobban megértsd,

127
00:05:25,144 --> 00:05:28,010
beszéljünk egy kicsit az elemi részecskékről.

128
00:05:28,010 --> 00:05:31,825
Tehát létezik a proton.

129
00:05:31,825 --> 00:05:35,524
A proton határozza meg,

130
00:05:35,524 --> 00:05:38,003
- azaz az atommagban lévő protonok száma,

131
00:05:38,003 --> 00:05:40,096
és mindjárt az atommagról is beszélek, -

132
00:05:40,096 --> 00:05:42,969
ez határozza meg az elemet.

133
00:05:42,969 --> 00:05:45,492
Ez határozza meg az elemet.

134
00:05:45,492 --> 00:05:47,333
Ha ránézel a periódusos rendszerre,

135
00:05:47,333 --> 00:05:50,304
a rendszám alapján van sorba rendezve.

136
00:05:50,304 --> 00:05:52,025
A rendszám pedig valójában

137
00:05:52,025 --> 00:05:54,667
az adott elem protonjainak száma.

138
00:05:54,667 --> 00:05:58,667
Így definíció szerint a hidrogénnek 1 protonja van.

139
00:05:58,667 --> 00:06:02,800
A héliumnak 2 protonja van. A szénnek 6 protonja van.

140
00:06:02,800 --> 00:06:05,333
Nem létezik szén 7 protonnal.

141
00:06:05,333 --> 00:06:07,172
Ha lenne, az már nitrogén lenne.

142
00:06:07,172 --> 00:06:09,234
Nem lenne többé szén.

143
00:06:09,234 --> 00:06:10,589
Az oxigénnek 8 protonja van.

144
00:06:10,589 --> 00:06:12,673
Ha valahogy hozzá tudnál adni még egy protont,

145
00:06:12,673 --> 00:06:14,430
akkor többé már nem oxigén lenne.

146
00:06:14,430 --> 00:06:18,333
Fluor lenne. Tehát ez határozza meg az elemet.

147
00:06:18,333 --> 00:06:20,067
Ez határozza meg az elemet.

148
00:06:20,067 --> 00:06:23,237
A rendszám, a protonok száma.

149
00:06:23,237 --> 00:06:25,447
A protonok száma, ne feledd,

150
00:06:25,447 --> 00:06:27,674
az a szám, amit a jobb felső sarokba írnak

151
00:06:27,674 --> 00:06:30,116
minden egyes elemnél a periódusos rendszerben.

152
00:06:30,116 --> 00:06:31,529
A protonok száma

153
00:06:31,529 --> 00:06:34,133
megegyezik a rendszámmal.

154
00:06:34,133 --> 00:06:36,817
Megegyezik a rendszámmal.

155
00:06:36,817 --> 00:06:38,861
Ide felülre írják, mivel

156
00:06:38,861 --> 00:06:42,221
ez az elem meghatározó jellemzője.

157
00:06:42,221 --> 00:06:46,133
A másik két alkotója az atomnak

158
00:06:46,133 --> 00:06:47,702
– azt hiszem hívhatjuk így őket –

159
00:06:47,702 --> 00:06:55,123
az elektron és a neutron.

160
00:06:55,123 --> 00:06:57,541
A modell, amit gondolatban elkezdhetsz felépíteni,

161
00:06:57,541 --> 00:07:00,420
a modell, a kémia tanulmányaink előrehaladtával

162
00:07:00,420 --> 00:07:02,833
egy kicsit elvontabb lesz,

163
00:07:02,833 --> 00:07:04,821
így egyre nehezebben megfogalmazható.

164
00:07:04,821 --> 00:07:06,548
De elképzelheted például úgy, hogy

165
00:07:06,548 --> 00:07:08,348
a protonok és neutronok

166
00:07:08,348 --> 00:07:09,825
vannak az atom központjában.

167
00:07:09,825 --> 00:07:11,600
Ez az atommag.

168
00:07:11,600 --> 00:07:14,867
Például a szénről tudjuk, hogy 6 protonja van.

169
00:07:14,867 --> 00:07:19,067
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

170
00:07:19,067 --> 00:07:22,385
A szén-12 a szén egy változata,

171
00:07:22,385 --> 00:07:24,200
aminek 6 neutronja is van.

172
00:07:24,200 --> 00:07:25,748
Lehetnek különböző változatai a szénnek,

173
00:07:25,748 --> 00:07:28,021
különböző neutronszámokkal.

174
00:07:28,021 --> 00:07:30,113
Tehát a neutronszám változhat, az elektronszám változhat,

175
00:07:30,113 --> 00:07:31,733
de továbbra is ugyanaz az elem marad.

176
00:07:31,733 --> 00:07:33,267
A protonok száma nem változhat.

177
00:07:33,267 --> 00:07:35,905
Ha megváltoztatod a protonok számát, megváltozik az elem.

178
00:07:35,905 --> 00:07:39,200
Hadd rajzoljak egy szén-12 atommagot.

179
00:07:39,200 --> 00:07:43,200
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

180
00:07:43,200 --> 00:07:46,487
Ez itt tehát a szén-12 atommagja.

181
00:07:46,487 --> 00:07:48,333
Előfordulhat, hogy így írják.

182
00:07:48,333 --> 00:07:51,132
Előfordulhat, az is, hogy a

183
00:07:51,132 --> 00:07:53,831
protonok számát is felírják.

184
00:07:53,831 --> 00:07:56,133
Az oka annak, hogy miért írunk szén-12-t,

185
00:07:56,133 --> 00:07:59,017
- leszámoltam 6 neutront -

186
00:07:59,017 --> 00:08:00,749
az, hogy ez az összege,

187
00:08:00,749 --> 00:08:03,675
láthattad, hogy ez lesz az összege...

188
00:08:03,675 --> 00:08:04,741
- az egyik megközelítés szerint,

189
00:08:04,741 --> 00:08:06,405
amin a továbbiakban még finomítani fogunk –

190
00:08:06,405 --> 00:08:07,770
tehát ez az összege

191
00:08:07,770 --> 00:08:11,844
az atommagban lévő protonok és neutronok számának.

192
00:08:11,844 --> 00:08:15,240
Definíció szerint a szén rendszáma 6.

193
00:08:15,240 --> 00:08:16,628
Ezt fel is írhatjuk ide,

194
00:08:16,628 --> 00:08:18,596
csak hogy emlékezzünk rá.

195
00:08:18,596 --> 00:08:21,342
Tehát a szénatom központjában van ez az atommag.

196
00:08:21,342 --> 00:08:24,863
A szén-12-nek 6 protonja és 6 neutronja van.

197
00:08:24,863 --> 00:08:27,495
Egy másik változata a szénnek a szén-14, aminek szintén

198
00:08:27,495 --> 00:08:30,909
6 protonja, viszont 8 neutronja van.

199
00:08:30,909 --> 00:08:32,467
Tehát a neutronok száma változhat,

200
00:08:32,467 --> 00:08:34,610
de nézzük újra a szén-12-t.

201
00:08:34,610 --> 00:08:36,842
Amennyiben a szén-12 semleges,

202
00:08:36,842 --> 00:08:40,665
és mindjárt el is magyarázom, hogy ez mit jelent,

203
00:08:40,665 --> 00:08:43,560
ha semleges, akkor elektronból is 6 van neki.

204
00:08:43,560 --> 00:08:45,400
Hadd rajzoljam le a 6 elektront.

205
00:08:45,400 --> 00:08:49,467
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

206
00:08:49,467 --> 00:08:51,836
Ez alapján elkezdhetünk gondolkodni azon,

207
00:08:51,836 --> 00:08:54,634
hogy milyen kapcsolat áll fenn

208
00:08:54,634 --> 00:08:56,892
az elektron és az atommag között.

209
00:08:56,892 --> 00:08:58,846
Képzeld el, hogy az elektronok

210
00:08:58,846 --> 00:09:00,835
mondhatni az atommag körül

211
00:09:00,835 --> 00:09:02,956
mozognak, keringenek.

212
00:09:02,956 --> 00:09:04,432
Az egyik modell alapján

213
00:09:04,432 --> 00:09:06,700
elképzelhetjük, hogy az atommag körül keringenek,

214
00:09:06,700 --> 00:09:08,000
de ez nem teljesen igaz.

215
00:09:08,000 --> 00:09:10,499
Nem úgy keringenek, mint ahogy

216
00:09:10,499 --> 00:09:11,660
az égitestek keringenek a Nap körül,

217
00:09:11,660 --> 00:09:13,749
de ez jó kiindulási pontnak.

218
00:09:13,749 --> 00:09:16,267
Egy másik elgondolás, hogy ugrálnak az atommag körül,

219
00:09:16,267 --> 00:09:18,691
vagy az atommag körül nyüzsögnek.

220
00:09:18,691 --> 00:09:19,956
És azért így magyarázzuk,

221
00:09:19,956 --> 00:09:22,073
mert a valóságban nagyon furcsa dolgok történnek,

222
00:09:22,073 --> 00:09:23,914
és a kvantumfizikát kellene segítségül hívnunk ahhoz,

223
00:09:23,914 --> 00:09:26,698
hogy tényleg megértsük mit is csinálnak az elektronok.

224
00:09:26,698 --> 00:09:29,440
De abban a modellben, amit érdemes először elképzelned,

225
00:09:29,440 --> 00:09:32,400
az atom közepén, a szén-12 atomban

226
00:09:32,400 --> 00:09:34,297
van ez az atommag.

227
00:09:34,297 --> 00:09:36,644
Ez az atommag van jelen,

228
00:09:36,644 --> 00:09:40,733
és ezek az elektronok ugrálnak körülötte.

229
00:09:40,733 --> 00:09:43,009
Az ok, amiért ezt teszik az elektronok,

230
00:09:43,009 --> 00:09:45,135
és nem csak elrepülnek,

231
00:09:45,135 --> 00:09:47,510
amiért valahogy kötődnek ehhez az atommaghoz,

232
00:09:47,510 --> 00:09:49,308
és részét képezik az atomnak,

233
00:09:49,308 --> 00:09:54,579
az az, hogy a protonnak pozitív a töltése,

234
00:09:54,579 --> 00:09:57,918
az elektron töltése pedig negatív.

235
00:09:57,918 --> 00:10:02,477
Ez az egyik jellemzője ezeknek az elemi részecskéknek.

236
00:10:02,477 --> 00:10:03,620
Amikor azon kezdesz el gondolkodni,

237
00:10:03,620 --> 00:10:05,467
hogy a töltés mitől több, mint egy jel,

238
00:10:05,467 --> 00:10:06,867
mélyebbre kell, hogy menjünik.

239
00:10:06,867 --> 00:10:08,400
Azt az egyet viszont tudjuk,

240
00:10:08,400 --> 00:10:10,697
hogy amikor elektromágneses erőről beszélünk,

241
00:10:10,697 --> 00:10:13,336
az azt jelenti, hogy az ellentétes töltések vonzzák egymást.

242
00:10:13,336 --> 00:10:15,239
Így a leghelyesebb elgondolás a következő:

243
00:10:15,239 --> 00:10:16,546
a protonok és elektronok,

244
00:10:16,546 --> 00:10:18,133
mivel ellentétes töltésűek,

245
00:10:18,133 --> 00:10:20,129
vonzzák egymást.

246
00:10:20,129 --> 00:10:21,457
A neutronok semlegesek,

247
00:10:21,457 --> 00:10:25,088
tehát csak ott ülnek az atommagban,

248
00:10:25,088 --> 00:10:28,579
és valamilyen szinten ezek is befolyásolják a jellemzőket

249
00:10:28,579 --> 00:10:33,154
egyes elemek egyes atomjai esetén.

250
00:10:33,154 --> 00:10:35,005
Az ok azonban, amiért az elektronok

251
00:10:35,005 --> 00:10:36,818
nem repülnek el csak úgy,

252
00:10:36,818 --> 00:10:38,960
az az, hogy vonzás hat rájuk.

253
00:10:38,960 --> 00:10:42,333
Vonzza őket az atommag.

254
00:10:42,333 --> 00:10:45,067
A sebességük is elképzelhetetlenül nagy.

255
00:10:45,067 --> 00:10:47,180
Nehéz elképzelni.

256
00:10:47,180 --> 00:10:51,246
Megint a fizika egy nagyon furcsa részét érintjük,

257
00:10:51,246 --> 00:10:52,740
amint arról kezdünk beszélni,

258
00:10:52,740 --> 00:10:54,204
hogy mit is csinál az elektron.

259
00:10:55,656 --> 00:10:56,842
Mondhatnád úgy is,

260
00:10:56,842 --> 00:10:57,924
hogy körös-körül ugrál,

261
00:10:57,924 --> 00:11:00,733
nem akar csak úgy belezuhanni az atommagba.

262
00:11:00,733 --> 00:11:03,227
Tehát így is el lehet képzelni.

263
00:11:03,227 --> 00:11:08,123
Említettem tehát, hogy ezt a szén-12-t

264
00:11:08,123 --> 00:11:09,769
a protonok száma határozza meg.

265
00:11:09,769 --> 00:11:12,403
Az oxigént a 8 proton határozza meg.

266
00:11:12,403 --> 00:11:16,467
De még egyszer, az elektronok kölcsönhatásba léphetnek más elektronokkal.

267
00:11:16,467 --> 00:11:18,650
Másik atom elveheti őket.

268
00:11:18,650 --> 00:11:21,025
És erre az alapra épül

269
00:11:21,025 --> 00:11:23,271
sok mindennek a megértése a kémiában.

270
00:11:23,271 --> 00:11:26,325
Azon alapszik, hogy hány elektronja van az atomnak,

271
00:11:26,325 --> 00:11:27,600
vagy az adott elemnek,

272
00:11:27,600 --> 00:11:29,877
és ezek az elektronok hogyan helyezkednek el,

273
00:11:29,877 --> 00:11:33,867
és más elemek elektronjai hogyan helyezkednek el,

274
00:11:33,867 --> 00:11:36,158
vagy esetleg ugyanazon elem más atomja hogy helyezkednek el.

275
00:11:36,158 --> 00:11:40,927
Előrejelezhetjük, hogy egy elem atomja

276
00:11:40,927 --> 00:11:43,573
hogyan fog reagálni ugyanazon elem egy másik atomjával,

277
00:11:43,573 --> 00:11:46,733
vagy egy elem atomja hogyan reagál,

278
00:11:46,733 --> 00:11:49,695
hogyan kötődik, vagy nem is kötődik, hanem vonzza,

279
00:11:49,695 --> 00:11:52,200
vagy taszítja egy másik elem atomját.

280
00:11:52,200 --> 00:11:53,420
Így például

281
00:11:53,420 --> 00:11:56,300
– erről majd később sokkal többet fogunk tanulni –

282
00:11:56,300 --> 00:12:00,144
más atomok képesek arra, bizonyos esetekben,

283
00:12:00,144 --> 00:12:02,723
hogy elektront szívjanak el a széntől,

284
00:12:02,733 --> 00:12:05,552
csak azért, mert valamilyen oknál fogva

285
00:12:05,552 --> 00:12:10,338
bizonyos elemek, bizonyos semleges atomjainak

286
00:12:10,338 --> 00:12:13,723
nagyobb az elektronaffinitása, mint másoké.

287
00:12:13,723 --> 00:12:15,218
Lehetséges, hogy ezek közül egy

288
00:12:15,218 --> 00:12:17,160
elszív egy elektront a széntől,

289
00:12:17,160 --> 00:12:19,230
és így a szénnek

290
00:12:19,230 --> 00:12:21,831
kevesebb elektronja lesz, mint protonja.

291
00:12:21,831 --> 00:12:25,138
Így 5 elektronja lesz és 6 protonja.

292
00:12:25,138 --> 00:12:27,800
Összesítve pozitív töltés fog kialakulni.

293
00:12:27,800 --> 00:12:30,259
Ebben a szén-12-ben, az első változatban, amiről beszéltem,

294
00:12:30,259 --> 00:12:34,267
volt 6 proton, 6 elektron, a töltések kiegyenlítették egymást.

295
00:12:34,267 --> 00:12:36,903
Ha elveszít egy elektront, akkor csak 5 marad belőle,

296
00:12:36,903 --> 00:12:38,933
és így összesítve egy pozitív töltése lesz.

297
00:12:38,933 --> 00:12:41,015
Erről jóval többet fogunk még beszélni,

298
00:12:41,015 --> 00:12:42,867
a kémia videók során,

299
00:12:42,867 --> 00:12:44,302
de remélhetőleg már most elismered,

300
00:12:44,302 --> 00:12:46,133
hogy ez mennyire izgalmas téma.

301
00:12:46,133 --> 00:12:51,800
Eljutottunk az alapvető építőegységekig,

302
00:12:51,800 --> 00:12:53,118
amelyeket atomnak nevezünk.

303
00:12:53,118 --> 00:12:54,920
Ami még ennél is jobb,

304
00:12:54,920 --> 00:12:56,759
hogy ezek az alapvető építőegységek

305
00:12:56,759 --> 00:12:58,667
még alapvetőbb építőegységekből épülnek fel.

306
00:12:58,667 --> 00:13:00,867
Ezek az egységek cserélődhetnek,

307
00:13:00,867 --> 00:13:03,129
és megváltoztathatják az atomok jellemzőit,

308
00:13:03,129 --> 00:13:06,044
vagy akár átjuthatnak az adott elem egy atomjáról

309
00:13:06,044 --> 00:13:09,036
egy másik elem atomjára is.