0:00:00.137,0:00:03.002
Évezredek óta tudjuk,

0:00:03.002,0:00:05.867
csak körül kell néznünk a környezetünkben,

0:00:05.867,0:00:07.207
hogy különféle anyagok vannak.

0:00:07.207,0:00:10.333
Ezeknek a különféle anyagoknak gyakran eltérő tulajdonságaik vannak.

0:00:10.333,0:00:11.954
Nem csak hogy tulajdonságaikban különböznek,

0:00:11.954,0:00:14.745
például másféleképp verik vissza a fényt, vagy egyáltalán nem verik vissza.

0:00:14.745,0:00:17.601
Vagy különböznek színükben, hőmérsékletükben,

0:00:17.601,0:00:20.457
lehetnek folyadékok, gázok vagy szilárd anyagok.

0:00:20.457,0:00:22.108
Ezeken felül megfigyelhetjük,

0:00:22.108,0:00:24.867
hogy adott körülmények között miképp reagálnak egymással.

0:00:24.867,0:00:27.663
Íme néhány ilyen anyag képe.

0:00:27.663,0:00:31.477
Ez itt szén, grafit formájában,

0:00:31.477,0:00:36.069
ez itt ólom; ez pedig az arany.

0:00:36.069,0:00:38.719
Mindhárom anyag, amelyek képeit itt látod,

0:00:38.719,0:00:41.369
erről a weboldalról származnak.

0:00:41.369,0:00:45.343
Mindhármat szilárd állapotukban láthatod, de azt is tudjuk, hogy...

0:00:45.343,0:00:47.395
Úgy néz ki, hogy valamilyen levegő van benne,

0:00:47.395,0:00:49.338
bizonyos fajta levegő részecskék,

0:00:49.338,0:00:52.210
és attól függően, hogy miféle levegő részecskét nézünk,

0:00:52.210,0:00:55.309
legyen az szén, oxigén, vagy nitrogén,

0:00:55.309,0:00:57.948
úgy tűnik, hogy különböző tulajdonságaik vannak.

0:00:57.948,0:00:59.425
Vannak más anyagok, amik lehetnének folyadékok,

0:00:59.425,0:01:02.082
vagy akár ezek is lehetnek, ha eléggé megemeljük a hőmérsékletüket.

0:01:02.082,0:01:05.018
Ha elég magas hőmérsékletnek tesszük ki az aranyat vagy az ólmot,

0:01:05.018,0:01:06.503
cseppfolyósíthatjuk őket.

0:01:06.503,0:01:10.171
Vagy ha úgymond elégetjük ezt a szenet,

0:01:10.171,0:01:12.076
gáz halmazállapotú anyag keletkezik,

0:01:12.076,0:01:13.551
kiengedheted a légkörbe.

0:01:13.551,0:01:14.702
Megbonthatod a szerkezetét.

0:01:14.702,0:01:17.271
Ezek olyan dolgok,

0:01:17.271,0:01:20.585
amelyeket az emberiség évezredek alatt megfigyelt.

0:01:20.585,0:01:22.452
Ez elvezet egy magától értetődő kérdéshez,

0:01:22.452,0:01:24.226
amely korábban filozófiai kérdés volt,

0:01:24.226,0:01:26.405
de ma már kicsit jobban meg tudjuk magyarázni.

0:01:26.405,0:01:30.898
A kérdés pedig: ha még tovább bontjuk ezt a szenet,

0:01:30.898,0:01:33.518
apróbb és apróbb részekre,

0:01:33.518,0:01:35.554
van-e legkisebb darab?

0:01:35.554,0:01:39.867
Van-e olyan legkisebb egysége ennek az anyagnak,

0:01:39.867,0:01:43.166
ami még mindig rendelkezik a szén tulajdonságaival?

0:01:43.166,0:01:45.256
És ha azt még tovább tudnád bontani,

0:01:45.256,0:01:48.390
akkor elveszítené-e a szén jellegét?

0:01:48.390,0:01:50.354
A válasz az, hogy van.

0:01:50.354,0:01:52.200
És hogy megismerjük az erre használt szakszót,

0:01:52.200,0:01:56.156
a különböző anyagokat, ezeket a tiszta anyagokat,

0:01:56.156,0:01:59.205
amik ezeket a különleges tulajdonságokat mutatják adott hőmérsékleten,

0:01:59.205,0:02:01.185
és adott módon reagálnak,

0:02:01.185,0:02:05.291
elemeknek hívjuk.

0:02:05.291,0:02:08.729
A szén elem. Az ólom elem. Az arany elem.

0:02:08.729,0:02:10.700
Mondhatnád, hogy a víz is elem.

0:02:10.700,0:02:14.221
A történelem során az emberek elemként hivatkoztak a vízre,

0:02:14.221,0:02:18.202
de ma már tudjuk, hogy a víz több alapelemből épül fel.

0:02:18.202,0:02:20.785
Oxigénből és hidrogénből.

0:02:20.785,0:02:25.014
Ezek a elemek mind szerepelnek

0:02:25.014,0:02:27.758
az elemek periódusos rendszerében.

0:02:27.758,0:02:29.374
C a szén.

0:02:29.374,0:02:30.400
Csak azokat említem, amik

0:02:30.400,0:02:32.479
fontosak az emberiség szempontjából,

0:02:32.479,0:02:35.502
de idővel talán majd minddel megismerkedsz.

0:02:35.502,0:02:39.318
Ez az oxigén. Ez a nitrogén. Ez a szilícium.

0:02:39.318,0:02:43.187
Ez az Au, az arany. Ez az ólom.

0:02:43.187,0:02:51.995
A legalapvetőbb építőeleme ezeknek az elemeknek az atom.

0:02:51.995,0:02:54.559
Tehát ha egyre mélyebbre megyünk,

0:02:54.559,0:02:57.079
és egyre kisebb darabokat nézünk,

0:02:57.079,0:02:59.415
akkor eljutunk például a szénatomig.

0:02:59.415,0:03:00.755
Megtehetjük ugyanezt ezzel is,

0:03:00.755,0:03:02.536
és eljutunk az aranyatomig.

0:03:02.536,0:03:03.991
Ha ezt teszed ez esetben is,

0:03:03.991,0:03:05.856
akkor eljutsz olyan apró

0:03:05.856,0:03:07.758
– jobb szó híján – részecskéig,

0:03:07.758,0:03:09.185
amit ólomatomnak hívunk.

0:03:09.185,0:03:11.409
Ezt nem tudnád már tovább bontani úgy,

0:03:11.409,0:03:13.597
hogy továbbra is ólomnak hívhasd,

0:03:13.597,0:03:17.043
hogy továbbra is ólomra jellemző tulajdonságai legyenek.

0:03:17.043,0:03:18.330
Csak hogy el tudd képzelni,

0:03:18.330,0:03:21.193
- én elég nehezen tudom elképzelni -

0:03:21.193,0:03:24.040
az atomok hihetetlenül aprók.

0:03:24.040,0:03:25.901
Tényleg hihetetlenül kicsik.

0:03:25.901,0:03:27.555
Például ott van a szén.

0:03:27.555,0:03:29.379
A hajam is szénből épül fel,

0:03:29.379,0:03:31.882
sőt a legnagyobb részem szén.

0:03:31.882,0:03:36.282
Valójában minden élőlény legnagyobb része szén.

0:03:36.282,0:03:40.533
Ha a hajamat nézzük, az is szén.

0:03:40.533,0:03:42.231
A hajam jórészt szén.

0:03:42.231,0:03:43.989
Tehát ha a hajamat nézzük,

0:03:43.989,0:03:45.565
ami egyébként nem sárga,

0:03:45.565,0:03:46.766
de jól elüt a feketétől.

0:03:46.766,0:03:47.950
A hajam fekete, de ha úgy mutatnám,

0:03:47.950,0:03:49.713
nem látnád a képernyőn.

0:03:49.713,0:03:51.970
Ha a hajamat vesszük, megkérdezhetnélek,

0:03:51.970,0:03:55.200
hány szénatomnyi a szélessége.

0:03:55.200,0:03:58.597
Nézzük a hajam metszetét, ne a hosszát,

0:03:58.597,0:04:00.361
hanem a szélességét:

0:04:00.361,0:04:03.255
hány szénatom a szélessége?

0:04:03.255,0:04:07.049
Tippelhetnél: Sal már említette, hogy nagyon kicsi,

0:04:07.049,0:04:09.150
tehát lehet akár ezer szénatom is itt,

0:04:09.150,0:04:10.574
vagy tízezer, vagy százezer.

0:04:10.574,0:04:11.788
És erre én azt mondanám: nem!

0:04:11.788,0:04:14.389
Egymillió szénatom van itt.

0:04:14.389,0:04:17.439
Felfűzhetnél egymillió szénatomot

0:04:17.439,0:04:21.133
az emberi haj átlagos szélességén.

0:04:21.133,0:04:22.715
Ez persze csak egy becslés,

0:04:22.715,0:04:24.026
nem pontosan egymillió,

0:04:24.026,0:04:26.725
de ez érzékelteti, hogy milyen kicsi egy atom.

0:04:26.725,0:04:28.441
Csak húzz ki egy szálat a hajadból,

0:04:28.441,0:04:30.991
és képzeld el, hogy milliónyi dolgot

0:04:30.991,0:04:34.251
egymás mellé tehetsz a hajon keresztbe,

0:04:34.251,0:04:37.037
nem hosszába, hanem a keresztbe.

0:04:37.037,0:04:39.305
Még a haj szélességét is alig látjuk,

0:04:39.305,0:04:40.908
és egy milliónyi szénatom volna tehát

0:04:40.908,0:04:43.139
keresztbe a hajon.

0:04:43.139,0:04:48.092
Már önmagában is nagyon érdekes,

0:04:48.092,0:04:49.246
amit már tudunk,

0:04:49.246,0:04:51.675
hogy létezik ez az alapvető építőelem, a szén,

0:04:51.675,0:04:53.933
ami az elemek közül ez a legalapvetőbb építőelem.

0:04:53.933,0:04:55.952
Ami még ennél is szebb,

0:04:55.952,0:04:59.066
az az, hogy ezek az építőelemek egymáshoz kapcsolódhatnak.

0:04:59.066,0:05:02.556
A szénatom még kisebb részecskékből áll.

0:05:02.556,0:05:07.469
Az aranyatom még kisebb részecskékből áll.

0:05:07.469,0:05:10.445
És ezeknek az alapvető, elemi részecskéknek

0:05:10.445,0:05:12.759
az elrendeződése szabja meg az elemet.

0:05:12.759,0:05:14.087
Ha megváltoztatnád

0:05:14.087,0:05:15.901
az elemi részecskék számát,

0:05:15.901,0:05:17.844
megváltoztatnád az adott elem tulajdonságait,

0:05:17.844,0:05:19.151
azt, hogy hogyan reagál,

0:05:19.151,0:05:22.769
vagy magát az elemet is meg tudnád változtatni.

0:05:22.769,0:05:25.144
Csak hogy egy kicsit jobban megértsd,

0:05:25.144,0:05:28.010
beszéljünk egy kicsit az elemi részecskékről.

0:05:28.010,0:05:31.825
Tehát létezik a proton.

0:05:31.825,0:05:35.524
A proton határozza meg,

0:05:35.524,0:05:38.003
- azaz az atommagban lévő protonok száma,

0:05:38.003,0:05:40.096
és mindjárt az atommagról is beszélek, -

0:05:40.096,0:05:42.969
ez határozza meg az elemet.

0:05:42.969,0:05:45.492
Ez határozza meg az elemet.

0:05:45.492,0:05:47.333
Ha ránézel a periódusos rendszerre,

0:05:47.333,0:05:50.304
a rendszám alapján van sorba rendezve.

0:05:50.304,0:05:52.025
A rendszám pedig valójában

0:05:52.025,0:05:54.667
az adott elem protonjainak száma.

0:05:54.667,0:05:58.667
Így definíció szerint a hidrogénnek 1 protonja van.

0:05:58.667,0:06:02.800
A héliumnak 2 protonja van. A szénnek 6 protonja van.

0:06:02.800,0:06:05.333
Nem létezik szén 7 protonnal.

0:06:05.333,0:06:07.172
Ha lenne, az már nitrogén lenne.

0:06:07.172,0:06:09.234
Nem lenne többé szén.

0:06:09.234,0:06:10.589
Az oxigénnek 8 protonja van.

0:06:10.589,0:06:12.673
Ha valahogy hozzá tudnál adni még egy protont,

0:06:12.673,0:06:14.430
akkor többé már nem oxigén lenne.

0:06:14.430,0:06:18.333
Fluor lenne. Tehát ez határozza meg az elemet.

0:06:18.333,0:06:20.067
Ez határozza meg az elemet.

0:06:20.067,0:06:23.237
A rendszám, a protonok száma.

0:06:23.237,0:06:25.447
A protonok száma, ne feledd,

0:06:25.447,0:06:27.674
az a szám, amit a jobb felső sarokba írnak

0:06:27.674,0:06:30.116
minden egyes elemnél a periódusos rendszerben.

0:06:30.116,0:06:31.529
A protonok száma

0:06:31.529,0:06:34.133
megegyezik a rendszámmal.

0:06:34.133,0:06:36.817
Megegyezik a rendszámmal.

0:06:36.817,0:06:38.861
Ide felülre írják, mivel

0:06:38.861,0:06:42.221
ez az elem meghatározó jellemzője.

0:06:42.221,0:06:46.133
A másik két alkotója az atomnak

0:06:46.133,0:06:47.702
– azt hiszem hívhatjuk így őket –

0:06:47.702,0:06:55.123
az elektron és a neutron.

0:06:55.123,0:06:57.541
A modell, amit gondolatban elkezdhetsz felépíteni,

0:06:57.541,0:07:00.420
a modell, a kémia tanulmányaink előrehaladtával

0:07:00.420,0:07:02.833
egy kicsit elvontabb lesz,

0:07:02.833,0:07:04.821
így egyre nehezebben megfogalmazható.

0:07:04.821,0:07:06.548
De elképzelheted például úgy, hogy

0:07:06.548,0:07:08.348
a protonok és neutronok

0:07:08.348,0:07:09.825
vannak az atom központjában.

0:07:09.825,0:07:11.600
Ez az atommag.

0:07:11.600,0:07:14.867
Például a szénről tudjuk, hogy 6 protonja van.

0:07:14.867,0:07:19.067
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

0:07:19.067,0:07:22.385
A szén-12 a szén egy változata,

0:07:22.385,0:07:24.200
aminek 6 neutronja is van.

0:07:24.200,0:07:25.748
Lehetnek különböző változatai a szénnek,

0:07:25.748,0:07:28.021
különböző neutronszámokkal.

0:07:28.021,0:07:30.113
Tehát a neutronszám változhat, az elektronszám változhat,

0:07:30.113,0:07:31.733
de továbbra is ugyanaz az elem marad.

0:07:31.733,0:07:33.267
A protonok száma nem változhat.

0:07:33.267,0:07:35.905
Ha megváltoztatod a protonok számát, megváltozik az elem.

0:07:35.905,0:07:39.200
Hadd rajzoljak egy szén-12 atommagot.

0:07:39.200,0:07:43.200
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

0:07:43.200,0:07:46.487
Ez itt tehát a szén-12 atommagja.

0:07:46.487,0:07:48.333
Előfordulhat, hogy így írják.

0:07:48.333,0:07:51.132
Előfordulhat, az is, hogy a

0:07:51.132,0:07:53.831
protonok számát is felírják.

0:07:53.831,0:07:56.133
Az oka annak, hogy miért írunk szén-12-t,

0:07:56.133,0:07:59.017
- leszámoltam 6 neutront -

0:07:59.017,0:08:00.749
az, hogy ez az összege,

0:08:00.749,0:08:03.675
láthattad, hogy ez lesz az összege...

0:08:03.675,0:08:04.741
- az egyik megközelítés szerint,

0:08:04.741,0:08:06.405
amin a továbbiakban még finomítani fogunk –

0:08:06.405,0:08:07.770
tehát ez az összege

0:08:07.770,0:08:11.844
az atommagban lévő protonok és neutronok számának.

0:08:11.844,0:08:15.240
Definíció szerint a szén rendszáma 6.

0:08:15.240,0:08:16.628
Ezt fel is írhatjuk ide,

0:08:16.628,0:08:18.596
csak hogy emlékezzünk rá.

0:08:18.596,0:08:21.342
Tehát a szénatom központjában van ez az atommag.

0:08:21.342,0:08:24.863
A szén-12-nek 6 protonja és 6 neutronja van.

0:08:24.863,0:08:27.495
Egy másik változata a szénnek a szén-14, aminek szintén

0:08:27.495,0:08:30.909
6 protonja, viszont 8 neutronja van.

0:08:30.909,0:08:32.467
Tehát a neutronok száma változhat,

0:08:32.467,0:08:34.610
de nézzük újra a szén-12-t.

0:08:34.610,0:08:36.842
Amennyiben a szén-12 semleges,

0:08:36.842,0:08:40.665
és mindjárt el is magyarázom, hogy ez mit jelent,

0:08:40.665,0:08:43.560
ha semleges, akkor elektronból is 6 van neki.

0:08:43.560,0:08:45.400
Hadd rajzoljam le a 6 elektront.

0:08:45.400,0:08:49.467
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

0:08:49.467,0:08:51.836
Ez alapján elkezdhetünk gondolkodni azon,

0:08:51.836,0:08:54.634
hogy milyen kapcsolat áll fenn

0:08:54.634,0:08:56.892
az elektron és az atommag között.

0:08:56.892,0:08:58.846
Képzeld el, hogy az elektronok

0:08:58.846,0:09:00.835
mondhatni az atommag körül

0:09:00.835,0:09:02.956
mozognak, keringenek.

0:09:02.956,0:09:04.432
Az egyik modell alapján

0:09:04.432,0:09:06.700
elképzelhetjük, hogy az atommag körül keringenek,

0:09:06.700,0:09:08.000
de ez nem teljesen igaz.

0:09:08.000,0:09:10.499
Nem úgy keringenek, mint ahogy

0:09:10.499,0:09:11.660
az égitestek keringenek a Nap körül,

0:09:11.660,0:09:13.749
de ez jó kiindulási pontnak.

0:09:13.749,0:09:16.267
Egy másik elgondolás, hogy ugrálnak az atommag körül,

0:09:16.267,0:09:18.691
vagy az atommag körül nyüzsögnek.

0:09:18.691,0:09:19.956
És azért így magyarázzuk,

0:09:19.956,0:09:22.073
mert a valóságban nagyon furcsa dolgok történnek,

0:09:22.073,0:09:23.914
és a kvantumfizikát kellene segítségül hívnunk ahhoz,

0:09:23.914,0:09:26.698
hogy tényleg megértsük mit is csinálnak az elektronok.

0:09:26.698,0:09:29.440
De abban a modellben, amit érdemes először elképzelned,

0:09:29.440,0:09:32.400
az atom közepén, a szén-12 atomban

0:09:32.400,0:09:34.297
van ez az atommag.

0:09:34.297,0:09:36.644
Ez az atommag van jelen,

0:09:36.644,0:09:40.733
és ezek az elektronok ugrálnak körülötte.

0:09:40.733,0:09:43.009
Az ok, amiért ezt teszik az elektronok,

0:09:43.009,0:09:45.135
és nem csak elrepülnek,

0:09:45.135,0:09:47.510
amiért valahogy kötődnek ehhez az atommaghoz,

0:09:47.510,0:09:49.308
és részét képezik az atomnak,

0:09:49.308,0:09:54.579
az az, hogy a protonnak pozitív a töltése,

0:09:54.579,0:09:57.918
az elektron töltése pedig negatív.

0:09:57.918,0:10:02.477
Ez az egyik jellemzője ezeknek az elemi részecskéknek.

0:10:02.477,0:10:03.620
Amikor azon kezdesz el gondolkodni,

0:10:03.620,0:10:05.467
hogy a töltés mitől több, mint egy jel,

0:10:05.467,0:10:06.867
mélyebbre kell, hogy menjünik.

0:10:06.867,0:10:08.400
Azt az egyet viszont tudjuk,

0:10:08.400,0:10:10.697
hogy amikor elektromágneses erőről beszélünk,

0:10:10.697,0:10:13.336
az azt jelenti, hogy az ellentétes töltések vonzzák egymást.

0:10:13.336,0:10:15.239
Így a leghelyesebb elgondolás a következő:

0:10:15.239,0:10:16.546
a protonok és elektronok,

0:10:16.546,0:10:18.133
mivel ellentétes töltésűek,

0:10:18.133,0:10:20.129
vonzzák egymást.

0:10:20.129,0:10:21.457
A neutronok semlegesek,

0:10:21.457,0:10:25.088
tehát csak ott ülnek az atommagban,

0:10:25.088,0:10:28.579
és valamilyen szinten ezek is befolyásolják a jellemzőket

0:10:28.579,0:10:33.154
egyes elemek egyes atomjai esetén.

0:10:33.154,0:10:35.005
Az ok azonban, amiért az elektronok

0:10:35.005,0:10:36.818
nem repülnek el csak úgy,

0:10:36.818,0:10:38.960
az az, hogy vonzás hat rájuk.

0:10:38.960,0:10:42.333
Vonzza őket az atommag.

0:10:42.333,0:10:45.067
A sebességük is elképzelhetetlenül nagy.

0:10:45.067,0:10:47.180
Nehéz elképzelni.

0:10:47.180,0:10:51.246
Megint a fizika egy nagyon furcsa részét érintjük,

0:10:51.246,0:10:52.740
amint arról kezdünk beszélni,

0:10:52.740,0:10:54.204
hogy mit is csinál az elektron.

0:10:55.656,0:10:56.842
Mondhatnád úgy is,

0:10:56.842,0:10:57.924
hogy körös-körül ugrál,

0:10:57.924,0:11:00.733
nem akar csak úgy belezuhanni az atommagba.

0:11:00.733,0:11:03.227
Tehát így is el lehet képzelni.

0:11:03.227,0:11:08.123
Említettem tehát, hogy ezt a szén-12-t

0:11:08.123,0:11:09.769
a protonok száma határozza meg.

0:11:09.769,0:11:12.403
Az oxigént a 8 proton határozza meg.

0:11:12.403,0:11:16.467
De még egyszer, az elektronok kölcsönhatásba léphetnek más elektronokkal.

0:11:16.467,0:11:18.650
Másik atom elveheti őket.

0:11:18.650,0:11:21.025
És erre az alapra épül

0:11:21.025,0:11:23.271
sok mindennek a megértése a kémiában.

0:11:23.271,0:11:26.325
Azon alapszik, hogy hány elektronja van az atomnak,

0:11:26.325,0:11:27.600
vagy az adott elemnek,

0:11:27.600,0:11:29.877
és ezek az elektronok hogyan helyezkednek el,

0:11:29.877,0:11:33.867
és más elemek elektronjai hogyan helyezkednek el,

0:11:33.867,0:11:36.158
vagy esetleg ugyanazon elem más atomja hogy helyezkednek el.

0:11:36.158,0:11:40.927
Előrejelezhetjük, hogy egy elem atomja

0:11:40.927,0:11:43.573
hogyan fog reagálni ugyanazon elem egy másik atomjával,

0:11:43.573,0:11:46.733
vagy egy elem atomja hogyan reagál,

0:11:46.733,0:11:49.695
hogyan kötődik, vagy nem is kötődik, hanem vonzza,

0:11:49.695,0:11:52.200
vagy taszítja egy másik elem atomját.

0:11:52.200,0:11:53.420
Így például

0:11:53.420,0:11:56.300
– erről majd később sokkal többet fogunk tanulni –

0:11:56.300,0:12:00.144
más atomok képesek arra, bizonyos esetekben,

0:12:00.144,0:12:02.723
hogy elektront szívjanak el a széntől,

0:12:02.733,0:12:05.552
csak azért, mert valamilyen oknál fogva

0:12:05.552,0:12:10.338
bizonyos elemek, bizonyos semleges atomjainak

0:12:10.338,0:12:13.723
nagyobb az elektronaffinitása, mint másoké.

0:12:13.723,0:12:15.218
Lehetséges, hogy ezek közül egy

0:12:15.218,0:12:17.160
elszív egy elektront a széntől,

0:12:17.160,0:12:19.230
és így a szénnek

0:12:19.230,0:12:21.831
kevesebb elektronja lesz, mint protonja.

0:12:21.831,0:12:25.138
Így 5 elektronja lesz és 6 protonja.

0:12:25.138,0:12:27.800
Összesítve pozitív töltés fog kialakulni.

0:12:27.800,0:12:30.259
Ebben a szén-12-ben, az első változatban, amiről beszéltem,

0:12:30.259,0:12:34.267
volt 6 proton, 6 elektron, a töltések kiegyenlítették egymást.

0:12:34.267,0:12:36.903
Ha elveszít egy elektront, akkor csak 5 marad belőle,

0:12:36.903,0:12:38.933
és így összesítve egy pozitív töltése lesz.

0:12:38.933,0:12:41.015
Erről jóval többet fogunk még beszélni,

0:12:41.015,0:12:42.867
a kémia videók során,

0:12:42.867,0:12:44.302
de remélhetőleg már most elismered,

0:12:44.302,0:12:46.133
hogy ez mennyire izgalmas téma.

0:12:46.133,0:12:51.800
Eljutottunk az alapvető építőegységekig,

0:12:51.800,0:12:53.118
amelyeket atomnak nevezünk.

0:12:53.118,0:12:54.920
Ami még ennél is jobb,

0:12:54.920,0:12:56.759
hogy ezek az alapvető építőegységek

0:12:56.759,0:12:58.667
még alapvetőbb építőegységekből épülnek fel.

0:12:58.667,0:13:00.867
Ezek az egységek cserélődhetnek,

0:13:00.867,0:13:03.129
és megváltoztathatják az atomok jellemzőit,

0:13:03.129,0:13:06.044
vagy akár átjuthatnak az adott elem egy atomjáról

0:13:06.044,0:13:09.036
egy másik elem atomjára is.