Return to Video

Hogyan tanítják a gyerekek önmagukat? Sugata Mitra előadása.

  • 0:00 - 0:03
    Kemény feladat vár rám.
  • 0:03 - 0:09
    Tudják, amikor a jelenlévők foglalkozását áttekintettem
  • 0:09 - 0:16
    láttam az érdeklődési területeiket, kapcsolataikat
  • 0:16 - 0:18
    és láttam mindazokat akik együttműködésben,
  • 0:18 - 0:23
    hálózatokat alkotva dolgoznak, akkor elhatároztam, hogy beszélek Önöknek
  • 0:23 - 0:28
    az alapoktatás fontosságáról
  • 0:28 - 0:30
    mégpedig egy nagyon sajátságos összefüggésben.
  • 0:30 - 0:34
    Azért, hogy beleférjünk 20 percbe, négy témát veszek sorra.
  • 0:34 - 0:37
    Olyanok ezek, mint egy puzzle négy darabja.
  • 0:37 - 0:40
    Ha sikerül ezt megtennem
  • 0:40 - 0:43
    akkor olyan gondolattal fognak távozni innen
  • 0:43 - 0:46
    amire majd építeni tudnak és ami majd engem is segíthet a munkámban.
  • 0:50 - 0:53
    Az első puzzle-darab: a távolság és az
  • 0:53 - 0:55
    oktatás színvonala közötti összefüggés.
  • 0:55 - 1:00
    A távolság alatt két- háromféle dolgot értek.
  • 1:00 - 1:03
    A távoliságot elsősorban a hétköznapi értelemben értem
  • 1:03 - 1:06
    azaz, amint egyre távolodunk egy ponttól
  • 1:06 - 1:11
    például egy városközponttól, távoli településekre jutunk el.
  • 1:11 - 1:14
    Mi történik ilyenkor az oktatással?
  • 1:14 - 1:16
    A második, és ettől eltérő távolság, bárhol a világon
  • 1:16 - 1:21
    a világvárosok körzetében megjelenő távolság a városrészek között:
  • 1:21 - 1:26
    a nyomornegyedek, viskóvárosok vagy szegényebb városrészek között,
  • 1:26 - 1:30
    melyek társadalmi és gazdasági szempontból is távoliak,
  • 1:30 - 1:33
    elválasztva a város többi részétől. Azt mondjuk: "Mi" és " ők ".
  • 1:33 - 1:35
    Mi történik az oktatással ilyen helyzetben?
  • 1:35 - 1:43
    Vegyük hát ezt a kétféle távolság-értelmezést.
  • 1:43 - 1:46
    Feltételeztünk valamit. Mégpedig azt, hogy a távoli helyeken
  • 1:46 - 1:49
    nincsenek elég jó tanárok.
  • 1:49 - 1:51
    Ha mégis lennének, akkor nem képesek megtartani őket
  • 1:51 - 1:54
    a rossz infrastruktúra miatt.
  • 1:54 - 1:56
    És, még ha lenne is némi infrastruktúra,
  • 1:56 - 1:58
    nehézségeik vannak azok fenntartásával.
  • 1:58 - 2:03
    De le akartam ellenőrizni, vajon igaz-e ez? A múlt évben azt csináltam, hogy
  • 2:03 - 2:08
    béreltünk egy autót, kinéztünk egy utat a Google-on
  • 2:08 - 2:13
    Új Delhiből Észak-Indiába, amelyet úgy választottunk,
  • 2:13 - 2:18
    hogy ne keresztezzen egyetlen nagyvárost vagy
  • 2:18 - 2:24
    városközpontot sem. Körülbelül 300 kilométert autóztunk.
  • 2:24 - 2:29
    Amikor találtunk egy iskolát, elvégeztünk egy tesztet, majd
  • 2:29 - 2:35
    majd a teszt eredményeit egy grafikonon ábrázoltuk.
  • 2:35 - 2:39
    A grafikon nagyon érdekes volt, bár gondosan kell értelmezni.
  • 2:39 - 2:43
    A minta nagyon kicsi, nem lehet általános következtetést levonni.
  • 2:43 - 2:45
    Mégis, meglehetősen nyilvánvaló és világos volt, hogy
  • 2:45 - 2:49
    az adott úton minél távolabb volt egy iskola
  • 2:49 - 2:54
    annál rosszabbnak tűntek az eredmények.
  • 2:54 - 2:56
    Úgy tűnt számomra, mint valami sorcsapás.
  • 2:56 - 3:01
    Megpróbáltam az adatokat összevetni az infrastruktúrával
  • 3:01 - 3:04
    az áramellátással és hasonló dolgokkal.
  • 3:04 - 3:07
    Legnagyobb meglepetésemre nem ez volt az összefüggés.
  • 3:07 - 3:10
    A rossz eredmények nem függtek össze sem az osztályterem méretével,
  • 3:10 - 3:15
    sem az infrastruktúra minőségével,
  • 3:15 - 3:19
    sem a szegénységi szinttel. Ezek közül eggyel sem.
  • 3:19 - 3:23
    Az történt, hogy amikor a kérdőívet töltöttem ki mindegyik
  • 3:23 - 3:27
    iskolában, ugyanazt a kérdést tettem föl:
  • 3:27 - 3:32
    "Szeretne Ön városba vagy nagyvárosi környezetbe költözni? "
  • 3:32 - 3:37
    A tanárok 69 százaléka igennel felelt. Igennel válaszoltak
  • 3:37 - 3:43
    még azok is, akik csak igen kis távolságra voltak Delhitől.
  • 3:43 - 3:46
    Nemmel válaszoltak akkor, ha Delhi gazdag negyedeiben
  • 3:46 - 3:49
    tettük föl a kérdést ahol jobb az életminőség.
  • 3:49 - 3:53
    Ugyanakkor 200 kilométerre Delhitől a válasz egyöntetűen igen volt.
  • 3:53 - 3:56
    Elképzelem, amint egy tanár bemegy az osztályterembe és azt gondolja
  • 3:56 - 4:00
    bárcsak egy másik iskolában lennék ...
  • 4:00 - 4:04
    valószínűleg ez nagy hatással lesz az elért eredményekre.
  • 4:04 - 4:09
    Egyszóval úgy tűnt, hogy a tanárok motivációja és elvándorlása
  • 4:09 - 4:14
    nagyon erősen összefügg azzal, ami az iskolában történik, és
  • 4:14 - 4:17
    nem azzal függ össze, hogy van-e a gyerekeknek elég élelmük,
  • 4:17 - 4:19
    vagy, hogy milyen sokan vannak összezsúfolva a tanteremben
  • 4:19 - 4:23
    vagy más egyéb dolgokkal. Ez látszik a méréseinkből.
  • 4:23 - 4:28
    Ha az oktatás és a technika összefüggését vizsgáljuk
  • 4:28 - 4:31
    akár az internetre, akár együttműködést lehetővé tevő technológiákra gondolunk
  • 4:31 - 4:33
    és erről már sokat hallhattak a ma délelőtti előadásokban
  • 4:33 - 4:39
    ezeket mindig a legjobb városi iskolákban próbálják ki a legelőször
  • 4:39 - 4:42
    és ennek eredményeképpen torzított mérési eredményeket kapunk.
  • 4:42 - 4:46
    A szakirodalom úgy tartja, hogy az oktatási technológia
  • 4:46 - 4:51
    túlságosan nagy figyelmet kap, ugyanakkor nem hozza az elvárt eredményeket
  • 4:51 - 4:57
    A tanárok azt mondják: jó, jó ... de túl drága ahhoz képest, amit nyújt.
  • 4:57 - 5:00
    Ez azért van, mert olyan iskolákban próbálják ki ezeket
  • 5:00 - 5:03
    ahol már úgyis legalább 80 %-os eredményesség mérhető.
  • 5:03 - 5:07
    Ha ide visszük a csilivili technológiákat akkor 3 % javulást érünk el csupán.
  • 5:07 - 5:09
    És akkor az iskolavezetés azt mondja:
  • 5:09 - 5:12
    3 % javulást 300 ezer dollárért?! Felejtsük el !
  • 5:12 - 5:17
    Ha ugyanezt a technológiát a távoli, leszakadó iskolákba vinnénk, ahol
  • 5:17 - 5:22
    alacsonyabb, mondjuk 30 %-os a teljesítmény, és ez felmegy 40 %-ra
  • 5:22 - 5:24
    akkor az egy teljesen más helyzet lesz.
  • 5:24 - 5:28
    Így tehát, a viszonylagos változás, amit az oktatási technológia adni tud
  • 5:28 - 5:31
    sokkal jelentősebb a szegényebb iskolák esetében, mint a gazdagok
  • 5:31 - 5:34
    esetében. De, úgy tűnik, nem eszerint cselekszünk.
  • 5:34 - 5:37
    Az első következtetés: az oktatási technológiát
  • 5:37 - 5:40
    a kevésbé támogatott iskolákba kell vinni, és nem fordítva.
  • 5:40 - 5:43
    Végül: mit kezdjünk a tanárok hozzáállásával?
  • 5:43 - 5:45
    Ha egy tanárnak mutatsz egy új technológiát
  • 5:45 - 5:47
    az első reakciója az, hogy
  • 5:47 - 5:53
    nem lehet a tanárt leváltani egy géppel, ez lehetetlen.
  • 5:53 - 5:55
    Nem tudom miért lehetetlen, de tegyük fel.
  • 5:55 - 6:00
    A sci-fi író Sir Arthur C. Clarke, akivel régebben találkoztam
  • 6:00 - 6:04
    világította meg a kérdést.
  • 6:04 - 6:08
    Azt mondta: ha egy tanárt le lehet váltani egy géppel
  • 6:08 - 6:14
    akkor azt a tanárt le is kell váltani.
  • 6:14 - 6:20
    Tudják, ez nehéz helyzetbe hozza a tanárokat.
  • 6:20 - 6:23
    Azt javasolom tehát, hogy az alternatív alapfokú oktatásra
  • 6:23 - 6:28
    bármilyen legyen is az, olyan helyen van szükség, ahol
  • 6:28 - 6:31
    az iskolák nem elég eredményesek, ahol alig van tanár, vagy ahol
  • 6:31 - 6:34
    a tanárok nem elég jók, bármi legyen is az oka.
  • 6:34 - 6:38
    Ha olyan helyen élnek, ahol ilyen helyzet nem áll fenn,
  • 6:38 - 6:40
    akkor Önöknél nincs szükség alternatív oktatásra.
  • 6:40 - 6:46
    Eddig nem találkoztam ilyen hellyel, egyet kivéve. Nem mondom meg hol,
  • 6:46 - 6:49
    de valahol azt mondták, hogy nincs ilyen problémánk,
  • 6:49 - 6:53
    mivel tökéletes tanáraink és tökéletes iskolánk van.
  • 6:53 - 6:59
    Léteznek ilyen helyek, de ilyennel másutt még nem találkoztam.
  • 6:59 - 7:02
    A következőkben a gyerekek ön-tanulásáról fogok beszélni,
  • 7:02 - 7:06
    továbbá olyan kísérletekről, amelyek ahhoz a gondolathoz vezettek
  • 7:06 - 7:10
    hogy milyennek is kéne lennie az alternatív oktatásnak.
  • 7:10 - 7:12
    Ezeket a kísérleteket úgy hívtuk, hogy "Nyílás a falon"
  • 7:12 - 7:17
    Gyorsan elmondom a lényeget. Ez egy kísérlet-sorozat volt.
  • 7:17 - 7:23
    Az elsőt Új Delhiben csináltuk 1999-ben.
  • 7:23 - 7:27
    A kísérlet meglehetősen egyszerű volt.
  • 7:27 - 7:31
    Abban az időben volt egy irodám, ami határos volt egy városi nyomornegyeddel
  • 7:31 - 7:35
    amit egy fal választott el csupán egymástól.
  • 7:35 - 7:37
    Vágtunk egy nyílást a falon.
  • 7:37 - 7:39
    Innen van a projekt neve: " Nyílás a falon "
  • 7:39 - 7:44
    Ebbe belehelyeztünk egy számítógépet úgy, hogy a képernyő
  • 7:44 - 7:47
    kifelé nézett a nyomornegyed felé,
  • 7:47 - 7:50
    továbbá beépítettünk egy touchpad-et is, hogy könnyen lehessen a gépet kezelni.
  • 7:50 - 7:56
    Nagysebességű internetet kötöttünk be, Internet Explorer-el,
  • 7:56 - 7:59
    Altavista keresővel, és az egészet otthagytuk bekapcsolva.
  • 7:59 - 8:04
    És ez az amit láttunk.
  • 8:04 - 8:13
    Itt van az irodám az IT-ban. Itt van a nyílás a falon.
  • 8:13 - 8:19
    Körülbelül nyolc óra múlva ott találtuk ezt a srácot.
  • 8:19 - 8:24
    Jobb oldalon látható a nyolcéves gyerek,
  • 8:24 - 8:29
    a baloldalon pedig egy hatéves kicsi lány áll.
  • 8:29 - 8:33
    A kis srác elkezdte tanítani a kislányt a böngésző használatára.
  • 8:33 - 8:38
    Több kérdés nyitva maradt.
  • 8:38 - 8:40
    Így van ez? Számít a nyelv egyáltalán,
  • 8:40 - 8:42
    hiszen a kis srác nem tudhatott angolul.
  • 8:42 - 8:45
    Ki fog-e tartani a számítógép, vagy eltörik, esetleg ellopják?
  • 8:45 - 8:47
    Tanította-e nekik bárki is a használat módját?
  • 8:47 - 8:49
    Az utolsó kérdés amit mindenki föltesz
  • 8:49 - 8:51
    hogy biztosan átkukucskáltak a fal fölött
  • 8:51 - 8:53
    és megkérdeztek valakit az irodában ...
  • 8:53 - 8:56
    hogy "Meg tudnád mutatni ? " És valaki megmutatta.
  • 8:56 - 8:59
    Ezért aztán kivittem a kísérletet Delhiből, megismételtem
  • 8:59 - 9:05
    egy Chifpuri nevű városban, India közepén, ahol biztos
  • 9:05 - 9:10
    voltam benne, hogy soha senki nem tanított senkit ...
  • 9:10 - 9:14
    (nevetés)
  • 9:14 - 9:19
    Ez egy meleg nyári napon történt, és a "Nyílás a falon"
  • 9:19 - 9:24
    egy öreg lerobbant épületben volt. Ő itt az első srác,
  • 9:24 - 9:26
    akiről később kiderült, hogy 13 éves és kimaradt az iskolából.
  • 9:26 - 9:32
    Odajött és elkezdett szöszmötölni a touchpad körül.
  • 9:32 - 9:35
    Gyorsan rájött, hogy ha mozgatja az ujját a felületen,
  • 9:35 - 9:36
    akkor a képernyőn is mozog valami.
  • 9:36 - 9:39
    Később elmesélte nekem, hogy soha nem látott még televíziót
  • 9:39 - 9:40
    amivel bármit is lehetett volna csinálni.
  • 9:40 - 9:43
    Szóval magától rájött. Két percbe telt, ameddig rájött, hogy
  • 9:43 - 9:46
    képes befolyásolni azt ami a képernyőn történik.
  • 9:46 - 9:49
    Eközben véletlenül ráklikkelt az érintőfelületre
  • 9:49 - 9:56
    láthatják amint csinálja
  • 9:56 - 10:02
    Amint ezt tette az Internet Explorer oldalt váltott.
  • 10:02 - 10:06
    Nyolc perc múlva, felnézett a kezéről a képernyőre
  • 10:06 - 10:10
    és már kezelte is a gépet, előre és hátra mozgott az oldalak között.
  • 10:10 - 10:15
    Amikor mindez történt, odahívta a szomszédos gyerekeket
  • 10:15 - 10:22
    hogy lássák mi történik.
  • 10:22 - 10:26
    Aznap estig 70 gyerek mind hasonlóképpen tudott mozogni a képernyőn.
  • 10:26 - 10:30
    Tehát nyolc perc és egy beépített képernyő
  • 10:30 - 10:34
    elég volt ahhoz, amit el akartunk érni azon a helyszínen.
  • 10:34 - 10:37
    Úgy gondoltuk, hogy a következő történik:
  • 10:37 - 10:40
    a csoportban lévő gyerekek képesek önmagukat megtanítani, arra
  • 10:40 - 10:48
    hogyan használják a számítógépet és az internetet. De milyen körülmények között?
  • 10:48 - 10:54
    Abban az időben a fő kérdés az angol nyelv ismerete körül forgott.
  • 10:54 - 10:58
    Az emberek azt mondták, jó lenne, ha mindez indiai nyelven zajlana.
  • 10:58 - 11:01
    Azt mondtam, tudjátok mit, lefordítsam az internetet indiaira?
  • 11:01 - 11:04
    Az nem lehetséges.
  • 11:04 - 11:06
    Másként kell csinálnunk.
  • 11:06 - 11:10
    Lássuk, hogyan boldogulnak a gyerekek az angol nyelvvel?
  • 11:10 - 11:13
    Az egész kísérletet átköltöztettem Észak-Kelet Indiába,
  • 11:13 - 11:15
    egy Madantusi nevű faluba, ahol
  • 11:15 - 11:19
    valamilyen oknál fogva nem volt angoltanár,
  • 11:19 - 11:22
    ezért a gyerekek nem tanultak soha angolul.
  • 11:22 - 11:26
    Építettem egy hasonló kísérleti helyszínt.
  • 11:26 - 11:28
    Nagy a különbség a falvak és a városi nyomornegyedek között:
  • 11:28 - 11:32
    a falvakban több lány jött mint fiú.
  • 11:32 - 11:36
    A városokban a lányok inkább hátrébb húzódtak.
  • 11:36 - 11:41
    Otthagytam a számítógépet egy csomó CD-vel, mert nem volt ott internet.
  • 11:41 - 11:45
    Három hónap múlva jöttem vissza.
  • 11:45 - 11:49
    Amikor visszatértem, ott találtam ezt a két gyereket,
  • 11:49 - 11:53
    nyolc és tizenkét évesek voltak, amint éppen egy számítógépes játékot játszottak.
  • 11:53 - 11:57
    Amint megláttak azt mondták:
  • 11:57 - 12:00
    "Szükségünk lenne egy gyorsabb processzorra és egy jobb egérre"
  • 12:00 - 12:04
    (nevetés)
  • 12:04 - 12:06
    Hát, igencsak meglepődtem.
  • 12:06 - 12:09
    Tudják, nem értettem, honnan tudják mindezeket?
  • 12:09 - 12:11
    Azt mondták, hogy a tudásukat a CD-ékről szerezték.
  • 12:11 - 12:14
    Azt kérdeztem tőlük: hogyan értettétek meg, hogy mi történik?
  • 12:14 - 12:16
    Erre azt felelték: itt hagytad ezt a gépet
  • 12:16 - 12:19
    amelyik csak angolul beszél, ezért meg kellett tanulnunk angolul.
  • 12:19 - 12:23
    Ezután megmértem: 200 angol szót tudtak használni egymás között beszélgetve
  • 12:23 - 12:26
    - rossz kiejtéssel, de helyes módon használva -
  • 12:26 - 12:32
    olyan szavakat mint a "Kilépés", "Állj!" "Keress!" "Ments" és egyebek.
  • 12:32 - 12:35
    És nemcsak a számítógép körül szükséges szavakat, hanem minennapiakat is.
  • 12:35 - 12:39
    Tehát Madantusi bebizonyította, hogy a nyelv nem jelent akadályt.
  • 12:39 - 12:41
    Valójában képesek lehetnek magunktól nyelvet tanulni,
  • 12:41 - 12:44
    ha tényleg akarták.
  • 12:44 - 12:49
    Volt némi forrásom, hogy ugyanezt kipróbáljam
  • 12:49 - 12:53
    vajon megismételhető-e mindez máshol is.
  • 12:53 - 12:56
    India alkalmas hely erre, mivel sokféle
  • 12:56 - 12:59
    etnikum lakik nálunk, sokféle nép
  • 12:59 - 13:02
    sokféle népcsoport, sokféle genetikai háttér
  • 13:02 - 13:04
    és változatos szociológiai és gazdasági környezet.
  • 13:04 - 13:09
    Ily módon lehetőségem volt olyan mintákat választani
  • 13:09 - 13:13
    melyek alkalmasak akár a Föld lakosságának modellezésére is.
  • 13:13 - 13:17
    Csaknem öt éven keresztül folytattam a vizsgálataimat
  • 13:17 - 13:20
    melyek keresztül kasul vezettek Indián át.
  • 13:20 - 13:23
    Ez a kép a Himalájában készült, északon, nagyon hidegben.
  • 13:23 - 13:26
    El kellet készítenem egy olyan eszközrendszert, ami
  • 13:26 - 13:30
    képes volt a szabadban is működni. Egyszerű PC-ket használtam,
  • 13:30 - 13:33
    ezért különböző klímákon dolgoztam, ami Indiában megtalálható
  • 13:33 - 13:36
    mivel nálunk a nagyon hideg és nagyon forró klíma is előfordul.
  • 13:36 - 13:48
    Ezek a képek egy nyugati sivatagban készültek, közel a pakisztáni határhoz.
  • 13:48 - 13:52
    Ez egy rövid bejátszás az egyik kis faluból, ahol a gyerekek
  • 13:52 - 13:55
    első dolga volt egy weboldal felkeresése, ahol
  • 13:55 - 13:59
    az angol ábécét tanulhatták meg.
  • 13:59 - 14:03
    Ez itt, Közép-India, egy halászfalu. Nagyon meleg, nedves vidék.
  • 14:03 - 14:07
    Ez nagyon veszélyes az elektromos berendezésekre nézve.
  • 14:07 - 14:10
    Szóval, mindezeket a problémákat megoldottuk
  • 14:10 - 14:12
    légkondicionálás nélkül, kevés áram segítségével,
  • 14:12 - 14:17
    csupán a légáramlatok hatását kihasználva, a megfelelő
  • 14:17 - 14:20
    helyre helyezve a készülékeket, így azok működni tudtak.
  • 14:20 - 14:25
    Röviden folytatom. Sokszor megismételtük mindezt.
  • 14:25 - 14:29
    Ez egy kedves jelenet. Ez egy 6 éves srác
  • 14:29 - 14:31
    amint éppen tanítgatja a nővérét.
  • 14:31 - 14:33
    Ez az, ami gyakran előfordul a számítógépek kezelésénél:
  • 14:33 - 14:39
    az látjuk, hogy a fiatalabbak tanítják az idősebbeket
  • 14:39 - 14:44
    Mi az amit találtunk? Azt, hogy a 6 - 13 éves gyerekek maguktól tanulnak
  • 14:44 - 14:46
    olyan környezetben, ami erre alkalmas volt,
  • 14:46 - 14:51
    függetlenül bármilyen mérhető körülménytől.
  • 14:51 - 14:56
    Ha tehát hozzáférnek a számítógéphez, maguktól kezdenek tanulni, és fejlődik az intelligenciájuk.
  • 14:56 - 15:01
    Nem tudtam egyetlen összefüggést sem találni, kivéve, hogy csoportban a folyamat hatékonyabb.
  • 15:01 - 15:05
    És ennek nagy jelentősége lehet az Önök számára,
  • 15:05 - 15:07
    mivel itt mindannyian közösen gondolkodunk.
  • 15:07 - 15:11
    Ez az erő, ami a gyerekek csoportjában megnyilvánul
  • 15:11 - 15:14
    ha megfelelően állunk a feladathoz.
  • 15:14 - 15:18
    Egy rövid gondolat a mérésekről.
  • 15:18 - 15:22
    Bevett statisztikai módszereket alkalmaztunk, erről nem mondok többet.
  • 15:22 - 15:25
    Ami jól látható volt: egyértelmű tanulási görbét kaptunk
  • 15:25 - 15:28
    csaknem pontosan ugyanolyat, mint egy iskolában.
  • 15:28 - 15:30
    Ennyi azt hiszem elég lesz.
  • 15:30 - 15:33
    Ezek a dolgok magukért beszélnek, igaz ?
  • 15:33 - 15:35
    Mit tudnak a gyerekek maguktól megtanulni?
  • 15:35 - 15:40
    A Windows alapjait, interneten keresést, rajzolást, chatelni, emaileket küldeni
  • 15:40 - 15:43
    oktatási anyagokat, zenéket letölteni, videojátékokkal játszani.
  • 15:43 - 15:45
    Röviden: mindazt amit mi is csinálunk.
  • 15:45 - 15:49
    Közel 300 gyerek válik így a számítógép ismerőjévé
  • 15:49 - 15:54
    és a felsorolt képességeket elsajátítják hat hónap alatt.
  • 15:54 - 15:55
    Hogyan képesek minderre?
  • 15:55 - 15:57
    Ha kiszámoljuk a hozzáférési időt
  • 15:57 - 15:59
    akkor napi 2 perc jön ki gyerekenként,
  • 15:59 - 16:01
    valahol máshol van hát a megoldás.
  • 16:01 - 16:06
    Ami valójában történik: egy gyerek matat a számítógépen és általában
  • 16:06 - 16:08
    három másik körülveszi őt és ötleteket adnak
  • 16:08 - 16:12
    hogy mit is kéne csinálniuk.
  • 16:12 - 16:16
    Ha ellenőrizzük a tudásukat mind a négynél ugyanazt az eredményt kapjuk, bármit kérdezünk.
  • 16:16 - 16:20
    E körül a négy gyerek körül kialakul egy másik, 16 gyerekből álló csoport
  • 16:20 - 16:23
    akik szintén ötletelnek, általában rosszul
  • 16:23 - 16:26
    mialatt a számítógépen zajló eseményeket figyelik.
  • 16:26 - 16:31
    És mindegyikük ugyanúgy teljesít a teszteken.
  • 16:31 - 16:35
    Szóval, a tanulás akkor is lezajlik, ha csak nézik és nem maguk cselekszenek.
  • 16:35 - 16:38
    Ezt ellentétesnek érezhetjük azzal, amit a felnőttek tanulásáról tudunk,
  • 16:38 - 16:40
    de, emlékezzenek, a nyolcévesek közösségekben élnek
  • 16:40 - 16:44
    ahol szinte mindig az hallják: ne csináld ez vagy azt ...
  • 16:44 - 16:46
    tudják .. például hagyd a whiskys üveget ...
  • 16:46 - 16:48
    Mit tesz ilyenkor egy nyolcéves?
  • 16:48 - 16:52
    Megfigyeli, hogyan kell egy whiskysüveget megfogni.
  • 16:52 - 16:53
    Ha megkérdezed mit kell tenni
  • 16:53 - 16:55
    pontosan fog válaszolni a témával kapcsolatban.
  • 16:55 - 17:01
    Úgy tűnik tehát, hogy nagyon gyorsan szereznek tudást.
  • 17:01 - 17:04
    Mi tehát a hatéves munka végkövetkeztetése?
  • 17:04 - 17:08
    Arra jutottunk, hogy az elsődleges tanulás magától is megtörténik
  • 17:08 - 17:10
    vagy legalább is egy része megtörténhet magától.
  • 17:10 - 17:14
    Nem kell a folyamatot felülről lefelé vezérelni.
  • 17:14 - 17:20
    Egy öntanuló rendszer van tehát a háttérben, amint láttuk is.
  • 17:20 - 17:22
    A másik dolog amit el szeretnék mondani,
  • 17:22 - 17:26
    hogy a gyerekek csoportja megszervezi magát, és tanulási célt tűznek ki.
  • 17:26 - 17:32
    A harmadik darab a puzzle-ben az érték. Nagyon röviden:
  • 17:32 - 17:36
    Több mint 500 gyereket vizsgáltam szerte Indiából.
  • 17:36 - 17:39
    és feltettem nekik 68 különféle kérdést
  • 17:39 - 17:43
    ami az értékekről szólt. Szabadon elmondhatták gondolataikat.
  • 17:43 - 17:47
    Mindenféle véleménnyel találkoztunk. Igen, nem, vagy nem tudom.
  • 17:47 - 17:53
    Azokat a kérdéseket választottam ki, ahol fele-fele arányban volt igen és nem
  • 17:53 - 17:57
    és így választottam ki 16 állítást.
  • 17:57 - 18:01
    Ezek voltak azok a területek, ahol a gyerekek zavarodottak voltak
  • 18:01 - 18:03
    mivel csak a felük válaszolt igennel vagy nemmel.
  • 18:03 - 18:07
    Egy jellemző példa: "Néha szükséges hazudni."
  • 18:07 - 18:12
    Nincs világos példa előttük, hogyan is válaszoljanak erre a kérdésre;
  • 18:12 - 18:15
    lehet, hogy egyikünknek sincs.
  • 18:15 - 18:17
    Felteszek egy harmadik kérdést is.
  • 18:17 - 18:21
    Képes-e a technológia megváltoztatni az értékteremtést?
  • 18:21 - 18:23
    Végezetül az önszervező rendszerekről:
  • 18:23 - 18:25
    melyekről nem fogok sokat mondani
  • 18:25 - 18:29
    mivel sokat hallottak erről nemrég.
  • 18:29 - 18:31
    A természeti rendszerek önszervezők:
  • 18:31 - 18:34
    a galaxisok, a molekulák, a sejtek, a társadalmak ...
  • 18:34 - 18:36
    Tekintsünk el most az "értelmes tervezettség" kérdésétől.
  • 18:36 - 18:39
    Ennél a pontnál, ami a tudományt illeti,
  • 18:39 - 18:41
    ezek a rendszerek önszervezőknek tekinthetők.
  • 18:41 - 18:44
    A másik példa a közlekedési dugók, a tőzsde, a társadalom
  • 18:44 - 18:50
    a katasztrófák utáni helyreállítás, a terrorizmus.
  • 18:50 - 18:54
    És tudunk arról is, hogyan szerveződnek az internet-alapú rendszerek.
  • 18:54 - 18:56
    Íme tehát a négy mondat, amit átadok.
  • 18:56 - 19:00
    A távolság hatással van az oktatás minőségére.
  • 19:00 - 19:06
    Az új technológiákat először a távoli helyeken célszerű elsőként bevezetni.
  • 19:06 - 19:09
    míg más, fejlettebb helyeken később.
  • 19:09 - 19:15
    Az értékeket megszerezzük. Az elveket és a dogmákat ránk erőltetik.
  • 19:15 - 19:17
    Ezek egymásnak ellentmondó mechanizmusok.
  • 19:17 - 19:22
    És végül, a tanulás igen valószínűen önszervező folyamat.
  • 19:22 - 19:27
    Ha összeillesztjük a puzzle négy elemét, akkor ez, szerintem
  • 19:27 - 19:31
    célt, és víziót ad az oktatási technológiák helyes használatára.
  • 19:31 - 19:37
    És rálátást ad a digitális alapú, megengedő, nem erőszakos, kapcsolatokra építő
  • 19:37 - 19:43
    és önszervező módon használható oktatási technológiákra.
  • 19:43 - 19:47
    Mi, oktatásban dolgozók, soha nem kértünk új technológiát, mi kölcsönkapjuk azokat.
  • 19:47 - 19:51
    A PowerPoint lehetséges, hogy jó oktatási eszköz, de nem az oktatás
  • 19:51 - 19:55
    céljára készült, hanem a céges előadások eladhatóságának növelésére.
  • 19:55 - 19:59
    Mi ezt kölcsönbe kaptuk, akárcsak a video-konferenciát vagy a PC-ket.
  • 19:59 - 20:02
    Itt lenne az idő, hogy az oktatásban dolgozók megalkossák a saját eszközeiket
  • 20:02 - 20:06
    és rendelkezünk ezekkel az eszközökkel. Ezt akartam bemutatni Önöknek.
  • 20:06 - 20:10
    Ezek az eszközök fogják létrehozni az új technológiákat
  • 20:10 - 20:13
    hogy választ tudjunk adni a távolság nehézségeire, az értékekre és az erőszakra.
  • 20:13 - 20:19
    Ideje, hogy nevet adjak ennek: nevezhetnék " tanokon túli" módszereknek.
  • 20:19 - 20:24
    Lehetne ez az oktatási technológiák jövőbeni célja.
  • 20:24 - 20:27
    Ezt a gondolatot kínálom fel Önöknek búcsúzóul.
  • 20:27 - 20:28
    Köszönöm.
  • 20:28 - 20:34
    / taps /
Title:
Hogyan tanítják a gyerekek önmagukat? Sugata Mitra előadása.
Speaker:
Sugata Mitra
Description:

A LIFT 2007 konferencián tartott előadásában Sugata Mitra beszélt a "Nyílás a falon" projektjéről. A gyerekek maguktól tanulták meg, hogyan használják a számítógépet, majd megtanították társaikat is. Az előadó kérdése: mi minden mást képesek még a gyerekek maguktől megtanulni?
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
20:34
Zoltan Bencz added a translation

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.