Hogyan tanítják a gyerekek önmagukat? Sugata Mitra előadása.
-
0:00 - 0:03Kemény feladat vár rám.
-
0:03 - 0:09Tudják, amikor a jelenlévők foglalkozását áttekintettem
-
0:09 - 0:16láttam az érdeklődési területeiket, kapcsolataikat
-
0:16 - 0:18és láttam mindazokat akik együttműködésben,
-
0:18 - 0:23hálózatokat alkotva dolgoznak, akkor elhatároztam, hogy beszélek Önöknek
-
0:23 - 0:28az alapoktatás fontosságáról
-
0:28 - 0:30mégpedig egy nagyon sajátságos összefüggésben.
-
0:30 - 0:34Azért, hogy beleférjünk 20 percbe, négy témát veszek sorra.
-
0:34 - 0:37Olyanok ezek, mint egy puzzle négy darabja.
-
0:37 - 0:40Ha sikerül ezt megtennem
-
0:40 - 0:43akkor olyan gondolattal fognak távozni innen
-
0:43 - 0:46amire majd építeni tudnak és ami majd engem is segíthet a munkámban.
-
0:50 - 0:53Az első puzzle-darab: a távolság és az
-
0:53 - 0:55oktatás színvonala közötti összefüggés.
-
0:55 - 1:00A távolság alatt két- háromféle dolgot értek.
-
1:00 - 1:03A távoliságot elsősorban a hétköznapi értelemben értem
-
1:03 - 1:06azaz, amint egyre távolodunk egy ponttól
-
1:06 - 1:11például egy városközponttól, távoli településekre jutunk el.
-
1:11 - 1:14Mi történik ilyenkor az oktatással?
-
1:14 - 1:16A második, és ettől eltérő távolság, bárhol a világon
-
1:16 - 1:21a világvárosok körzetében megjelenő távolság a városrészek között:
-
1:21 - 1:26a nyomornegyedek, viskóvárosok vagy szegényebb városrészek között,
-
1:26 - 1:30melyek társadalmi és gazdasági szempontból is távoliak,
-
1:30 - 1:33elválasztva a város többi részétől. Azt mondjuk: "Mi" és " ők ".
-
1:33 - 1:35Mi történik az oktatással ilyen helyzetben?
-
1:35 - 1:43Vegyük hát ezt a kétféle távolság-értelmezést.
-
1:43 - 1:46Feltételeztünk valamit. Mégpedig azt, hogy a távoli helyeken
-
1:46 - 1:49nincsenek elég jó tanárok.
-
1:49 - 1:51Ha mégis lennének, akkor nem képesek megtartani őket
-
1:51 - 1:54a rossz infrastruktúra miatt.
-
1:54 - 1:56És, még ha lenne is némi infrastruktúra,
-
1:56 - 1:58nehézségeik vannak azok fenntartásával.
-
1:58 - 2:03De le akartam ellenőrizni, vajon igaz-e ez? A múlt évben azt csináltam, hogy
-
2:03 - 2:08béreltünk egy autót, kinéztünk egy utat a Google-on
-
2:08 - 2:13Új Delhiből Észak-Indiába, amelyet úgy választottunk,
-
2:13 - 2:18hogy ne keresztezzen egyetlen nagyvárost vagy
-
2:18 - 2:24városközpontot sem. Körülbelül 300 kilométert autóztunk.
-
2:24 - 2:29Amikor találtunk egy iskolát, elvégeztünk egy tesztet, majd
-
2:29 - 2:35majd a teszt eredményeit egy grafikonon ábrázoltuk.
-
2:35 - 2:39A grafikon nagyon érdekes volt, bár gondosan kell értelmezni.
-
2:39 - 2:43A minta nagyon kicsi, nem lehet általános következtetést levonni.
-
2:43 - 2:45Mégis, meglehetősen nyilvánvaló és világos volt, hogy
-
2:45 - 2:49az adott úton minél távolabb volt egy iskola
-
2:49 - 2:54annál rosszabbnak tűntek az eredmények.
-
2:54 - 2:56Úgy tűnt számomra, mint valami sorcsapás.
-
2:56 - 3:01Megpróbáltam az adatokat összevetni az infrastruktúrával
-
3:01 - 3:04az áramellátással és hasonló dolgokkal.
-
3:04 - 3:07Legnagyobb meglepetésemre nem ez volt az összefüggés.
-
3:07 - 3:10A rossz eredmények nem függtek össze sem az osztályterem méretével,
-
3:10 - 3:15sem az infrastruktúra minőségével,
-
3:15 - 3:19sem a szegénységi szinttel. Ezek közül eggyel sem.
-
3:19 - 3:23Az történt, hogy amikor a kérdőívet töltöttem ki mindegyik
-
3:23 - 3:27iskolában, ugyanazt a kérdést tettem föl:
-
3:27 - 3:32"Szeretne Ön városba vagy nagyvárosi környezetbe költözni? "
-
3:32 - 3:37A tanárok 69 százaléka igennel felelt. Igennel válaszoltak
-
3:37 - 3:43még azok is, akik csak igen kis távolságra voltak Delhitől.
-
3:43 - 3:46Nemmel válaszoltak akkor, ha Delhi gazdag negyedeiben
-
3:46 - 3:49tettük föl a kérdést ahol jobb az életminőség.
-
3:49 - 3:53Ugyanakkor 200 kilométerre Delhitől a válasz egyöntetűen igen volt.
-
3:53 - 3:56Elképzelem, amint egy tanár bemegy az osztályterembe és azt gondolja
-
3:56 - 4:00bárcsak egy másik iskolában lennék ...
-
4:00 - 4:04valószínűleg ez nagy hatással lesz az elért eredményekre.
-
4:04 - 4:09Egyszóval úgy tűnt, hogy a tanárok motivációja és elvándorlása
-
4:09 - 4:14nagyon erősen összefügg azzal, ami az iskolában történik, és
-
4:14 - 4:17nem azzal függ össze, hogy van-e a gyerekeknek elég élelmük,
-
4:17 - 4:19vagy, hogy milyen sokan vannak összezsúfolva a tanteremben
-
4:19 - 4:23vagy más egyéb dolgokkal. Ez látszik a méréseinkből.
-
4:23 - 4:28Ha az oktatás és a technika összefüggését vizsgáljuk
-
4:28 - 4:31akár az internetre, akár együttműködést lehetővé tevő technológiákra gondolunk
-
4:31 - 4:33és erről már sokat hallhattak a ma délelőtti előadásokban
-
4:33 - 4:39ezeket mindig a legjobb városi iskolákban próbálják ki a legelőször
-
4:39 - 4:42és ennek eredményeképpen torzított mérési eredményeket kapunk.
-
4:42 - 4:46A szakirodalom úgy tartja, hogy az oktatási technológia
-
4:46 - 4:51túlságosan nagy figyelmet kap, ugyanakkor nem hozza az elvárt eredményeket
-
4:51 - 4:57A tanárok azt mondják: jó, jó ... de túl drága ahhoz képest, amit nyújt.
-
4:57 - 5:00Ez azért van, mert olyan iskolákban próbálják ki ezeket
-
5:00 - 5:03ahol már úgyis legalább 80 %-os eredményesség mérhető.
-
5:03 - 5:07Ha ide visszük a csilivili technológiákat akkor 3 % javulást érünk el csupán.
-
5:07 - 5:09És akkor az iskolavezetés azt mondja:
-
5:09 - 5:123 % javulást 300 ezer dollárért?! Felejtsük el !
-
5:12 - 5:17Ha ugyanezt a technológiát a távoli, leszakadó iskolákba vinnénk, ahol
-
5:17 - 5:22alacsonyabb, mondjuk 30 %-os a teljesítmény, és ez felmegy 40 %-ra
-
5:22 - 5:24akkor az egy teljesen más helyzet lesz.
-
5:24 - 5:28Így tehát, a viszonylagos változás, amit az oktatási technológia adni tud
-
5:28 - 5:31sokkal jelentősebb a szegényebb iskolák esetében, mint a gazdagok
-
5:31 - 5:34esetében. De, úgy tűnik, nem eszerint cselekszünk.
-
5:34 - 5:37Az első következtetés: az oktatási technológiát
-
5:37 - 5:40a kevésbé támogatott iskolákba kell vinni, és nem fordítva.
-
5:40 - 5:43Végül: mit kezdjünk a tanárok hozzáállásával?
-
5:43 - 5:45Ha egy tanárnak mutatsz egy új technológiát
-
5:45 - 5:47az első reakciója az, hogy
-
5:47 - 5:53nem lehet a tanárt leváltani egy géppel, ez lehetetlen.
-
5:53 - 5:55Nem tudom miért lehetetlen, de tegyük fel.
-
5:55 - 6:00A sci-fi író Sir Arthur C. Clarke, akivel régebben találkoztam
-
6:00 - 6:04világította meg a kérdést.
-
6:04 - 6:08Azt mondta: ha egy tanárt le lehet váltani egy géppel
-
6:08 - 6:14akkor azt a tanárt le is kell váltani.
-
6:14 - 6:20Tudják, ez nehéz helyzetbe hozza a tanárokat.
-
6:20 - 6:23Azt javasolom tehát, hogy az alternatív alapfokú oktatásra
-
6:23 - 6:28bármilyen legyen is az, olyan helyen van szükség, ahol
-
6:28 - 6:31az iskolák nem elég eredményesek, ahol alig van tanár, vagy ahol
-
6:31 - 6:34a tanárok nem elég jók, bármi legyen is az oka.
-
6:34 - 6:38Ha olyan helyen élnek, ahol ilyen helyzet nem áll fenn,
-
6:38 - 6:40akkor Önöknél nincs szükség alternatív oktatásra.
-
6:40 - 6:46Eddig nem találkoztam ilyen hellyel, egyet kivéve. Nem mondom meg hol,
-
6:46 - 6:49de valahol azt mondták, hogy nincs ilyen problémánk,
-
6:49 - 6:53mivel tökéletes tanáraink és tökéletes iskolánk van.
-
6:53 - 6:59Léteznek ilyen helyek, de ilyennel másutt még nem találkoztam.
-
6:59 - 7:02A következőkben a gyerekek ön-tanulásáról fogok beszélni,
-
7:02 - 7:06továbbá olyan kísérletekről, amelyek ahhoz a gondolathoz vezettek
-
7:06 - 7:10hogy milyennek is kéne lennie az alternatív oktatásnak.
-
7:10 - 7:12Ezeket a kísérleteket úgy hívtuk, hogy "Nyílás a falon"
-
7:12 - 7:17Gyorsan elmondom a lényeget. Ez egy kísérlet-sorozat volt.
-
7:17 - 7:23Az elsőt Új Delhiben csináltuk 1999-ben.
-
7:23 - 7:27A kísérlet meglehetősen egyszerű volt.
-
7:27 - 7:31Abban az időben volt egy irodám, ami határos volt egy városi nyomornegyeddel
-
7:31 - 7:35amit egy fal választott el csupán egymástól.
-
7:35 - 7:37Vágtunk egy nyílást a falon.
-
7:37 - 7:39Innen van a projekt neve: " Nyílás a falon "
-
7:39 - 7:44Ebbe belehelyeztünk egy számítógépet úgy, hogy a képernyő
-
7:44 - 7:47kifelé nézett a nyomornegyed felé,
-
7:47 - 7:50továbbá beépítettünk egy touchpad-et is, hogy könnyen lehessen a gépet kezelni.
-
7:50 - 7:56Nagysebességű internetet kötöttünk be, Internet Explorer-el,
-
7:56 - 7:59Altavista keresővel, és az egészet otthagytuk bekapcsolva.
-
7:59 - 8:04És ez az amit láttunk.
-
8:04 - 8:13Itt van az irodám az IT-ban. Itt van a nyílás a falon.
-
8:13 - 8:19Körülbelül nyolc óra múlva ott találtuk ezt a srácot.
-
8:19 - 8:24Jobb oldalon látható a nyolcéves gyerek,
-
8:24 - 8:29a baloldalon pedig egy hatéves kicsi lány áll.
-
8:29 - 8:33A kis srác elkezdte tanítani a kislányt a böngésző használatára.
-
8:33 - 8:38Több kérdés nyitva maradt.
-
8:38 - 8:40Így van ez? Számít a nyelv egyáltalán,
-
8:40 - 8:42hiszen a kis srác nem tudhatott angolul.
-
8:42 - 8:45Ki fog-e tartani a számítógép, vagy eltörik, esetleg ellopják?
-
8:45 - 8:47Tanította-e nekik bárki is a használat módját?
-
8:47 - 8:49Az utolsó kérdés amit mindenki föltesz
-
8:49 - 8:51hogy biztosan átkukucskáltak a fal fölött
-
8:51 - 8:53és megkérdeztek valakit az irodában ...
-
8:53 - 8:56hogy "Meg tudnád mutatni ? " És valaki megmutatta.
-
8:56 - 8:59Ezért aztán kivittem a kísérletet Delhiből, megismételtem
-
8:59 - 9:05egy Chifpuri nevű városban, India közepén, ahol biztos
-
9:05 - 9:10voltam benne, hogy soha senki nem tanított senkit ...
-
9:10 - 9:14(nevetés)
-
9:14 - 9:19Ez egy meleg nyári napon történt, és a "Nyílás a falon"
-
9:19 - 9:24egy öreg lerobbant épületben volt. Ő itt az első srác,
-
9:24 - 9:26akiről később kiderült, hogy 13 éves és kimaradt az iskolából.
-
9:26 - 9:32Odajött és elkezdett szöszmötölni a touchpad körül.
-
9:32 - 9:35Gyorsan rájött, hogy ha mozgatja az ujját a felületen,
-
9:35 - 9:36akkor a képernyőn is mozog valami.
-
9:36 - 9:39Később elmesélte nekem, hogy soha nem látott még televíziót
-
9:39 - 9:40amivel bármit is lehetett volna csinálni.
-
9:40 - 9:43Szóval magától rájött. Két percbe telt, ameddig rájött, hogy
-
9:43 - 9:46képes befolyásolni azt ami a képernyőn történik.
-
9:46 - 9:49Eközben véletlenül ráklikkelt az érintőfelületre
-
9:49 - 9:56láthatják amint csinálja
-
9:56 - 10:02Amint ezt tette az Internet Explorer oldalt váltott.
-
10:02 - 10:06Nyolc perc múlva, felnézett a kezéről a képernyőre
-
10:06 - 10:10és már kezelte is a gépet, előre és hátra mozgott az oldalak között.
-
10:10 - 10:15Amikor mindez történt, odahívta a szomszédos gyerekeket
-
10:15 - 10:22hogy lássák mi történik.
-
10:22 - 10:26Aznap estig 70 gyerek mind hasonlóképpen tudott mozogni a képernyőn.
-
10:26 - 10:30Tehát nyolc perc és egy beépített képernyő
-
10:30 - 10:34elég volt ahhoz, amit el akartunk érni azon a helyszínen.
-
10:34 - 10:37Úgy gondoltuk, hogy a következő történik:
-
10:37 - 10:40a csoportban lévő gyerekek képesek önmagukat megtanítani, arra
-
10:40 - 10:48hogyan használják a számítógépet és az internetet. De milyen körülmények között?
-
10:48 - 10:54Abban az időben a fő kérdés az angol nyelv ismerete körül forgott.
-
10:54 - 10:58Az emberek azt mondták, jó lenne, ha mindez indiai nyelven zajlana.
-
10:58 - 11:01Azt mondtam, tudjátok mit, lefordítsam az internetet indiaira?
-
11:01 - 11:04Az nem lehetséges.
-
11:04 - 11:06Másként kell csinálnunk.
-
11:06 - 11:10Lássuk, hogyan boldogulnak a gyerekek az angol nyelvvel?
-
11:10 - 11:13Az egész kísérletet átköltöztettem Észak-Kelet Indiába,
-
11:13 - 11:15egy Madantusi nevű faluba, ahol
-
11:15 - 11:19valamilyen oknál fogva nem volt angoltanár,
-
11:19 - 11:22ezért a gyerekek nem tanultak soha angolul.
-
11:22 - 11:26Építettem egy hasonló kísérleti helyszínt.
-
11:26 - 11:28Nagy a különbség a falvak és a városi nyomornegyedek között:
-
11:28 - 11:32a falvakban több lány jött mint fiú.
-
11:32 - 11:36A városokban a lányok inkább hátrébb húzódtak.
-
11:36 - 11:41Otthagytam a számítógépet egy csomó CD-vel, mert nem volt ott internet.
-
11:41 - 11:45Három hónap múlva jöttem vissza.
-
11:45 - 11:49Amikor visszatértem, ott találtam ezt a két gyereket,
-
11:49 - 11:53nyolc és tizenkét évesek voltak, amint éppen egy számítógépes játékot játszottak.
-
11:53 - 11:57Amint megláttak azt mondták:
-
11:57 - 12:00"Szükségünk lenne egy gyorsabb processzorra és egy jobb egérre"
-
12:00 - 12:04(nevetés)
-
12:04 - 12:06Hát, igencsak meglepődtem.
-
12:06 - 12:09Tudják, nem értettem, honnan tudják mindezeket?
-
12:09 - 12:11Azt mondták, hogy a tudásukat a CD-ékről szerezték.
-
12:11 - 12:14Azt kérdeztem tőlük: hogyan értettétek meg, hogy mi történik?
-
12:14 - 12:16Erre azt felelték: itt hagytad ezt a gépet
-
12:16 - 12:19amelyik csak angolul beszél, ezért meg kellett tanulnunk angolul.
-
12:19 - 12:23Ezután megmértem: 200 angol szót tudtak használni egymás között beszélgetve
-
12:23 - 12:26- rossz kiejtéssel, de helyes módon használva -
-
12:26 - 12:32olyan szavakat mint a "Kilépés", "Állj!" "Keress!" "Ments" és egyebek.
-
12:32 - 12:35És nemcsak a számítógép körül szükséges szavakat, hanem minennapiakat is.
-
12:35 - 12:39Tehát Madantusi bebizonyította, hogy a nyelv nem jelent akadályt.
-
12:39 - 12:41Valójában képesek lehetnek magunktól nyelvet tanulni,
-
12:41 - 12:44ha tényleg akarták.
-
12:44 - 12:49Volt némi forrásom, hogy ugyanezt kipróbáljam
-
12:49 - 12:53vajon megismételhető-e mindez máshol is.
-
12:53 - 12:56India alkalmas hely erre, mivel sokféle
-
12:56 - 12:59etnikum lakik nálunk, sokféle nép
-
12:59 - 13:02sokféle népcsoport, sokféle genetikai háttér
-
13:02 - 13:04és változatos szociológiai és gazdasági környezet.
-
13:04 - 13:09Ily módon lehetőségem volt olyan mintákat választani
-
13:09 - 13:13melyek alkalmasak akár a Föld lakosságának modellezésére is.
-
13:13 - 13:17Csaknem öt éven keresztül folytattam a vizsgálataimat
-
13:17 - 13:20melyek keresztül kasul vezettek Indián át.
-
13:20 - 13:23Ez a kép a Himalájában készült, északon, nagyon hidegben.
-
13:23 - 13:26El kellet készítenem egy olyan eszközrendszert, ami
-
13:26 - 13:30képes volt a szabadban is működni. Egyszerű PC-ket használtam,
-
13:30 - 13:33ezért különböző klímákon dolgoztam, ami Indiában megtalálható
-
13:33 - 13:36mivel nálunk a nagyon hideg és nagyon forró klíma is előfordul.
-
13:36 - 13:48Ezek a képek egy nyugati sivatagban készültek, közel a pakisztáni határhoz.
-
13:48 - 13:52Ez egy rövid bejátszás az egyik kis faluból, ahol a gyerekek
-
13:52 - 13:55első dolga volt egy weboldal felkeresése, ahol
-
13:55 - 13:59az angol ábécét tanulhatták meg.
-
13:59 - 14:03Ez itt, Közép-India, egy halászfalu. Nagyon meleg, nedves vidék.
-
14:03 - 14:07Ez nagyon veszélyes az elektromos berendezésekre nézve.
-
14:07 - 14:10Szóval, mindezeket a problémákat megoldottuk
-
14:10 - 14:12légkondicionálás nélkül, kevés áram segítségével,
-
14:12 - 14:17csupán a légáramlatok hatását kihasználva, a megfelelő
-
14:17 - 14:20helyre helyezve a készülékeket, így azok működni tudtak.
-
14:20 - 14:25Röviden folytatom. Sokszor megismételtük mindezt.
-
14:25 - 14:29Ez egy kedves jelenet. Ez egy 6 éves srác
-
14:29 - 14:31amint éppen tanítgatja a nővérét.
-
14:31 - 14:33Ez az, ami gyakran előfordul a számítógépek kezelésénél:
-
14:33 - 14:39az látjuk, hogy a fiatalabbak tanítják az idősebbeket
-
14:39 - 14:44Mi az amit találtunk? Azt, hogy a 6 - 13 éves gyerekek maguktól tanulnak
-
14:44 - 14:46olyan környezetben, ami erre alkalmas volt,
-
14:46 - 14:51függetlenül bármilyen mérhető körülménytől.
-
14:51 - 14:56Ha tehát hozzáférnek a számítógéphez, maguktól kezdenek tanulni, és fejlődik az intelligenciájuk.
-
14:56 - 15:01Nem tudtam egyetlen összefüggést sem találni, kivéve, hogy csoportban a folyamat hatékonyabb.
-
15:01 - 15:05És ennek nagy jelentősége lehet az Önök számára,
-
15:05 - 15:07mivel itt mindannyian közösen gondolkodunk.
-
15:07 - 15:11Ez az erő, ami a gyerekek csoportjában megnyilvánul
-
15:11 - 15:14ha megfelelően állunk a feladathoz.
-
15:14 - 15:18Egy rövid gondolat a mérésekről.
-
15:18 - 15:22Bevett statisztikai módszereket alkalmaztunk, erről nem mondok többet.
-
15:22 - 15:25Ami jól látható volt: egyértelmű tanulási görbét kaptunk
-
15:25 - 15:28csaknem pontosan ugyanolyat, mint egy iskolában.
-
15:28 - 15:30Ennyi azt hiszem elég lesz.
-
15:30 - 15:33Ezek a dolgok magukért beszélnek, igaz ?
-
15:33 - 15:35Mit tudnak a gyerekek maguktól megtanulni?
-
15:35 - 15:40A Windows alapjait, interneten keresést, rajzolást, chatelni, emaileket küldeni
-
15:40 - 15:43oktatási anyagokat, zenéket letölteni, videojátékokkal játszani.
-
15:43 - 15:45Röviden: mindazt amit mi is csinálunk.
-
15:45 - 15:49Közel 300 gyerek válik így a számítógép ismerőjévé
-
15:49 - 15:54és a felsorolt képességeket elsajátítják hat hónap alatt.
-
15:54 - 15:55Hogyan képesek minderre?
-
15:55 - 15:57Ha kiszámoljuk a hozzáférési időt
-
15:57 - 15:59akkor napi 2 perc jön ki gyerekenként,
-
15:59 - 16:01valahol máshol van hát a megoldás.
-
16:01 - 16:06Ami valójában történik: egy gyerek matat a számítógépen és általában
-
16:06 - 16:08három másik körülveszi őt és ötleteket adnak
-
16:08 - 16:12hogy mit is kéne csinálniuk.
-
16:12 - 16:16Ha ellenőrizzük a tudásukat mind a négynél ugyanazt az eredményt kapjuk, bármit kérdezünk.
-
16:16 - 16:20E körül a négy gyerek körül kialakul egy másik, 16 gyerekből álló csoport
-
16:20 - 16:23akik szintén ötletelnek, általában rosszul
-
16:23 - 16:26mialatt a számítógépen zajló eseményeket figyelik.
-
16:26 - 16:31És mindegyikük ugyanúgy teljesít a teszteken.
-
16:31 - 16:35Szóval, a tanulás akkor is lezajlik, ha csak nézik és nem maguk cselekszenek.
-
16:35 - 16:38Ezt ellentétesnek érezhetjük azzal, amit a felnőttek tanulásáról tudunk,
-
16:38 - 16:40de, emlékezzenek, a nyolcévesek közösségekben élnek
-
16:40 - 16:44ahol szinte mindig az hallják: ne csináld ez vagy azt ...
-
16:44 - 16:46tudják .. például hagyd a whiskys üveget ...
-
16:46 - 16:48Mit tesz ilyenkor egy nyolcéves?
-
16:48 - 16:52Megfigyeli, hogyan kell egy whiskysüveget megfogni.
-
16:52 - 16:53Ha megkérdezed mit kell tenni
-
16:53 - 16:55pontosan fog válaszolni a témával kapcsolatban.
-
16:55 - 17:01Úgy tűnik tehát, hogy nagyon gyorsan szereznek tudást.
-
17:01 - 17:04Mi tehát a hatéves munka végkövetkeztetése?
-
17:04 - 17:08Arra jutottunk, hogy az elsődleges tanulás magától is megtörténik
-
17:08 - 17:10vagy legalább is egy része megtörténhet magától.
-
17:10 - 17:14Nem kell a folyamatot felülről lefelé vezérelni.
-
17:14 - 17:20Egy öntanuló rendszer van tehát a háttérben, amint láttuk is.
-
17:20 - 17:22A másik dolog amit el szeretnék mondani,
-
17:22 - 17:26hogy a gyerekek csoportja megszervezi magát, és tanulási célt tűznek ki.
-
17:26 - 17:32A harmadik darab a puzzle-ben az érték. Nagyon röviden:
-
17:32 - 17:36Több mint 500 gyereket vizsgáltam szerte Indiából.
-
17:36 - 17:39és feltettem nekik 68 különféle kérdést
-
17:39 - 17:43ami az értékekről szólt. Szabadon elmondhatták gondolataikat.
-
17:43 - 17:47Mindenféle véleménnyel találkoztunk. Igen, nem, vagy nem tudom.
-
17:47 - 17:53Azokat a kérdéseket választottam ki, ahol fele-fele arányban volt igen és nem
-
17:53 - 17:57és így választottam ki 16 állítást.
-
17:57 - 18:01Ezek voltak azok a területek, ahol a gyerekek zavarodottak voltak
-
18:01 - 18:03mivel csak a felük válaszolt igennel vagy nemmel.
-
18:03 - 18:07Egy jellemző példa: "Néha szükséges hazudni."
-
18:07 - 18:12Nincs világos példa előttük, hogyan is válaszoljanak erre a kérdésre;
-
18:12 - 18:15lehet, hogy egyikünknek sincs.
-
18:15 - 18:17Felteszek egy harmadik kérdést is.
-
18:17 - 18:21Képes-e a technológia megváltoztatni az értékteremtést?
-
18:21 - 18:23Végezetül az önszervező rendszerekről:
-
18:23 - 18:25melyekről nem fogok sokat mondani
-
18:25 - 18:29mivel sokat hallottak erről nemrég.
-
18:29 - 18:31A természeti rendszerek önszervezők:
-
18:31 - 18:34a galaxisok, a molekulák, a sejtek, a társadalmak ...
-
18:34 - 18:36Tekintsünk el most az "értelmes tervezettség" kérdésétől.
-
18:36 - 18:39Ennél a pontnál, ami a tudományt illeti,
-
18:39 - 18:41ezek a rendszerek önszervezőknek tekinthetők.
-
18:41 - 18:44A másik példa a közlekedési dugók, a tőzsde, a társadalom
-
18:44 - 18:50a katasztrófák utáni helyreállítás, a terrorizmus.
-
18:50 - 18:54És tudunk arról is, hogyan szerveződnek az internet-alapú rendszerek.
-
18:54 - 18:56Íme tehát a négy mondat, amit átadok.
-
18:56 - 19:00A távolság hatással van az oktatás minőségére.
-
19:00 - 19:06Az új technológiákat először a távoli helyeken célszerű elsőként bevezetni.
-
19:06 - 19:09míg más, fejlettebb helyeken később.
-
19:09 - 19:15Az értékeket megszerezzük. Az elveket és a dogmákat ránk erőltetik.
-
19:15 - 19:17Ezek egymásnak ellentmondó mechanizmusok.
-
19:17 - 19:22És végül, a tanulás igen valószínűen önszervező folyamat.
-
19:22 - 19:27Ha összeillesztjük a puzzle négy elemét, akkor ez, szerintem
-
19:27 - 19:31célt, és víziót ad az oktatási technológiák helyes használatára.
-
19:31 - 19:37És rálátást ad a digitális alapú, megengedő, nem erőszakos, kapcsolatokra építő
-
19:37 - 19:43és önszervező módon használható oktatási technológiákra.
-
19:43 - 19:47Mi, oktatásban dolgozók, soha nem kértünk új technológiát, mi kölcsönkapjuk azokat.
-
19:47 - 19:51A PowerPoint lehetséges, hogy jó oktatási eszköz, de nem az oktatás
-
19:51 - 19:55céljára készült, hanem a céges előadások eladhatóságának növelésére.
-
19:55 - 19:59Mi ezt kölcsönbe kaptuk, akárcsak a video-konferenciát vagy a PC-ket.
-
19:59 - 20:02Itt lenne az idő, hogy az oktatásban dolgozók megalkossák a saját eszközeiket
-
20:02 - 20:06és rendelkezünk ezekkel az eszközökkel. Ezt akartam bemutatni Önöknek.
-
20:06 - 20:10Ezek az eszközök fogják létrehozni az új technológiákat
-
20:10 - 20:13hogy választ tudjunk adni a távolság nehézségeire, az értékekre és az erőszakra.
-
20:13 - 20:19Ideje, hogy nevet adjak ennek: nevezhetnék " tanokon túli" módszereknek.
-
20:19 - 20:24Lehetne ez az oktatási technológiák jövőbeni célja.
-
20:24 - 20:27Ezt a gondolatot kínálom fel Önöknek búcsúzóul.
-
20:27 - 20:28Köszönöm.
-
20:28 - 20:34/ taps /
- Title:
- Hogyan tanítják a gyerekek önmagukat? Sugata Mitra előadása.
- Speaker:
- Sugata Mitra
- Description:
-
A LIFT 2007 konferencián tartott előadásában Sugata Mitra beszélt a "Nyílás a falon" projektjéről. A gyerekek maguktól tanulták meg, hogyan használják a számítógépet, majd megtanították társaikat is. Az előadó kérdése: mi minden mást képesek még a gyerekek maguktől megtanulni?
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 20:34